Kertgazdaság, 2003 (35. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Tíz éves az Észak-Keletmagyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány
3 Kertgazdaság 2003. 35. (1) Tíz éves az Észak-Keletmagyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány Az önálló és államilag is elismert és finanszírozott kertészeti kutatás hazánkban mindössze egy fél évszázadra tekinthet vissza. Az emberek életében 50 év hosszú időszak, a kutatásban, különösen a gyümölcstermő növények esetében rövid időszaknak számít, így érthető, hogy egy gyümölcstermesztési kutatást, fejlesztést segítő szervezet tevékenységében 10 év mennyire kevés, mennyire rövid időszak. A szervezet rövid életű ugyan, de tevékenységi területe a gyümölcstermesztés, a gyümölcstermő növények nemesítése, termesztéstechnológiájának vizsgálata még hazánkban is tekintélyes múltra támaszkodhat. Mohácsi Mátyás amikor a Földművelésügyi Kormányzatnak írott leveleiben indokolta a kertészeti kutatás szervezett formában történő végzésének szükségességét, így fogalmazott: „Ha mostan hazai kertészeti kísérleti próbálkozásainkra tekintünk, sajnálattal állapítom meg, hogy mi ahelyett, hogy valamely tárgykört teljesen át és összefogó nagyvonalú alkotásokra összpontosítanánk és programszerűen egyesült erővel dolgoznánk, hogy a gyakorlati élet kívánalmait kielégíthessük és ezt a nagyon is jelentős ügyet előbbre vigyük, elmaradottságainkat pótoljuk, elsősorban egyéni akciókba, mondjuk magyarul, pepecselésben merülünk ki, amiből a köznek, mint azt a tapasztalat mutatja, alig van haszna. Jól tudom, és teljes mértékben átérzem szegénységünket és nyomasztó helyzetünket, de ezekkel számolva merészkedem most már évtizedek óta melengetett jelen javaslatommal előállni. Meggyőződésem, hogy ezt a kutató intézetet kevés költséggel fel lehet állítani, nem kívánva olyan áldozatot, amelyet a mai viszonyok között elesett országunk ne bírna ki. A kutató intézetet központosítani kell, a szétforgácsolt erőket egyesíteni egy igazgatás alatt”. Alapítványunk 10. évi jubileumára összeállított kiadványunkban is szeretnénk tanítómesterünk szavaira emlékezni és hangsúlyozni, hogy a nagy elődök által létrehozott kutatóbázis munkáját teljesebbé, összefogottabbá a gyakorlat számára hasznosabbá kívánjuk tenni. Különösen komoly kötelessége ez a tevékenység az ország EK-i tájegységeiben működő gyümölcstermesztési kutató állomás kutatóinak, hiszen a magyar gyű-