Kertgazdaság, 2013 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Kertészettörténet - Tolnay Gábor: Madách Aladár levelei Bereczki Mátéhoz

KERTÉSZETTÖRTÉNET 54 ■ KERTGAZDASÁG 2013.45. (1) MADÁCH ALADÁR LEVELEI BERECZKI MÁTÉHOZ TOLNAY GÁBOR Az elmúlt években Bereczki Máté pomológust és Dörgő Dániel2 levelezésének 3 kötetbe rendezésével foglalkoz­va találtam meg Madách Imre­ fiának, Aladárnak5 Bereczki Mátéhoz írt eddig ismeretlen négy levelét.­ Nagy kár, hogy Bereczki Máté válaszai nem maradtak meg. Azok a Madách-relikviák között esetleg megtalálhatók. Az első levél üzleti levélnek tekinthető, hiszen Bereczki Mátétól oltványokat rendel nem is kis mennyiségben. A Madách család gyümölcsösének nagyságát mutatja, hogy Fényes Elek, a kortárs történeti statisztikus külön megemlékezett róla. A második levél már személyesebb hangvételű, amelyben igazolja Bereczki feltételezését, hogy ő csak­ugyan Madách Imre fia. Azzal teremt lehetőséget a kapcsolat folytatására, hogy visszaigazolja Bereczki Nóg­­rád vármegyei származását, ugyanakkor megerősíti azt a feltételezését is, hogy ő valóban Madách Imre fia. A levelet azonban továbbra is üzleti hangon folytatja, pomológiai kérdéseket tárgyalva. A harmadik levél már a megszólításában is személyes hangvételű. Sőt Madách Aladár alakuló rokonszenvé­­nek tanúságaképpen „munkáinak a zsengéiből" is küld mutatóba néhány példányt. Ugyanakkor a meglehetősen hosszú levél jelentős része továbbra is a gyümölcstermesztés körülményeit, módszereit tárgyalja, hiszen Ma­dách Aladár ez ügyben irt Bereczkihez. A negyedik levélben megköszöni Bereczki küldeményét,­ de továbbra is a gyümölcsfák adta témák tárgya­lása képezi mondandójának tekintélyes részét. A levelek hangja fokozatosan változik, írójuk egyre nagyobb tisztelettel fordul Bereczki Mátéhoz, amint meg­győződött annak kiváló szakértelméről. A kialakuló viszonyt a közös tájegységről való származás is erősítette, de a valódi tiszteletet Bereczki szakirodalmi munkájával nyerte el Madách Aladár szemében. Végezetül tájékoztatni szeretném az olvasót arról, hogy a Mezőgazdasági Múzeumban megtalált Madách­­levelek nem eredetiek, csupán másolatban maradtak fenn, mégpedig Dörgő Dániel gondosságának köszönhe­tően. Ugyanis a mezőkovácsházi határban lakó Bereczki Máté és a mezőtúri Dörgő Dániel nagyon jó barátság­ban voltak egymással. Az 1870-1880 fordulója körüli időben kezdte el Bereczki Máté megküldeni Dörgőnek az ismerőseitől kapott leveleket is, egyrészt azért, hogy azok tartalmát pontosan megismerje, azokról véleményt mondjon, másrészt azért, hogy lemásolja és elraktározza, megőrizze az utókor számára. (Dörgő Dániel féltve gondozott minden Bereczkitől származó levelet és azokat időnként egy könyvkötővel be is köttette, így maradt fenn e közel 20 éves levelezés nagy része hét kötetbe kötve.) A levelek betűhű másolata Dörgő kézírásával, valójában a „másolat másolata”. Ettől függetlenül azonban mindenképpen adalék a Madách-család, illetve Ma­dách Aladár életéhez, amelynek egy kis területére hívja fel a figyelmet, Aladár gazdálkodásának egyik mozza­natát bemutatva. Ezért tartottam fontosnak közkinccsé tételüket. 1 „Tekintetes Bereczki Máté úrnak Mező-Kovácsháza Tisztelt Uram! A’ Pesti Hírlap útján értesülvén kitűnő gyümölcsészeti telepéről, felkérem, legyen olyan szíves nékem postai után­véttel ótó gajjakat küldeni, és pedig 100 db téli nagy vaj körtét, 50 db téli nagy Szembart körtét, vagy hasonló fajt, 50 db téli Bergamot körtét, vagy hasonló fajt. Gyümölcsösöm talaja déli, közép meredek, inkább kötött vöröses agyag, melyben a’ kukoricza jól terem. 1. MADÁCH ALADÁR LEVELE BERECZKI MÁTÉHOZ (Alsósztregova, keltezés nélkül- 1886. január 10. előtt)

Next