Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak előadásai 2009, Kertészettudomány
Gyümölcstudományi szekció
Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak 2009. október 28-30. Gyümölcstudományi Szekció BERECZKI MÁTÉ ALMAFAJTÁI A GYÜMÖLCSÉSZETI VÁZLATOKBAN (1877-1887) Surányi Dezső(suranyidezso@cefrudit.hu) Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. Bereczki Máté a szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Sármezey Antal kunágotai bérleményén, később már saját birtokán is, Európa-hírű fajtagyűjteményt hozott létre. A tapasztalatait a Gyümölcsészeti vázlatok c. monográfiájában foglalta össze. A kiadásra spórolt pénzét és az Aradi Polgári Takarékpénztár hitelét használta. Az érdeklődése élénk volt az almafajták iránt. Öszszesen 424 fajta volt a gyűjteményben. A pomológiai teljesítménye egészen kiemelkedő. A Bereczki-életmű teljesebb megismerése kötelező a mai szakembereknek, születésének 185. évében is. A négy kötetben szereplő fajták feldolgozásából néhány érdekes adatszerűség állapítható meg. Az 1. táblázat 424 almafajta gyümölcsére vonatkozó, lényegében azok piaci fontosságú adatait foglalta össze, kiemelten kezeltük az egyes fajtáknak a kötetbeli fellelhetőségét, ugyanis ennek hiányában nehéz lenne a fajták leírását megtalálni a kötetekben. Az ún. Fehérkönyvben szereplő árufajták és választékbővítő almafajták közül nyolc megegyezik a „Vázlatok”-ban már leírt alapfajták valamelyikével (Batul, Cox narancs, Egri piros, Gravensteini, Húsvéti (Entz-féle) rozmaring, Jonathán, London pepin és Nyári fontos). De a közelmúltig még termesztették is, vagy csak ismertek voltak a régi gyümölcsösökből. Ezek a következők: Asztraháni piros, Asztraháni fehér, Asztraháni kései, Baldwin, Blenheimi renet, Boskoopi szépe, Daru alma, Jász vadóka, Kanadai renet, Kecskeméti vajalma, Kenézi piros, Nemes sóvári, Nothern Spy, Nyári csíkos fűszeres, Orbai alma, Parker pepin, Pázmán alma, Piros csörgőalma, Sándor cár, Sikulai, Simonffy piros, Téli arany pármen, Téli citromalma, Téli fehér kálvit, Török Bálint, Tükör alma, Véralma és Zöld zenet, vagyis a Bereczki leírta almafajták 8,3%-a. A fajták pomológiai elemzése érdekes képet mutat, bár a nagy gyümölcsű almák aránya csak 16,5 %-nyi, ami azonban 70 fajtát jelent. A legtöbb gyűjteményes almafajta középnagy méretű gyümölcsöt produkált, a kisgyümölcsű fajták pedig főleg küllemük alapján voltak érdekesek. Bereczki 29-féle gyümölcsalakot különböztet meg, ez a Götz-féle (1989) rendszerben csak 6 típust jelent. A 2. táblázatban az érési időre vonatkozó fajtamegoszlás is található: a nyáriak augusztus végéig, az őszi almák, amelyek november végéig, s a téliek pedig december folyamán, vagy egészen április-májusig válnak fogyasztásra éretté.A mai fajtaösszetételhez képest a nyári és az őszi almák aránya lényegesen nagyobb volt a kunágotai és mezőkovácsházai gyűjteményben. A Gyümölcsészeti vázlatokban - mint az előzőekben említettük — több szakmai írás is olvasható, ezekből többek között kiderül, hogy Bereczki milyen nagy fontosságot tulajdonított a tervezhető fajtaösszetételnek és az ország gyümölcs igénye kielégítésének, ehhez egyes régi fajtáink eredetének tisztázását nagyon fontosnak gondolta.