Kertgazdaság, 2001 (33. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - Falusi turizmus - Holló Márta: A falusi turizmus, mint a multifunkcionális mezőgazdaság egyik lehetősége
48 Falusi turizmus Németország élen jár a környezetbarát és ökoturizmus szervezésében. Hidelang és környéke az ökomodell. A gazda még arra is ügyel, hogy a padlószőnyeg helyett mosható rongyszőnyeg legyen a vendégszobában, így nem tudnak a poratkák megtelepedni. A boltjában árult sajt a rétek gyógynövényeitől lesz szép sárga és egészséges. Bio-büfé természetes anyagokból épült, napkollektor fűti, kézmosáshoz esővizet használnak.(Sípos J-né, 2000) Falusi turizmus Magyarországon Magyarországon a falusi turizmus kezdetei az 1920-as, ‘30-as évekre vezethetőek vissza. A turizmus a II. világháborúig dinamikusan fejlődött. Az ‘50-es évek agrárpolitikájának, a feszített iparosítás és a kényszerű szövetkezetesítés következményeként a falusi idegenforgalom szinte teljesen megszűnt. Az 1980-as években azonban ismét egyre többen kezdték kiadni házaikat. A szervezetlenség és az igénytelenség elkerülésére 1989-ben létrehozták a Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetségét. Ennek a szövetségnek egyéni tagjai is lehetnek. Kimondottan alacsony árfekvéssel dolgoznak, arculatuk megfogalmazásánál fő hangsúlyt a családok azon keresletére helyezik, hogy megismerjék a gazdaság haszonállatait, növényeit, az ott folyó munkákat. Fő feladatuknak tekintik a nyugat-európai módszerek, szervezeti rendszerek megismerését. Ugyancsak nyugat-európai mintára kezdeményezték, hogy a területfejlesztési, az idegenforgalmi, illetve mezőgazdasági fejlesztési alap vegye a támogatás céljai közé a falusi-tanyai-gazda vendégfogadás kiépítését. 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ). Tanulmányaim során elsősorban ennek a szervezetnek a működésével foglalkoztam és az ő munkájukon keresztül próbáltam képet alkotni a falusi turizmus jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről. A szövetség egy ernyőszervezet, mely az ország különböző részein működő egyesületeket fogja össze, így közösen képviselik a turizmus e formáját. Magánszemélyek közvetlenül nem lehetnek tagjai, csak a regionális szervezeteken keresztül. A tagszervezeteket jellemző tevékenységük alapján három kategóriába sorolhatjuk. Vannak szervezetek, ahol a szálláshelyeket közvetlenül értékesítik, itt szállás foglalható és más szolgáltatások is megrendelhetők. A szervezetek egy másik csoportjában elsősorban a szálláshelyekről, programokról adnak információt és a vendégfogadók közötti közvetítést vállalják. A harmadik csoportba a falusi turizmus általános fejlődését segítő tagszervezetek tartoznak (pl. Biokultúra Egyesület, Falufejlesztési Társaság, stb.). A szövetség felépítését a gyakorlatban egy pákozdi irodán keresztül ismertem meg. Az irodát egy helyi házaspár alapította 1995-ben önerőből, külső anyagi támogatás nélkül. Közben a megyében több szerveződés jött létre (Csákvári Gazdakör, Vajta, Martonvásár, Enying Önkormányzatának irodája). A Fejér Megyei Tourinform Iroda megkeresésével és összefogásával közösen hozták létre 1995-ben az Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért szervezetet. Az alapító tagok között önkormányzatok, vállalkozók és egyéni tagok szerepeltek. Mára több mint 100 vendégfogadó tartozik az egyesület tagsági körébe. Számos polgármesteri hivatal is csatlakozott hozzájuk, sőt vendéglők és különböző vállalkozók léptek be az egyesületükbe. Az egyesület tevékenysége területi elosztásban az egész megyére kiterjed. A turizmus jogi háttere Ha egy magánszemély szeretne bekapcsolódni a falusi turizmusba, tisztában kell lennie a turizmus jogi hátterével. A jogi megfogalmazás szerint - 110/1997. (VI.25.) Kormányrendelet - a turizmus lebonyolódhat ún. kereskedelmi szálláshelyeken (szállodák, panziók, stb.) és magánszálláshelyeken. Ezek más-más szabályozás alá esnek, más az adózási forma és a követelményrendszer. A magánszálláshelyeknek két formáját különböztetjük meg: - A „Fizető vendéglátás” a városokban, kiemelt gyógy- és üdülő-körzetekben (ezen helységek nevét a törvény felsorolja) folytatott magánszállásadói tevékenység. - A „Falusi szállásadás” a fent említett helyeken kívül lévő községekben ill. tanyás térségekben folytatott magánszállásadói tevékenység. A magánszálláshely és a kereskedelminek minősülő szálláshely hatá-