Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. (1883)
1883 / 11. füzet
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHA.KERTÉSZETI FÜZETEK. Íze savanykás édes, igen erős és kellemes, melyhez járuló sajátos finom zamat ezen almát igen élvezetessé teszik. Érés ideje szept. közepétől nov. végéig, mely időszakban az alma legélvezetesebb, eltartható azonban egész jan. végéig, csakhogy hova tovább jó tulajdonságai veszendőbe mennek. Megjegyzendő, hogy ezen alma, érésének ideje előtt kezdve július 1-től, fél fejlődésében is, konyhai czélokra a legjobb sikerrel felhasználható. Fája a strohrenettnek sebes fejlődésű, alacsony törzsű, széles lombos vékony lecsüngő galyazattal, mintha szomorú almafa lenne. A fa 4 éves korában már gyümölcsöt hoz, s ha csak légköri vagy egyéb csapás a gyümölcs termést általában tönkre nem teszi, a strohrenett évenként oly bőven terem, hogy már e miatt is ezen fajta szaporításra eléggé ajánlani nem lehet; ehez járulván a fent leírt egyéb jó tulajdonságai a strohrenettnek, — Íme lírunk egy oly gyakorlati hazai almafajt, mely mint a sikulai, török bálint, daru alma, nemes fűzalma, nemes pogácsa, kormos stb. arra teljesen méltó, hogy minden gyümölcs kedvelő, minden kertész s minden pomologus mentül bővebben felösznerje, terjessze s tegye ezen almát a nép közkincsévé. Kelt B.Csabán, okt. 23. 1883. Utóirat. Tamásy Károly bátyám szívességéből én is kaptam két példányt az itt leirt almafajból és azt megízlelés után oly kitűnőnek, a legjobb menetek mértékét oly tökéletesen megütőnek találtam, hogy azt jóságánál, de hazai eredeténél fogva is a legnagyobb elterjesztésre érdemesnek találom; ugyanazért Sztróka Ernő úr bennünket nagyon lekötelezne, ha ezen almafajból számunkra egy nagyobb csomó álágat küldene oly czélból, hogy azt az intézeti kertben is nagyobb mértékben szaporíthassuk. Mivel azonban a „Szalma“ elnevezés egy ily kitűnő minőségű gyümölcsre mindenesetre illetlen, de az igazság is úgy hozza magával, hogy lett légyen ezen faj almának Sztraka úr akár magról előállítója, akár csak elterjesztője, hogy azt az ő neve után nevezzük, azért ezentúl ezen almafajt „Sztraka renetté”-nek nevezendjük. — Szerkesztő. Szalma kormos, Stroh reinette. — Tamási Károlytól. — Magyar hazánkban még eddig kevés gyümölcsész foglalkozott az uj gyümölcsfajok előállításával, pedig azt nálunk is csak úgy lehet létrehozni mint akármely más helyen e világon. Azon kevesek közé, akik ezen iparággal foglalkoztak, tartozik néhai tiszteletes Sztraka is, békés-csabai evangelikus néptanító. Szép gyümölcsös kertje volt a város közelében Békés-Csabán, tele rakva,kitűnő gyümölcs fajokkal, melyeket ő maga ültetett és nemesitett. Ezen kertjében oly boldogan érezte magát, mint Ádám Évájával a paradicsomban. Itt jutott neki eszébe uj gyümölcsfajokat teremteni, mondván, hogy amit egy német, belga, anglias és francia csinál, miért nem lehetne azt egy magyar embernek is megcsinálni, mert a magyar embernek is csak oly jó esze van, mint a németnek és az angliusnak. 340