Hajtatás, Korai Termesztés 36. (2005)
2005 / 1. szám
3 Kedves Olvasóink! Az idén 36. évébe lépett újságunk, ami a szaklapok életében tekintélyes időnek számít. Eddig a megszorítások, az egyre szigorodó gazdasági feltételek, valamint az évenkénti átszervezések ellenére is sikerült a megjelentetéshez szükséges anyagi fedezetet előteremteni, és ami talán még ennél is fontosabb, hasznos tanácsokkal, új eredményekkel, a szakma számára érdekes cikkekkel, híranyaggal megtölteni a 32 oldalt. Mint ahogy azt Önök is tapasztalhatják, a lap nem kifejezetten tudományos folyóirat, de nem is a kertkedvelők igényének megfelelően készül, elsősorban azoknak a kertészeknek szeretnénk szakmai ismeretekkel szolgálni, akik a zöldséghajtatásból, a szántóföldi zöldségtermesztésből és a gomba termesztéséből élnek. Mint korábban, a jövőben is szeretnénk minél több technológia jellegű írást, gazdasági és marketing információt közölni. Úgy tűnik, jól bevált az a kezdeményezésünk, hogy számonként két-három tudományos közleményt is megjelentessünk, melyek azonban a gyakorló szakemberek számára is hírértékű és fontos információkat tartalmaznak. Ezek az írások a legújabb kutatási eredményekről adnak tájékoztatót. Büszkén gondolok arra, hogy lapunkban már szakmánk szinte valamennyi jegyzett és elismert kollégája írt cikket vagy tanulmányt. Örömmel adhatunk arról is számot, hogy sikerült a szerkesztőbizottságot kibővíteni néhány olyan kolléga bevonásával, akik szakmánk egy-egy területén már évtizedek óta elismert tekintélynek számítanak, ill. néhány nem régen végzett szakembert is bevonni a szerkesztési munkába, akik reményeink szerint fiatalos lendületükkel, újszerű szemléletükkel tovább emelik a lap színvonalát. Ugyanakkor szívesen vennénk, ha olvasóink közül többen vállalkoznának a lap nyilvánossága előtt elmondani a zöldségtermesztéssel kapcsolatos véleményüket, és megosztanák velünk gondolatainkat. Noha elsősorban termesztéstechnológiai jellegű írásokat közlünk, de az elmúlt időszakban nem mehettünk el szó nélkül olyan a szakmát alapjaiban érintő események mellett sem, mint az EU csatlakozás, és annak kedvező és kedvezőtlen következményei. Cikkeinkben nem egyszer foglalkoztunk a változó piaci viszonyokkal, az értékesítési nehézségekkel, az élelmiszer biztonsággal, a minőségi garancia kérdéseivel, a támogatások rendszerével, a pályázatírás gondjaival. Továbbra is kérdés marad, hogyan leszünk képesek talpon maradni a „harcedzettebb” nyugat-európai kollégákkal a szabad versenyben, és mennyien kényszerülnek abbahagyni vállalkozásukat abból a 100 ezer gazdálkodó családból, akik jelenleg közel 100 ezer ha szántóföldi területen és 5000 ha-on fólia alatt termelnek zöldségféléket. Mi lesz a sorsa az erre épülő feldolgozó- és háttériparnak? Már jól látható, hogy tevékenységük sokkal nehezebb lesz, mint ahogy gondoltuk, hiszen ezen a téren sem várhatók csodák, nem számíthatunk mások jóindulatára, csak a magunk tudására, erejére és szorgalmára. Nem vagyunk profi újságírók, de magunkénak érezzük a zöldség- és gombatermesztő szakmát, és azoknak a sorsát is, akik az elkövetkező években ezen a területen szeretnének megélni. Változatlanul, az egyre több nehézség és bizonytalanság, a kétségbeejtően alacsony felvásárlási árak, a piaci bizonytalanságok, a növekvő alapanyagárak ellenére is meggyőződésünk, hogy a zöldségtermesztők túlnyomó többsége a csatlakozást követően is megtalálja számítását. Szerkesztőségünk részéről a jövőben is ehhez a munkához szeretnénk további hasznos tanácsokkal és információval hozzájárulni. Dr. Terhe István tanszékvezető a szerkesztőbizottság elnöke