Hajtatás, Korai Termesztés 22. (1991)

1991 / 1. szám - Túri István: Paprikahajtatás hosszú kultúrában

Paprikahajtatás hosszú kultúrában Dr. Túri István Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest A magyar paprikahajtatás első állomása a hol­­landágyi, illetve üvegházi termesztés, ezt követte a fűtés nélküli és fűtött fólia alatti hajtatás. Közös vonásuk, hogy a szabadföldi paprika megjelenése után a szedésüket abbahagyják. Augusztus elejére a hajtatott paprika minősége a szabadföldihez vi­szonyítva leromlik. Az utóbbi években egyre gyak­rabban vetődik fel a kérdés, hogy a magyar papri­kafajtákat lehet-e a holland fajtákhoz hasonlóan hosszú kultúrában (januártól, februártól, március­tól egészen novemberig-decemberig) termeszteni, és ha igen, milyen feltételekre, illetve milyen új ismeretekre van szükség. A következőkben ezek­re keressük a válaszokat. Fajta A hosszú kultúrához csak a folyton növő fajták vehetők számításba. Lényeges követelmény a jó megújuló képesség, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fajta idős korban is az elsőkkel azonos minőségű terméseket ad. Természetesen a rezisz­tencia, a termőképesség és a termésbiztonság itt is alapkövetelmény. Új törekvés a hosszú kultúrához olyan folyton növő fajták nemesítése, amelyek a termést elsősorban a főhajtáson hozzák (ilyenek pl. a “HÓ” Fi és a Titán F] fajtajelöltek). Ezeknél a termés mérete kiegyenlítettebb, kevesebb met­szést igényelnek, könnyebb szedni és a virágok kötődése is biztonságosabb. Termesztőberendezés A támrendszer mellett magasra (150-200 cm) növő növények részére minimálisan 3 m magas létesítményre van szükség. Tapasztalataink sze­rint hosszú kultúrában történő termesztéshez a 4- 4,5-5 m magas létesítmények az igazán megfele­lőek. Újabban kezd terjedni a 16 m széles fóliák­hoz igazodó 9-10 m széles és 4-5 m magas vázszer­kezet. A nagy légtér előnyei: — a hozam 20-30 %-kal nagyobb — kisebb a hőingadozás (5-20 %-kal kevesebb fűtőanyagra van szükség) — kisebb a harmatképződés, ezért kevesebb a megbetegedés — jobb a növények CO,-ellátása — kisebb a szegélyhatás Hátrányok: — a szél- és hókártátel megelőzése céljából erő­sebb vázszerkezetre van szükség, ezért költsé­gesebb — a karbantartása, a fóliacsere többe kerül Mindent együtt figyelembe véve a lényegesen kedvezőbb és biztonságosabb hozamok miatt mégis célszerű a 3 m-nél magasabb létesítményeket előny­ben részesíteni. Vírus A termesztők többsége a rovarkártevőkben az állat táplálkozásával összefüggő közvetlen káro­kat látja. Kétségtelen, azt is sokan tudják, hogy a rovarok terjesztik a vírusokat, de az ebből szár­mazó károk nagyságát a legtöbben messze alábe­csülik. A paprikára valamennyi rovarfaj közül ví­rusátvitel szempontjából a levéltetvek a legveszé­lyesebbek. Ezek közül a paprikán a fekete bük­­köny-levéltetű, sárga burgonya-levéltetű, valamint a zöld őszibarack-levéltetű okoz jelentős károkat. A sok faj közül a paprikára mintegy 14 jelent komolyabb veszélyt. A legtöbb termesztő számára elsősorban a le­veleken, szárakon jól észlelhető sötétzöld, világos­zöld, sárgászöld részek, a deformálódott levelek és hajtások vagy a bogyókon a sötétbarna, csíkszerű elváltozások stb. jelentik a vírusfertőzést. Kevesen tudják, hogy a szezon második felében a növekedés visszamaradása, a hajtásokon tapasz­talható rövidebb ezközök, az apróbb levelek, a virágok számának növekedése vagy csökkenése, a

Next