Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. (1883)

1883 / 11. füzet

GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHA.KERTÉSZ­ETI FÜZETEK. Íze savanykás édes, igen erős és kellemes, melyhez járuló sajátos finom za­mat ezen almát igen élvezetessé teszik. Érés ideje szept. közepétől nov. végéig, mely időszakban az alma legél­vezetesebb, eltartható azonban egész jan. végéig, csakhogy hova tovább jó tulaj­donságai veszendőbe mennek. Megjegyzendő, hogy ezen alma, érésének ideje előtt kezdve július 1-től, fél fejlődésében is, konyhai czélokra a legjobb sikerrel fel­használható. Fája a stroh­renettnek sebes fejlődésű, alacsony törzsű, széles lombos vé­kony lecsüngő galyazattal, mintha szomorú almafa lenne. A fa 4 éves korában már gyümölcsöt hoz, s ha csak légköri vagy egyéb csapás a gyümölcs termést általában tönkre nem teszi, a stroh­renett évenként oly bőven terem, hogy má­r e miatt is ezen fajt­a szaporításra eléggé ajánlani nem lehet; ehez járulván a fent leírt egyéb jó tulajdonságai a stroh­renettnek, — Íme lírunk egy oly gya­korlati hazai almafajt, mely mint a sikulai, török bálint, daru alma, nemes fűz­alma, nemes pogácsa, kormos stb. arra teljesen méltó, hogy minden gyümölcs kedvelő, minden kertész s minden pomologus mentül bővebben felösznerje, terjessze s tegye ezen almát a nép közkincsévé. Kelt B.­Csabán, okt. 23. 1883. Utó­irat. Tamásy Károly bátyám szívességéből én is kaptam két példányt az itt leirt almafajból és azt megízlelés után oly kitűnőnek, a legjobb menetek mértékét oly tökéletesen megütőnek találtam, hogy azt jóságánál, de hazai ere­deténél fogva is a legnagyobb elterjesztésre érdemesnek találom; ugyanazért Sztróka Ernő úr bennünket nagyon lekötelezne, ha ezen almafajból számunkra egy nagyobb csomó álágat küldene oly czélból, hogy azt az intézeti kertben is nagyobb mértékben szaporíthassuk. Mivel azonban a „Szalma“ elnevezés egy ily kitűnő minőségű gyümölcsre mindenesetre illetlen, de az igazság is úgy hozza magával, hogy lett légyen ezen faj almának Sztraka úr akár magról előállítója, akár csak elterjesztője, hogy azt az ő neve után nevezzük, azért ezentúl ezen almafajt „Sztraka renetté”-nek nevezendjük. — Szerkesztő. Szalma kormos, Stroh reinette. — Tamási Károly­tól. — Magyar hazánkban még eddig kevés gyümölcsész foglalkozott az uj gyümölcs­fajok előállításával, pedig azt nálunk is csak úgy lehet létrehozni mint akármely más helyen e világon. Azon kevesek közé, a­kik ezen iparággal foglalkoztak, tartozik néhai tisz­­teletes Sztraka is, békés-csabai evangelikus nép­tanító. Szép gyümölcsös kertje volt a város közelében Békés-Csabán, tele rakva,ki­tűnő gyümölcs fajokkal, melyeket ő maga ültetett és nemesitett. Ezen kertjében oly boldogan érezte magát, mint Ádám Évájával a paradi­csomban. Itt jutott neki eszébe uj gyümölcsfajokat teremteni, mondván, hogy a­mit egy német, belga, anglias és francia csinál, miért nem lehetne azt egy ma­gyar embernek is megcsinálni, mert a magyar embernek is csak oly jó esze van, mint a németnek és az angliusnak. 340

Next