Kertészmérnök 27. (1985)
1985 / 5. szám
Megrendülten álltunk május 15-én a Farkasréti temetőben Almási Elemér hamvai előtt és alig akartuk elhinni, hogy már nincs közöttünk. Váratlanul, alkotó ereje teljében rohanta meg a könyörtelen kór és sok, még benne rejlő ígéretes gondolat kibontakozása vált ezáltal semmivé. Almási Elemér életútja nehéz, történelmi megrázkódtatásokkal terhes évtizedekben bontakozott ki. Kisparaszti családban, egy baranyai faluban, Bükkösdön 1910-ben látta meg a napvilágot. Középiskoláit a pécsi Nagy Lajos reálgimnáziumban végezte, 1938- ban kitüntetéssel érettségizett. Még ez évben felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahol 1942-ben jeles képesítést szerzett. Első munkahelye a Műegyetem Kémiai Technológiai Tanszéke volt. 1943-ban behívták katonának, 1945-ben fogságba esett. Ez az időszak sem volt elveszett számára, kitűnően megtanult oroszul. Egyébként már ekkor kiváló idegen nyelvtudással rendelkezett, németül, angolul és franciául is jól beszélt. A hadifogság után 1948-ban először a MIRELIT Mélyhűtő Vállalatnál laborvezetőként dolgozott. 1959-től a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Hűtő osztályának vezetője lett. A kormány 1967 decemberében nevezte ki a Kertészeti Egyetem Élelmiszertechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékére vezető egyetemi tanárnak. Itt kezdte meg oktatási munkáját. 1970-től az akkor alakuló Tartósító Dr.ALMÁSI ELEMÉR 1919-1985 ipari Karon a Hűtőtechnológia c. tárgy egyetemi szintű előadásait és gyakorlatait vezette be, amivel hazai viszonylatban úttörő munkát végzett. Egyidejűleg jelentős tevékenységet fejtett ki a Tartósítóipari Kar oktatásának megszervezésében és az első tantervek kidolgozásában. Később, 1971 és 1974 között egyetemünk külügyi rektorhelyettese volt. Az Élelmiszertechnológiai Intézet megalakulásakor 1983- ban őt nevezték ki az első igazgatóvá,és egyben megbízták az intézethez tartozó Élelmiszer- és Hűtőtechnológiai Tanszék vezetésével. Kutatási tevékenysége hosszabb múltra tekint vissza. A növényi nyersanyagok vonatkozásában fontos munkája volt 1949-től kezdődően a gyorsfagyasztásra alkalmas fajták kiválasztása, vizsgálata és hazai meghonosítása, így hazánkban világviszonylatban is az elsők között kezdődött meg a gyümölcs- és a zöldség gyorsfagyasztása a hűtőházi alagutakban. Ennek is köszönhető, hogy 1957-től kezdve a Magyar Hűtőipar önálló vállalatként ipari tevékenységbe kezdett az élelmiszer-gyorsfagyasztás területén. Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt értékes volt az a kutatómunka, amit az élelmiszerek hűtési, fagyasztási és tárolási tömegveszteségével kapcsolatos törvényszerűségek felderítése érdekében végzett. E fizikai-kémiai jellegű vizsgálatok 28