Hajtatás, Korai Termesztés 33. (2002)
2002 / 1. szám - Szakcikkek - Balázs Sándor: Az ágazat fejlődését megalapozó kutatási eredmények a hazai gombatermesztésben
Szakcikkek Az ágazat fejlődését megalapozó kutatási eredmények a hazai gombatermesztésben Balázs Sándor az MTA rendes tagja, kutató professzor SzIE KTK Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék A magyar gombatermesztés az utóbbi évtizedben jelentősen változott. A korábbi monopolhelyzet felszámolódott és a komposztálás néhány vállalkozó révén teljesen átszerveződött. Európában, de másutt is a világon a táptalaj készítését gazdaságosan, szakszerűen, jó minőségben teljesen leválasztva végzik a termesztéstől. Az indok, hogy a táptalaj készítéshez szükséges berendezések, gépek, eszközök olyan mérvű beruházást igényelnek, hogy azt a termesztők nem tudják gazdaságosan csinálni. Ezt a feladatot ma Magyarországon 4-5 nagy komposztáló üzem látja el magas színvonalon A termesztés viszont a különböző, de nem korszerű berendezésekben folyik. A világszínvonal megközelítése, elérése csak a termesztőberendezések lényeges korszerűsítésével érhető el. A világ gombatermesztése 6 millió tonna körül van, s ebből közel 5 millió tonna a csiperke, s egy millió tonna a laska gomba mennyisége. A harmadik jelentős faj a shii-take, melyből valamivel több mint 500 ezer tonnát termesztenek a világon. E három gombafaj mellett a kutatások további 5-6 olyan fajt tudtak eddig termeszthetővé tenni, melyek vagy kis hozamuk miatt, vagy hosszú vegetációs idejük következtében nem tudnak a három említett fajjal jövedelmezőségben versenyezni. Ezek a fajok: a Stropharia sp. (harmatgomba), a Coprinus comatus (gyapjas tintagomba), a Volvariella volvacea (bocskoros gomba), továbbá az Agrocybe aegerita, a Pholiota nameko stb. Előrehaladott eredmények vannak már a Lepista nuda termesztésével is, de hosszú tenyészideje miatt egyelőre még nem fog a termesztésben terjedni. A hazai kutatás mindig tudott olyat produkálni, amivel a világ gombatermesztői felfigyelhettek ránk. Ilyen eredménye volt a múltban a csiperke csíragyártásának lényeges korszerűsítése 1926 táján. Lényeges eredmény volt az 50-es években a „gyors komposztálás” kialakítása a 4 hetes technológiáról a 2 hetesre, ezzel rövidítettük a komposztálás idejét, és javult a komposzt minősége. A csiperketermesztésben nem lényegtelen eredmény volt a hazai zsákos termesztés kimunkálása és elterjesztése a 60-as években. Mindezek az eredmények a csiperketermesztést segítették, korszerűsítették. A csiperkekutatással az egész világon meglehetősen nagy energiával foglalkoznak. Ennek köszönhető, hogy az 50-es évekhez képest a csiperketermesztésben a hozamok ötszöröződtek, s a legkorszerűbb holland üzemek már túljutottak a 40 kg/100 kg komposzt hozamon. Szerényebb körülmények között a magyar kutatás elsősorban a választékbővítés miatt újabb, eddig nem termesztett fajok termesztésbe vonását kutatta. Ezen a téren szintén jelentős eredmények születtek, több közülük világszínvonalon is jelentős. A választékbővítés céljából elsőnek a laska termesztésbe vonása kezdődött el, ezt a munkát magyar kutatók indították a 60-as évek táján. További eredmények születtek a farönkön, laborcsíra felhasználásával történő termesztés kifejlesztésében. Ez a kutatás is pozitív eredményt hozott. Alkalmazása azonban kiskerti körülmények között lehetséges, mert évente egy alkalommal ad termést, és annak minősége nehezen szabályozható. Ezek alapján szintén Magyarországon kezdték el a korszerű táptalajon (szalma, kukoricacsutka, kukoricaszár) történő termesztés módszereinek kidolgozását. Először hőkezelés nélküli táptalajon, de már jó eredménnyel évente 2-3 ciklust lehetett elérni. A minőség jobb, mint a farönkön szabadban, de a fertőzöttség itt még jelentős. Ezt követte a csiperke mintájára kidolgozott „pasztőrözött” táptalajon való termesztés. Ennek eredménye már elérte a mai 15-20 %-os kihozatalt. További korszerűsödést jelentett a száraz hőkezelés alkalmazásának kidolgozása. Ez az ún. „xerotherm” eljárás lerövidíti a táptalaj készítésének idejét 4-5 napról 2-3 órára, s ez jelentős energia megtakarítást jelent. Ezt a módszert vették át Európában, s többé-kevésé Kínában is. Szintén jelentős eredmény a laskafajta nemesítésben korábban a H7, ma pedig a HK35 hibrid Ez utóbbi a korszerű termesztésben a legjobb fajta. A laskatermesztés alapjainak megoldása tehát magyar kutatások eredménye. Hazánkban a 70-es években kezdtünk foglalkozni a Stopharia sp. termesztésének korszerűsítésével. Az alapokat az NDK kutatói indították. A magyar eredmény a xerotherm eljárással készített táptalajon való termeszthetőség kidolgozása A sikeres kutatómunka ellenére nem tudtunk előbbre lépni e gomba termesztésével, mert feltehetően „genetikai” okok miatt a legjobb körülmények között is rendkí