Hajtatás, Korai Termesztés 26. (1995)
1995 / 1. szám - Karai János: A zöldségtermesztés gépesítésének helyzete és nehézségei
A zöldségtermesztés gépesítésének helyzete és nehézségei Az MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottsága ülésén (1994. dec. 6.) elhangzott előadás anyaga Karai János a műszaki tudományok doktora A gépesítés kialakulása E század közepéig a mezőgazdaság gépesítésére a mesterek munkája a jellemző. A konyhakerti zöldségtermesztésben uralkodó volt a kis, vagy zömmel kis parcellás termesztés, amely nem igényelte a termelékenyebb eszközrendszer használatát. A nagyüzemi termesztés kialakulásával és a konzervgyárak létesítésével elindult a nagyobb tömegigény, amely kihatott a termesztő felületre és a gépesítésre is. A szükséges talajművelő gépek, mint teljes felületi művelést végzők ugyanis rendelkezésre álltak. A vetést, a merevítővályús gépek viszonylagosan tág határok közötti állíthatósága megoldotta, kézzel palántáztak. A sorközöket kézi-, tolókapákkal, vagy később fogatos kapával művelték. A tolókapákat és a fogatos kapákat a mankós ekék mintájára kisebb lakatosműhelyek is előállíthatták, mert ezekhez nem kellett a bonyolult gyárthatóságú kormánylemez. A hatvanas évektől a hazai igények mellett erőteljes export lehetőség kínálkozott, ami lendületet adott a jóval szélesebb bázison dolgozó magyar mezőgépiparnak. Nagy lökést jelentett, hogy a hazai ipar a KGST részére több kertészeti gép gyártását vállalta. Lendületbe jött a fejlesztő munka a publikációs tevékenység és egymás után születtek a komoly eredmények. Ekkor több talajművelőgép, vetőgép, ültetőgép, de főleg betakarítógép gyártása indult. Nagy segítséget jelentett a tőkés gépek behozatalának lehetősége, illetve adaptálása. Ebben az időszakban oldódott meg a paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab, a fűszerpaprika, a vöröshagyma, az uborka a gyökér- és levélzöldségek gépesítése. Részben külföldi segítséggel jó kezdeményezések történtek a saláta, a káposzta és a csemegekukorica betakarításának és feldolgozásának gépesítésére. A nyolcvanas évektől bizonyos megtorpanás következett, aminek egyik oka, hogy csökkent a szubvenció a hazai termésátlagok és árak pedig nem fedezték a viszonylag drága gépvásárlások költségeit, de negatívan hatott a KGST-ben tömörült országok fegyelmezetlensége is. A megállapodással ellentétben a tagországok többsége szintén kezdett zöldség betakarító gépeket gyártani. Ekkor a fejlesztés megtorpanásának eredményeként abbahagytuk az addig háromévenként rendezendő kertészeti gépesítési kongresszusokat, akkor úgy gondoltuk, hogy átmenetileg. A nyolcvanas évek végétől a gépfejlesztés és a vizsgálat szinte teljesen megszűnt, a gyártott gépek darabszáma csökkent, vagy teljesen leállt. A minőségi követelmények növekedése miatt a gépek kiszorultak a termelésből. A rendszerváltás negatívan érintette mind a keletkezősélben lévő kis-, mind a megmaradt nagyüzemeket. Átmenetileg a gépek iránti kereslet teljesen leállt és az alapvető talajművelő gépeken kívül ismét uralkodóvá vált a kézi eszközökkel végzett munka. Ezt elősegítette a megnövekedett munkanélküliség és a tápanyagutánpótlás visszafogása miatt csökkenő termésátlagok. A gépesítés színvonalát a nagyüzemekben a túlkoros gépek használata, a kisüzemekben pedig a nagyüzemesítést megelőző időkből maradt talajművelő- és vetőgépek újbóli használatba vétele jelentette. A nagyüzemek által nem használt, vagy selejtezett alkatrészekből, részegységekből születtek ugyan átmenetileg használható gépek, de ez a gépesítés színvonalát nem növelte. Nyugati megkezdődött országokból a használt gépek importja, rendszerint olcsón, vagy ócskavas áron. E törekvés nem minden esetben elmarasztalható, mert vannak gépek, amelyeknél bizonyos részegységek egy emberöltőig is kitartanak. Például ekekeret, permetezőgép tartály, keret járószerkezet stb. Ha ezeket ellátták új alkatrésszel, pl. kormánylemezzel, szántóvassal, új szivattyúval, a felújított gép az újjal azonos szinten még évekig dolgozhat meghibásodás nélkül. Ilyen módszerrel áthidalható a jelenlegi géphiányos helyzet, de ezekkel a gépekkel megnőtt a használt géptípusok száma, amely alkatrész utánpótlási gondokat okoz és bekerült az országba egy sor szakértelem nélkül vásárolt géproncs, amely itthon is legfeljebb ócskavas áron is értékesíthető. 1993-94 évben határozottan lendületbe jött a mezőgéppiac. Ezt elsősorban az állami kölcsönök, másodsorban az olcsóbb távolkeleti és keleti gépek megjelenése segítette. Élénkült a traktor-, a talajművelő-, és a vetőgéppiac, lényegesen nőtt a takarmánytermesztéssel összefüggő gépek iránti kereslet. Néhány Nyugat-európai cég kooperációs gyártást, vagy leányvállalatot szervezett.