Kertgazdaság, 1982 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

A szamócatermesztés és fajtái Szilágyi Kálmán Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet, Budapest—Fertőd Hazánkban a közelmúltban a szamócatermő területek nagyobb része (mintegy 69%-a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságában, 6%-a ezek ház­táji területén, 15%-a egyéb szövetkezetek közös és háztáji területein, 9%-a egyéni gazdaságokban található; az állami gazdaságok részesedése nem éri el az 1%-ot. 1979-ben a termelőszövetkezetek közös területén a hektáronkénti termésmen­­­nyiség 1680, míg ezek háztáji területein 3560 kg volt. Az egyéb szövetkezetek és ezek háztáji területein hektárra számítva 5490, a kiegészítő és egyéni gazdaságokban 2590 kilogramm volt az átlagos termés. Fenti adatok indokolják és szükségessé teszik, hogy az üzemi termesztés mellett a szamóca háztáji és házikerti termesztése is korszerűsödjön, az egységnyi területen megtermelt gyümölcs mennyisége növekedjen, méghozzá lényegesen nagyobb mér­tékben, mint a ráfordított kézi munka. Ennek megvannak a lehetőségei. A szamóca termesztésének számos technológiai eleme van, ezért azokat említ­jük, amelyeket a termés mennyisége és minősége, a termesztés eredményessége szem­pontjából a termesztési gyakorlat a legfontosabbnak igazolt. Az elővetemény és a trágyázás Nem javasolható szamócát lucerna, vöröshere, paradicsom, paprika és cukor­répa után ültetni, mert ezek a növények olyan kártevők és kórokozók felszaporodá­sát idézik elő, amelyek a szamócát is károsítják. Kerülni kell az olyan helyeket, ahol a megelőző öt évben málna vagy a megelőző három évben szamóca termesztése folyt. Jó előveteménynek tartjuk a kalászosokat, megfelelőnek a korán lekerülő kertészeti növények közül pl. a zöldbabot, zöldborsót és a korai káposztaféléket. Vegyszerrel gyomirtózott kukorica után szamóca ugyancsak nem telepíthető. A tápanyagellátás szempontjából legnagyobb jelentőségű a talaj-előkészítés so­rán adott alaptrágya, amely a szamóca tápanyagigényét a két termőévre kielégíti. Ebből a szempontból legfontosabb az érett istállótrágya, amelyből 1000 m2-re köze­pesen kötött talaj esetében 5—6 ezer kilogrammot (azaz 5—6 tonnát), lazább, homo­kosabb talajokon 6—8 ezer kilogrammot szükséges alászántani. Somogy megye tala­jai a szamóca szempontjából káliummal és foszforral gyengén vagy közepesen ellátot­tak, ezért a szerves trágyával egy időben bizonyos mennyiségű műtrágya beszántása is indokolt. Nagyobb területen ennek mennyiségét a talajvizsgáló laboratóriumok elemzése alapján lehet kiszámítani. Kisebb területeken ilyen elemzés hiányában a gyakorlati tapasztalatok alapján

Next