Hajtatás, Korai Termesztés 29. (1998)
1998 / 1. szám - Nagy József: A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének feladatai
4 A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének feladatai Dr. Nagy József egyetemi docens, KÉK Zöldségtermesztési Tanszék A zöldségfélék lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozott formában emberi táplálékul szolgáló, pótolhatatlan biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények. A korszerű táplálkozás nélkülözhetetlen anyagai. Az emberi szervezetnek nap mint nap, folyamatosan szüksége van rájuk. A zöldségfogyasztás mértéke a világon kb. 58 kg/fő/év. A magyarországi fogyasztás 85-95 kg/fő/év között változik. A fejlesztésben célszerűnek tartjuk a 120 kg/fő/évi fogyasztás elérését. A magyar zöldségtermesztésnek hármas elvárást kell teljesítenie. A mezőgazdaság átalakulása a zöldség ágazatot is érzékenyen érintette. A termés döntő hányadát 1996-ban is ugyanaz a 11 zöldségfaj adta, mint a korábbi évtizedekben (paradicsom, vöröshagyma, hüvelyesek, csemegekukorica, fejes káposzta, uborka, dinnye, étkezési- és fűszerpaprika). Mára az ágazatban kiteljesedtek és létjogosultságot nyertek a különböző technikai alapokon álló technológiai változatok. Nagyrészt a kézimunkára alapozott termesztéstechnológiák uralkodóak, amit a megnövekedett minőségi követelmények is indokolnak. Ezzel egyidejűleg lelassult a műszaki fejlesztés, gyenge a termesztés technikai felszereltsége, jelentős a meglévő termelőeszközök fizikai és erkölcsi • biztosítsa nagymértékben a lakosság friss fogyasztását, • termelje meg a feldolgozó ipar nyersanyagát, • teljesítse a növekvő export feladatokat. A zöldségtermesztés a kertészet legjelentősebb termelési értékét előállító ágazata, amelynek sajátossága, hogy a termelés szerkezetét és a termékek mennyiségét a többi kertészeti ágazathoz viszonyítva rugalmasabban képes változtatni. Az ágazat bruttó termelési értéke 1996-ban (folyó áron számolva) 68,6 milliárd forint volt, ez a mezőgazdasági termelés 6,8 %-a, a növénytermesztésnek 11 %-a, míg a kertészeti termelésnek 54 %-a. 1996-ban a jelzett bruttó termelési értéket 95 ezer hektáron termeltük meg. Az összes termés 1,74 millió tonna friss zöldség volt. A jelzett eredményekkel az EU rangsorában a középmezőnyben tudnánk elhelyezkedni. A zöldségtermesztés főbb mutatóit és azok változásait az 1. táblázat tartalmazza. avultsága, számos új beruházás elmaradt, gyakori a kényszerű takarékosság a műtrágyákkal, növényvédő szerekkel, energiával, öntözővízzel, stb. A gazdaságok egy részének rendelkezésére állnak a gazdálkodás viteléhez szükséges feltételek, másoknak viszont a minimális feltételekkel kell kezdeni az önálló gazdálkodást - amikor a határok felettivé vált a termesztés és forgalmazás, és kiéleződött a konkurenciaharc. A jövőben a termesztés fellendítésére kellene törekedni, s fontos feladat a műszaki alapok felújítása, a beruházások növelése, a minőségi áru előállítását és a környezetvédelmet biztosító termesztés-technológiai változatok elterjesztése, nemcsak a nagyüzemi termelésben, de a többi magángazdaságban is. Ez nem csupán az EU csatlakozásunk miatt fontos, hanem elengedhetetlen e feladatok megvalósítása az EU 1. táblázat: A zöldségtermesztés főbb mutatói és azok változásai Megnevezés mennyisége 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Összes termés * ezer 1 993 1 400 1 336 1 419 1 644 1 748 Összes terület (szántón) ezer ha 112,0 81,6 82,7 97,9 119,4 95,0 termés 1 lakosra kg/fó 193 136 130 141 161 170 fogyasztás 1 lakosra kg/fó 84,1 85,1 84,8 85,0 88,0 91,6 az önellátás foka% 229 160 153 165 183 185 bruttó termelési érték (folyó áron számolva) milliárd Ft. 28,15 32,65 35,90 38,36 48,31 68,60 * a szántón és más művelési ágban Forrás: KSH, Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, 1991-1996.