Kertgazdaság, 1970 (2. évfolyam, 1. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Tapasztalatok egyes csonthéjas gyümölcsök gépi vibrációs betakarításánál Dr. Heitmann Lajos Mechler István Kertészeti Kutató Intézet — Budapest A mezőgazdasági termelés napjainkban állandó változásban van. A nagy kézi munkaerő igényű terményeket csak akkor tudjuk előállítani, ha az egyre kevésbé rendelkezésre álló kézi munkaerőt mind jelentősebb mértékben helyettesítjük gépi erővel. Irodalmi áttekintés: A világ nagymúltú gyümölcstermesztő országaiban a kézi munkaerő biz­tosítása ugyancsak probléma, s helyenként már több évvel ezelőtt is csak a gépi betakarítással tudták a kérdést megoldani. A legutóbbi évek eredményeiről számol be Olaszországban Loreti (1962), aki szilvánál és egyéb csonthéjasoknál, olajbogyónál, héjasoknál, bogyósoknál és szőlőnél végzett kísérleteket. Adatai szerint cseresznyénél 1 óra alatt 10 fát lehet lerázni 5% veszteség mellett. Az USA-ban végzett munkáról ad áttekintést Mohsenin Nuri (1966), aki almánál leírja a gyümölcsnek a gépi szedéssel összefüggő fizikai tulajdonságait. A leszakításhoz szükséges erőt a válogatva szedésnél lehet jól felhasználni. Németországban a cseresznye, szilva és a léalma szedésénél próbáltak ki vib­rációs gyümölcsszedőgépet. Cain (1967) a Montmorency-meggynél a gyümölcsöt tartó erő változásával már a gépi szedés optimális idejét próbálja meghatározni. Ugyancsak a meggy gépi betakarításáról ad hírt Szkorikov (1968), aki Kisinyev­­ben végzett méréseket és megállapította, hogy gépük 5 fővel napi 11—13 q meggyet szüretelt. A cseresznye szüretelésénél tapasztalta Götz (1968), hogy a rázhatóság függ a fajtától és a faalaktól. Az angol Roach (1968), a szüretelőgép­hez kapcsolódó felfogó szerkezeteket ismerteti. A felfogóernyő kézi vagy gépi, hidraulikus működtetésű és középre gyűjti a gyümölcsöt egy szállító szalagra, amely a ládára tölti azt. Hardenberg (1968) vizsgálatokat végzett a rázó erő­hatások terjedésével, hatékonyságával kapcsolatban. A rázás időtartamát, ampli­túdóját és frekvenciáját több gyümölcsfajnál és fajtánál megállapította. Minél nagyobb a gyümölcs tapadási ereje a tömegéhez képest, annál nagyobb frek­venciára van szükség. A Kertészeti Kutató Intézet Gyümölcstermesztési és Nemesítési Osztálya által végzett vizsgálatok A csonthéjas gyümölcsök betakarítása hazánkban is csak gépi betakarítás­sal oldható meg a jövőben. Az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására vizsgálato­kat végeztünk a Kertészeti Kutató Intézet Érd-Elvira majori Kísérleti Telepén.

Next