Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1880-1891

1880 és 1891 között jelent meg Villási Pál szerkesztésében a „Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek”.

Villási Léván született 1820-ban, eredeti családi neve Gápel volt. Apja építész, aki hobbiból haszonkertészettel is foglalkozott, érdeklődését ez kelthette fel a kertészet iránt. A gimnáziumot szülővárosában végezte el, majd a nagyszombati líceum, végül a győri jogakadémia következett. 1842-től a Bars megyei főügyész mellé került gyakornoknak. 1843-44-es országgyűlésen a megye Ambró Antal országgyűlési követ mellé küldte jurátusnak. Bekapcsolódva a reformkori ifjúsági életbe, hamarosan a reformkori eszmék híve lett. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy 1844-ben nevét Villásira változtatta. 1845-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett, s a következő évben, mint Bars megye tiszti ügyésze dolgozott. 1848 őszétől a Görgey hadtest lovas-tüzéreként végigharcolta a szabadságharcot. Világos után ő is bujkálni kényszerült, később sem térhetett vissza a jogi pályára. 1850-1862 között Hont megyében, a Szulyovszky családnál nevelősködött. Itt kezdett el kertészkedni, s ezt a munkát annyira megszerette, hogy 1866-ban 46 évesen beiratkozott a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe, amit sikeresen el is végzett. Ezután Pozsonyban, felesége birtokán gazdálkodott, de mivel értékpapírokba fektetett tőkéjüket elvesztették, kénytelen volt más megélhetés után nézni, egy biztosító társaság tagja lett. 1875-ben teljesülhetett végre a régi vágya: a kassai, majd a keszthelyi Gazdasági Tanintézetben lett a kertészet tanára, s egyben az ottani kertészet vezetője. 1879-ben egy évre a magyaróvári Akadémiára helyezték, majd visszakerült Keszthelyre, mint a tanintézet tanára és főkertésze.

A 19. század második felében Entz Ferenc munkássága révén kezdett elterjedni a hazai gyümölcstermesztésben az a nézet, hogy a gyümölcstermelés igen jövedelmező gazdasági terület lehet, mivel hazánk adottságai számos gyümölcsféleség számára kiválóan alkalmasak. Villási, Entz nyomdokain haladva azt hirdette, hogy a gyümölcs nem luxus, hanem szinte nélkülözhetetlen táplálék. A gyümölcstermelés népszerűsítése érdekében 1879-ben megjelentette „A gyümölcstenyésztés tana” című munkát, ami egy német szakkönyv fordítása volt.

Legfontosabb szakmai produktuma azonban a „Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek” című lap létrehozása és szerkesztése volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadásában havonta megjelenő kiadvány tanulmányokat közölt a gyümölcstermesztés, a gyümölcsfanevelés, a gyümölcstan, a gyümölcsértékesítés és a zöldségtermesztés tárgyköréből. A „Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek” cikkeinek jelentős részét Villási írta. Számos fajtaleírást közölt, a cseresznyefák, korai őszibarackok ismertetésével foglalkozott. A lap szerzői között olyan neves embereket is találunk, Balogh Ákost, Bereczki Máté, Csanádi Gusztáv stb. A magas színvonalú szaklap számos kitűnő fajtaleírást közöl. Villási nagy hangsúlyt fektetett az oktatás és az ismeretterjesztés kérdéseire is. Lapjában sokat foglalkozott a konyhakertészet, azaz a zöldségtermesztés népszerűsítésével is.

Terjedelem: 4.300 oldal

Tartalomjegyzék