Új Kertgazdaság, 1996 (28. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Gyümölcstermesztés - Hrotkó Károly - Simon Gergely - Magyar Lajos - Hanusz Borbála: Intenzív cseresznyeültetvények koronaalakításának tapasztalatai

2' Gyümölcstermesztés Az oltványokat felsőrügyes orsó (Brunner 1979, 1990) koronaformával neveltük úgy, hogy a tengelyből képződött hajtásokat nyáron közel víz­szintesre lekötöztük, majd ezeken a következő év tavaszától szektoriális kettős metszést alkalmaztunk. Ezt a nevelési eljárást a harmadik évtől kezdődően Zahn (1986, 1990, 1992) módszerével kombinál­tuk, vagyis a felfelé törő, erős növekedésű, felesleges hajtásokat a vázkarokon és a sudáron egyaránt a nyári zöldmetszés során 3-5 levélre visszametszet­tük, és a nyári ritkítás során az idősebb gallyakat is 20-25 cm csonk meghagyásával távolítottuk el. Később, az 1992-93 között telepített Van, Linda, Katalin, Bigarreau Burlat fák koronaalakítása során hasznosítva az addig szerzett tapasztalatokat olyan fákat is neveltünk, ahol csak az alsó szinten alakítot­tunk ki vázkarokat felsőrügyes metszéssel, e fölött a karcsú orsónak megfelelően a csúcsrügyből történt a tengely továbbnevelése. Az erős, hegyes szögben álló hajtásokat 3-4 levélre visszametszettük a nyáron, a vízszintes állású hajtásokból pedig a csúcsrügy meghagyásával neveltünk termőgallya­kat. A füzérorsó koronaformával nevelt fákat 1994 tavaszán telepítettük Katalin fajta C 500 sajmeggy magoncra szemzett, koronába csípés nélkül koronásodott oltványaival. A másodrendű koro­navesszőkből négyet hagytunk meg fánként, a túl­ságosan hegyes szögben állókat az első évben lekötöztük vízszintes állásúra. 1995-ben a fákon főleg a sudárvessző mellett megjelent erősebb, hegyesszögben álló hajtásokat a nyári zöldmetszés során 3-4 levélre visszametszettük. A telepítést követően évente mértük a fák törzs- és koronaméreteit, értékeltük a virágzás intenzitását és mértük a termés mennyiségét. Mint ahogy ez az eddig leírtakból kitűnik, az egyes koronaformák teljesítményének módszeres összehasonlítására a különböző időpontokban telepített fáknál le­hetőségünk nem volt, kísérleteinknek ez nem is volt célja. A fák mért adatai, valamint a nevelés, metszés során szerzett tapasztalatok azonban módot adtak olyan következtetések levonására, amelyek a későb­biekben telepített hasonló ültetvényeknél hasz­­nosíthatóak. A kísérletek eredményei és értékelésük A korábbi szerzők által leírt módszerekkel, valamint az általunk alkalmazott módosításokkal nevelt fák a 2-4. táblázatban megadott méreteket 1. táblázat A termőkaros orsó koronájú Van cseresznyefák jellemző méretei különböző alanyokon ■ a termőre fordulás után 1994-ben (telepítés 1989) A Germersdorfi óriás termőkaros orsó cseresznyefák jellemző méretei különböző alanyokon a termőre fordulás után 1994-ben (telepítés 1989) 3. táblázat Az alsó vázkaros karcsú orsó koronaformával nevelt Van cseresznyefák méretei 1994-ben (telepítés 1990 tavasza) Alany SL 64 Colt MxM 97 MxM 14 SzD 5% törzsterületem2 175,5 137,5 98,7 99,2 21,9 koronaterület m2 8,9 7,6 5,4 5,6 1,16 koronatérfogat m3 15,8 13,9 9,4 9,8 2,52 termés kg/fa 20,0 8,0 11,7 14,3 3,90 2. táblázat Alany _______SL 64__________Colt_________MxM 97________MxM 14________SzD 5% törzsterületem2 157,6 129,5 91,8 94,2 26,8 koronaterület m2 6,1 6,8 4,2 4,5 1,49 koronatérfogat m3 11,3 12,7 6,9 7,6 3,3 termés kg/fa______________________10,94 6,66 2,31 571____________408_ Alany___________________Prob________MxM 14______Korponay______C 2493_________Colt________SzD 5% törzsterületem2 20,5 20,7 26,1 33,3 36,9 13,4 koronaterület m2 2,2 1,6 2,0 2,4 2,5 NS koronatérfogat m3_________3^0___________1,9 2,0 3,2 3,3 __NS__

Next