Zöldségtermesztés 38. (2007)
2007 / 1. szám
Zöldségtermesztés / Vegetable growing 38(1) Kedves Olvasóink! Az idén 38 éves lesz az újságunk, ami napjainkban, amikor évente újabb és újabb szaklapok születnek és mennek csődbe, nem kis idő. Ez mindenképpen tiszteletre méltó teljesítménynek számít Önöktől is kedves olvasóink, de a lap szerkesztőitől is, akik társadalmi munkában negyedévenként azon fáradoznak, hogy értelmes anyaggal, fontos információkat adó írásokkal töltsék meg a lapot. Az elmúlt héten végig kellett egy cikk keresése kapcsán néznem az utolsó 10 év számait, és büszkén állapítottam meg, hogy lapunkban már szakmánk szinte valamennyi jegyzett és elismert kollégája írt tanulmányt. Magam is meglepődtem, hogy a zöldség- és a gombatermesztésnek nincs olyan ága, amelyről hosszabb vagy rövidebb információt nem adtunk volna. Ez betudható annak a közel húszfős, lelkes szerkesztői gárdának, amelynek a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb kollégák mellett, több fiatal is a tagja, akik más aspektusból figyelik, értékelik a szakma változásait, mint mi idősebbek. Az elmúlt két-három évben sikerült néhány külsős, nem tanszéki fiatal szakembert is megnyerni a lap számára cikkírással, akik a termesztési gyakorlatban és a kereskedelemben dolgoznak, illetve az ágazat szervezésében tevékenykednek. A harmadik évét kezdi lapunk a mondanivalóhoz és az olvasói igényeknek jobban megfelelő címmel, megújult külsővel. Tavaly próbaképpen már a negyedik számban színes oldalakat is közöltünk, amely úgy érzem, hogy jelentős mértékben javította a lap színvonalát. Nem kis dolog, hogy a megszorítások, az egyre szigorodó gazdasági feltételek, valamint az évenkénti átszervezések ellenére is sikerült a megjelentetéshez szükséges anyagi fedezetet előteremteni, a lapot megújítani. Ebben nagy segítséget nyújtott több zöldségtermesztő nagyüzem, amelyek kutatási és szakképzési támogatásaikkal hozzájárultak a nyomda- és postaköltségek fedezéséhez. Meg kell említeni a Jász Nyomda Kft. munkatársait is, akik tekintettel voltak szerény anyagi forrásainkra, és nem emelték olyan arányban a költségeket, mint ahogy azt a papír és festék árak indokolttá tették volna. Mindig türelmesen és nagy gonddal átnézték a leadott anyagot, ha kellett javították, és szaktanáccsal láttak el az új borítótervekkel és a színes oldalakkal kapcsolatban. Ezúton is köszönöm lelkiismeretes munkájukat a szerkesztőbizottság nevében. Az elkövetkező években a felsőfokú oktatás talán a legnagyobb változások előtt áll, talán a legnagyobb kihívásoknak néz elébe. Ez részben az úgynevezett bolognai rendszerrel kapcsolatos, ami számos vonatkozásban átstrukturálja képzésünket. Az okleveles és főiskolai oktatás helyett, ami évtizedek óta kialakult rendszerben folyik a tantermekben, a tangazdaságunkban és vidéken terepgyakorlatok formájában, egy teljesen más rendszerű képzést kell elindítani, amihez nincs minta, hiányoznak a hazai és nemzetközi tapasztalatok. Ezt tesszük mindamellett, hogy folytatódik a kifutó évfolyamokon a mérnök és okleveles képzés, nappali és levelező formában, a határon túli oktatás Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Az egymásra épülő, lineáris képzési rendszert - a BSc, MSc és PhD oktatást - az idén három BSc szakon (Kertészmérnök BSc, Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc és Gazdasági és vidékfejlesztési mérnök BSc) kezdtük meg, és ez várhatóan jövőre tovább fog egy újabb szakkal bővülni, amihez az oktatási programokat már az idén meg kell kezdeni előkészíteni. Mivel az intézet finanszírozása alapvetően függ a jelentkezők számától, igazán csak a nyár közepén lesz lehetősége pontos pénzügyi mérleget készíteni a Karnak. Ezeket a gondokat csak azért említem, hogy lássák olvasóink azokat a feladatokat, amelyekkel a szerkesztésben döntő többségben lévő oktatóknak meg kell birkózni annak érdekében, hogy a kertészmérnök képzés zavartalanul folytatódjon. Nem könnyíti az ágazat helyzetét a kutató intézetek átszervezése és leépítése sem, amely a termesztést közvetlenül is érinteni fogja. Ezeknek az intézeteknek köztudottan igen jó kapcsolata van a gyakorlattal, ami számos formában - szaktanácsadás, fajtanemesítés, alkalmazott kutatás, gyakorlati továbbképzés, szakkönyvek és szakanyagok készítése stb. - realizálódik a gyakorlatban. Az onnan kikerülő kiváló szakemberek hogyan tudják majd a jövőben szakismereteiket, szaktudásukat kamatoztatni? Továbbra is kérdés marad, hogy „harcedzettebb” nyugat-európai kollégáikkal hogyan tudják majd kertészeink a versenyt tartani, és mi kutatók, oktatók, szakújságírók képesek leszünk-e ehhez az elvárt szakmai segítséget megadni a fejlesztések, a szakemberképzés és a szaktanácsadás területén. Ezekkel a gondokkal szembenézve, ennek a szellemében szeretnénk folytatni a 38. évébe lépett Zöldségtermesztés újságunk szerkesztését, írását és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadási munkánkat is. Budapest, 2007. január Dr. Terhe István felelős szerkesztő tanszékvezető egyetemi tanár