Hajtatás, Korai Termesztés 26. (1995)

1995 / 1. szám - Karai János: A zöldségtermesztés gépesítésének helyzete és nehézségei

A zöldségtermesztés gépesítésének helyzete és nehézségei Az MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottsága ülésén (1994. dec. 6.) elhangzott előadás anyaga Karai János a műszaki tudományok doktora A gépesítés kialakulása E század közepéig a mezőgazdaság gépesítésére a mesterek munkája a jellemző. A konyhakerti zöldségter­mesztésben uralkodó volt a kis, vagy zömmel kis par­cellás termesztés, amely nem igényelte a terme­lékenyebb eszközrendszer használatát. A nagyüzemi termesztés kialakulásával és a konzervgyárak léte­sítésével elindult a nagyobb tömegigény, amely kihatott a termesztő felületre és a gépesítésre is. A szükséges talajművelő gépek, mint teljes felületi művelést végzők ugyanis rendelkezésre álltak. A vetést, a merevítővályús gépek viszonylagosan tág határok közötti állíthatósága megoldotta, kézzel palántáztak. A sorközöket kézi-, tolókapákkal, vagy később fogatos kapával művelték. A tolókapákat és a fogatos kapákat a mankós ekék mintájára kisebb lakatosműhelyek is előállíthatták, mert ezekhez nem kellett a bonyolult gyárthatóságú kormánylemez. A hatvanas évektől a hazai igények mellett erőteljes export lehetőség kínálkozott, ami lendületet adott a jóval szélesebb bázison dolgozó magyar mezőgépiparnak. Nagy lökést jelentett, hogy a hazai ipar a KGST részére több kertészeti gép gyártását vállalta. Lendületbe jött a fejlesztő munka a publikációs tevékenység és egy­más után születtek a komoly eredmények. Ekkor több talajművelőgép, vetőgép, ültetőgép, de főleg beta­karítógép gyártása indult. Nagy segítséget jelentett a tőkés gépek behozatalának lehetősége, illetve adap­tálása. Ebben az időszakban oldódott meg a paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab, a fűszerpaprika, a vöröshagyma, az uborka a gyökér- és levélzöldségek gépesítése. Részben külföldi segítséggel jó kezdeményezések történtek a saláta, a káposzta és a csemegekukorica betakarításának és feldolgozásának gépesítésére. A nyolcvanas évektől bizonyos megtorpanás következett, aminek egyik oka, hogy csökkent a szubvenció a hazai termésátlagok és árak pedig nem fedezték a viszonylag drága gépvásárlások költségeit, de negatívan hatott a KGST-ben tömörült országok fegyelmezetlensége is. A megállapodással ellentétben a tagországok többsége szintén kezdett zöldség betakarító gépeket gyártani. Ekkor a fejlesztés megtorpanásának eredményeként abbahagytuk az addig háromévenként rendezendő kertészeti gépesítési kongresszusokat, akkor úgy gondoltuk, hogy átme­netileg. A nyolcvanas évek végétől a gépfejlesztés és a vizsgálat szinte teljesen megszűnt, a gyártott gépek darabszáma csökkent, vagy teljesen leállt. A minőségi követelmények növekedése miatt a gépek kiszorultak a termelésből. A rendszerváltás negatívan érintette mind a kelet­kezősélben lévő kis-, mind a megmaradt nagyüzemeket. Átmenetileg a gépek iránti kereslet teljesen leállt és az alapvető talajművelő gépeken kívül ismét uralkodóvá vált a kézi eszközökkel végzett munka. Ezt elősegítette a megnövekedett munkanélküliség és a tápanyag­utánpótlás visszafogása miatt csökkenő termésátlagok. A gépesítés színvonalát a nagyüzemekben a túlkoros gépek használata, a kisüzemekben pedig a nagyüze­­mesítést megelőző időkből maradt talajművelő- és vetőgépek újbóli használatba vétele jelentette. A nagyüzemek által nem használt, vagy selejtezett alkatrészekből, részegységekből születtek ugyan átmenetileg használható gépek, de ez a gépesítés színvonalát nem növelte. Nyugati megkezdődött országokból a használt gépek importja, rendszerint olcsón, vagy ócskavas áron. E törekvés nem minden esetben elmarasztalható, mert vannak gépek, ame­lyeknél bizonyos részegységek egy emberöltőig is kitartanak. Például ekekeret, permetezőgép tartály, keret járószerkezet stb. Ha ezeket ellátták új alkatrésszel, pl. kormánylemezzel, szántóvassal, új szivattyúval, a felújított gép az újjal azonos szinten még évekig dolgozhat meghibásodás nélkül. Ilyen módszerrel áthidalható a jelenlegi géphiányos helyzet, de ezekkel a gépekkel megnőtt a használt géptípusok száma, amely alkatrész utánpótlási gondokat okoz és bekerült az országba egy sor szakértelem nélkül vásárolt géproncs, amely itthon is legfeljebb ócskavas áron is értékesíthető. 1993-94 évben határozottan lendületbe jött a mezőgép­piac. Ezt elsősorban az állami kölcsönök, másodsorban az olcsóbb távolkeleti és keleti gépek megjelenése segítette. Élénkült a traktor-, a talajművelő-, és a vetőgéppiac, lényegesen nőtt a takarmánytermesztéssel összefüggő gépek iránti kereslet. Néhány Nyugat-európai cég kooperációs gyártást, vagy leányvállalatot szervezett.

Next