Kertgazdaság, 1984 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Zöldségtermesztésünk helyzetéről Fazekas Bálint elnök Kossuth Mg. Termelőszövetkezet, Tompa Az utóbbi két évben mind többet foglalkozunk egy igen jelentős mezőgazdasági ágazat termelésével, forgalmazásával és az ágazatban megtermelt termékek hasznosulásával, a zöldségtermeléssel. Bár tudom, hogy a kertészeti tevékenységek körében nem kisebb gondok és feladatok övezik a gyümölcstermelést sem, mégis előterjesztésemben elsődlegesen és meghatározólag csak a zöldségtermelés és -forgalmazás körülményeivel kívánok foglalkozni. Adódik ez abból a meglátásomból, hogy ennek a kertészeti ágnak a helyzete általánosságban véve a legkedvezőtlenebb, sőt egyes zöldségfajoknál — a termelési faktorban előállt veszteségessége miatt — kibírhatatlan. Zöldségtermesztésünk helyzete A zöldségtermelés területi nagysága a növénytermelésen belül nem jelentős arányú, de mind a korszerű táplálkozás, a belföldi ellátás, mind az exportárualapok biztosításában jelentősége nagyobb, mint amit a közvélemény ismer. A vásárló, ezen a közvetlen fogyasztót értem, szinte mindennap találkozik a zöldséggel, a gyümölccsel, illetve ezeknek konzervált változataival. A közérzetét, közhangulatát jelentősen befolyásolja a termékek minősége, fogyasztói ára, az ellátás helyzete és ezen keresztül a kereskedelem megítélése, illetve a termelésről alkotott véleménye, mely sokszor téves. Nem véletlen tehát, hogy a zöldségtermelés érdekében 12 év alatt több kormányprogram és -határozat született. Ezek indokait, úgy érzem, nem szükséges idézni, mert mindenki előtt köztudott lehet, milyen körülmények késztették az állami vezetést az intézkedések megtételére. Az azonban nem mindegy, hogy a kormányprogramok megvalósulása, stabilizációja hogyan alakult és alakul, és a termelésben, a forgalmazásban, illetve a hasznosításban az előírásokhoz viszonyítva hol tartunk ma. Véleményem szerint megállapítható a korábbi állami intézkedések perspektivikussága, jóhiszemű segítő szándéka és előrelátó gondoskodása. Ezek ellenére az is konkretizálható, hogy sok esetben a gyakorlati életben nem úgy fejtették ki hatásukat, mint azt a határozatok megfogalmazták, és ennek eredője kereshető a forgalmazás nehézségeiben, nem egy esetben az időközben kialakult új szabályozók szorításaiban, vagyis az érdekeltség elmaradásában. E súlyosnak tűnő megállapításaimat számszakilag is, arányaiban is érzékeltetni kívánom. Nemegyszer hivatalos szervek arra a megállapításra jutottak, hogy az elmúlt évek termelésfejlesztési, termelésszervezési tevékenységének eredményeként a zöldségtej-