Kertgazdaság, 1988 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1988-01-01 / 1. szám

­ Áttekintés a kertészeti termékek hazai fogyasztásáról Dr. Guba Mária Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest A kertészeti termékek sajátos helyet foglalnak el a fogyasztásunkban: a zöldség- és gyümölcsfélék az élelmiszerek, a bor az élvezeti cikkek közé tartozik. A fogyasztás szerkezetében az ún. „kis cikkekének éppúgy megvan a relatív jelentőségük, mint a na­gyobb volument képviselő termékeknek. A magyar gazdaság, s a lakosság életszínvonalá­nak megítélésében, alakításában ezek — elsősorban a zöldségféléknél - jelentéktelen téte­lek, mégis igen érzékeny területei nem csupán a kertészeti termelésnek, de a fogyasztás­nak is. Ha egy-egy, a fogyasztás volumenében kis súllyal szereplő termékből nincs, vagy kevés van a piacon, arra is azonnal reagál a lakosság. Köztudomású, hogy a kertészeti termékek zöme rendkívül időjárásérzékeny, az évenként ingadozó termésmennyiség piaci egyensúlyi zavarokat okoz. Ezen kívül gazdasági okok miatt is keletkezik hiány vagy többlet. A tanulmány a fogyasztásról szól, de nem érdektelen a hazai friss fogyasztás ter­melők körében sem. 1. A kertészeti termékek helye az élelmiszer-, illetve italfogyasztási struktúrában Az egészséges táplálkozás egyik - sokat hangoztatott - feltétele a magas zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ennek ellenére az elmúlt másfél évtizedben csökkent a kertészeti termékeknek az élelmiszerfogyasztásban betöltött szerepe (1. táblázat). A reáljövedelem 1970 és 1985 közötti (47%-os) növekedése mögött jóval elmaradt az élelmiszerek vásárlá­sára fordított kiadások (17%-os) emelkedése. 1970-ben a jövedelem 31,5%-át, 1985-ben már csupán 26,5%-át tette ki az élelmiszerfogyasztás, melyen belül volumenében közel 1/3-ával nőtt a hús, s közel azonos szinten maradt a gyümölcsfélék, és visszaeső a zöldség és zöldségkészítmények szerepe. A kertészeti termékeken belül is igen szembetűnő a strukturális átrendeződés: a friss zöldség- és főzelékfélék fogyasztása 81%-ra, a hazai, dinnye nélküli friss gyümölcsöké 83%-ra csökkent, miközben a tartósított zöldségfélék fogyasztása - változatlan áron - 165%-ra, a gyümölcsféléké 274%-ra emelkedett (benne a befőttek, ízek, jamok 129%-ra, a szörpök 224%-ra, a gyorsfagyasztott termékek 265%­­ra, a gyümölcslevek pedig 1448%-ra nőttek), a déligyümölcs fogyasztás - a kereslettől el­maradó kínálat mellett — stagnált. A fogyasztás alakulásával, szerkezeti átrendeződésével, az áralakulással összefüggésben a zöldség- és gyümölcsfélék súlya a­z ún. fogyasztási kosár­ban 1,5%-ponttal növekedett.* *A lakosság jövedelme és fogyasztása 1970-1985. KSH, Budapest, 1986. kiadvány adatai alapján. 1

Next