Zöldségtermesztés 38. (2007)

2007 / 1. szám

Zöldségtermesztés / Vegetable growing 38(1) Kedves Olvasóink! Az idén 38 éves lesz az újságunk, ami napja­inkban, amikor évente újabb és újabb szaklapok születnek és mennek csődbe, nem kis idő. Ez min­denképpen tiszteletre méltó teljesítménynek számít Önöktől is kedves olvasóink, de a lap szerkesztőitől is, akik társadalmi munkában negyedévenként azon fáradoznak, hogy értelmes anyaggal, fontos infor­mációkat adó írásokkal töltsék meg a lapot. Az elmúlt héten végig kellett egy cikk keresé­se kapcsán néznem az utolsó 10 év számait, és büszkén állapítottam meg, hogy lapunkban már szakmánk szinte valamennyi jegyzett és elismert kollégája írt tanulmányt. Magam is meglepődtem, hogy a zöldség- és a gombatermesztésnek nincs olyan ága, amelyről hosszabb vagy rövidebb infor­mációt nem adtunk volna. Ez betudható annak a közel húszfős, lelkes szerkesztői gárdának, amely­nek a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb kollé­gák mellett, több fiatal is a tagja, akik más aspek­tusból figyelik, értékelik a szakma változásait, mint mi idősebbek. Az elmúlt két-három évben sikerült néhány külsős, nem tanszéki fiatal szakembert is megnyerni a lap számára cikkírással, akik a ter­mesztési gyakorlatban és a kereskedelemben dol­goznak, illetve az ágazat szervezésében tevékeny­kednek. A harmadik évét kezdi lapunk a mondaniva­lóhoz és az olvasói igényeknek jobban megfelelő címmel, megújult külsővel. Tavaly próbaképpen már a negyedik számban színes oldalakat is közöl­tünk, amely úgy érzem, hogy jelentős mértékben javította a lap színvonalát. Nem kis dolog, hogy a megszorítások, az egyre szigorodó gazdasági felté­telek, valamint az évenkénti átszervezések ellenére is sikerült a megjelentetéshez szükséges anyagi fe­dezetet előteremteni, a lapot megújítani. Ebben nagy segítséget nyújtott több zöldségtermesztő nagyüzem, amelyek kutatási és szakképzési támo­gatásaikkal hozzájárultak a nyomda- és postakölt­ségek fedezéséhez. Meg kell említeni a Jász Nyom­da Kft. munkatársait is, akik tekintettel voltak sze­rény anyagi forrásainkra, és nem emelték olyan arányban a költségeket, mint ahogy azt a papír és festék árak indokolttá tették volna. Mindig türelme­sen és nagy gonddal átnézték a leadott anyagot, ha kellett javították, és szaktanáccsal láttak el az új bo­rítótervekkel és a színes oldalakkal kapcsolatban. Ezúton is köszönöm lelkiismeretes munkájukat a szerkesztőbizottság nevében. Az elkövetkező években a felsőfokú oktatás talán a legnagyobb változások előtt áll, talán a leg­nagyobb kihívásoknak néz elébe. Ez részben az úgynevezett bolognai rendszerrel kapcsolatos, ami számos vonatkozásban átstrukturálja képzésünket. Az okleveles és főiskolai oktatás helyett, ami évti­zedek óta kialakult rendszerben folyik a tantermek­ben, a tangazdaságunkban és vidéken terepgyakor­latok formájában, egy teljesen más rendszerű kép­zést kell elindítani, amihez nincs minta, hiányoznak a hazai és nemzetközi tapasztalatok. Ezt tesszük mind­amellett, hogy folytatódik a kifutó évfolyam­okon a mérnök és okleveles képzés, nappali és leve­lező formában, a határon túli oktatás Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Az egymásra épülő, li­neáris képzési rendszert - a BSc, MSc és PhD okta­tást - az idén három BSc szakon (Kertészmérnök BSc, Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc és Gazdasági és vidékfejlesztési mérnök BSc) kezdtük meg, és ez várhatóan jövőre tovább fog egy újabb szakkal bővülni, amihez az oktatási progra­mokat már az idén meg kell kezdeni előkészíteni. Mivel az intézet finanszírozása alapvetően függ a jelentkezők számától, igazán csak a nyár közepén lesz lehetősége pontos pénzügyi mérleget készíteni a Karnak. Ezeket a gondokat csak azért említem, hogy lássák olvasóink azokat a feladatokat, ame­lyekkel a szerkesztésben döntő többségben lévő ok­tatóknak meg kell birkózni annak érdekében, hogy a kertészmérnök képzés zavartalanul folytatódjon. Nem könnyíti az ágazat helyzetét a kutató in­tézetek átszervezése és leépítése sem, amely a ter­mesztést közvetlenül is érinteni fogja. Ezeknek az intézeteknek köztudottan igen jó kapcsolata van a gyakorlattal, ami számos formában - szaktanács­­adás, fajtanemesítés, alkalmazott kutatás, gyakorlati továbbképzés, szakkönyvek és szakanyagok készí­tése stb. - realizálódik a gyakorlatban. Az onnan kikerülő kiváló szakemberek hogyan tudják majd a jövőben szakismereteiket, szaktudásukat kamatoz­tatni? Továbbra is kérdés marad, hogy „harcedzet­tebb” nyugat-európai kollégáikkal hogyan tudják majd kertészeink a versenyt tartani, és mi kutatók, oktatók, szakújságírók képesek leszünk-e ehhez az elvárt szakmai segítséget megadni a fejlesztések, a szakemberképzés és a szaktanácsadás területén. Ezekkel a gondokkal szembenézve, ennek a szellemében szeretnénk folytatni a 38. évébe lépett Zöldségtermesztés újságunk szerkesztését, írását és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadási munkánkat is. Budapest, 2007. január Dr. Terhe István felelős szerkesztő tanszékvezető egyetemi tanár

Next