Kertgazdaság, 2013 (45. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3. szám - Kertészettörténet - Tolnay Gábor: Bereczki Máté rövid önéletírása a német Pomologische Monatshefte 1882. évi február 13-i számában
80 ■ KERTGAZDASÁG 2013. 45. (3) KERTÉSZETTÖRTÉNET BERECZKI MÁTÉ RÖVID ÖNÉLETÍRÁSA A NÉMET POMOLOGISCHE MONATSHEFTE 1882. ÉVI FEBRUÁR 13-i SZÁMÁBAN TOLNAY GÁBOR Bereczki Máté életének leírásával, az életét kitöltő események bemutatásával többen sikerrel próbálkoztak. Különböző lexikonok hol bővebb, hol rövidebb terjedelemmel mutatják be a 19. században élő és tevékenykedő magyar pomológusok talán legnagyobb alakjának a pályáját. Számunkra leghitelesebbnek mégis az 1872- ben kelt önéletrajzi levele tűnik, amelyet a német gyümölcsészet egyik hasonlóan korszakalkotó tudósának, Oberdiecknek írt. Bereczki Máté nagyon szerény ember volt, talán túlzott mértékben is a háttérbe vonulva élte le életét. Amikor barátai - Villási Pál, Tors Kálmán - arra ösztönözték, hogy egy-egy lapban, folyóiratban beszéljen életéről, jelentesse meg a róla készült rajzot, fényképet, mindig elutasította őket. Válasza legtöbbször az volt, hogy nem az ő személye a fontos, hanem az ÜGY. A nagybetűkkel írt „ügy” pedig a magyar gyümölcsészet tudományos alapokra való helyezése, ezeknek a tisztázott eredetű és főként a magyar természeti viszonyok között is eredményesen termeszthető gyümölcsfajtáknak az országban történő elterjesztése volt. Ennek a túlzott szerénységnek végül az lett a következménye, hogy az egyetlen hiteles arcképe a német Pomologische Monatshefter 1882. évi február 13-i számában található. Az azóta róla megjelenő képek mind ennek a másolatai. A Bereczki Mátéról készült metszet nem egymagában szerepelt a lapban, hanem a pomológusról szóló öt oldal terjedelmű cikknek volt az illusztrációja, melyet dr. Eduard Lucas adott közre. Köztük sűrű, a kölcsönös Oberdieck, Johann Georg Conrad (Wilkenburg, 1794. augusztus 30. - Herzberg,1880. február 24.) német pomológus. Göttingában teológiát és természetrajzot tanult. 1819-ben bardewicki lelkész, 1831-ben sulingeni, 1853-ban seinseni szu perintendens. Művei: Die Probe- oder Sortenbáume (2. kiadás Stuttgart 1871); Anleitung zurKenntniss und Anpfianzung das testen Obstes fürdas nördliche Deutschland. (Regensburg, 1852); lllustrirtes Handbuch dér Obstkunde. (8 kötet, Ravensburg és Stuttgart 1859-1875); Supplement (u. o. 1870); Deutschland beste Obstsorten. (Lipcse, 1881.) stb. - Lucas közreműködé sével 1855-től adta ki a „Monatsschrift für Pomologie und praktische Obstbau" című folyóiratot. PALLAS 13. kötet. Bp., 1896. 323. p. BERECZKI Máté levelei. Közreadja Szabó Pál. Bp.,1995. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 241. p.(A továbbiakban: SZABÓ 1995-a) 2 Villási Pál (eredetileg: Gápel), (Léva, 1820. november 3. - Bp., 1888. december 26.), jogász, tanár, kertészeti szakíró. A győri jogakadémia elvégzése (1841) után ügyvédbojtár lett. 1843-44-ben Bars vm. követe mellett részt vett az országgyűlésen. 1845-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1846-47-ben Bars vármegye alügyésze. Mint tüzér részt vett a szabadságharcban; utána egy ideig bujkált. 1850-től 1865-ig nevelő, majd felesége birtokán kertészkedett 1873-ig. A magyaróvári gazdasági tanintézet elvégzése után 1875-1886-ban a keszthelyi gazdasági tanintézetben a kertészet tanára. 1879-80-ban Magyaróváron is tanított. Keszthely határában ő fedezte fel a Cserszegi mézes cseresznyefajtát. Különösen a korai őszibarackok és más gyümölcsök elterjesztésén fáradozott. 1880-ban megalapította és haláláig szerkesztette a GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK-et. Termékeny szakíró volt. Fő műve: A gyümölcsfának tenyésztése és ápolása. (Bp., 1889). Irodalom: Galgóczy Károly: Villási Pál. (OMGE Emlékkv., 6. füz., Bp., 1891); Balás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei (Magyaróvár, 1897); SZABÓ 1995-a.; MAGYAR ÉLETRAJZI 2. kötet. 3 Tors (Tircs) Kálmán (Rimabrezó, Gömör és Kishont vm., ma Rimavské Brezovo, Szlovákia, 1843. április 5. - Bp., 1892. augusztus 31.): író, újságíró, politikus. Jogot végzett a pesti egyetemen és ügyvédi oklevelet szerzett. 1863-65-ben. A Vasárnapi Újság, 1868-76-ban A Hon és az Üstökös című élclap, 1876-tól az Egyetértés és a Pesti Hírlap munkatársa, valamint az Életképek című hetilap szerkesztője. A Petőfi Társaság alapító tagja (1876), a Hírlapírók Nyugdíjintézetének alelnöke. 1878- tól függetlenségi és 48-as párti programmal a szentesi választókerület országgyűlési képviselője, 1881-től az országgyűlés jegyzője. (ÚJ ÉLETRAJZI VI. kötet, 887. p.) 4 POMOLOGISCHE MONATSHEFTE : 1. A gyümölcstermelés és szőlőművelés képes havi folyóirata 1865-1874 között, a Német Gyümölcstermelők Egyesületének közlönye. Megjelenési helye: Ravensburg. 2.1 A Német Gyümölcstermelők Egyesületének és a Reutlingeni Gyümölcsészeti Intézet hivatalos közlönye 1875 és 1905 között. A Stuttgartban kiadott nagytekintélyű német gyümölcsészeti folyóirat 1882. évi 2. számában jelent meg öt oldalnyi terjedelmű fényképes ismertetés készült Bereczki Mátéról. A folyóirat szerkesztője Oberdieck, J.G.K. (1794-1880) német lelkész és jelentős gyümölcsnemesítő volt. Lucas, Eduard (1816 - 1882) az egyik legjelentősebb német pomológus. Korának kiemelkedő gyümölcsismerője. 1831-től fogva a Dessau melletti Luisiumban kertészetet tanult, Greifswaldban, Erfurtban és Münchenben dolgozott. Felsőfokú tanulmányai után 1840-től kertészként működött Regensburgban, mint a botanikus kert vezetője. 1843-tól a hohenheimi királyi