Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak előadásai 2009, Kertészettudomány

Gyümölcstudományi szekció

Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak 2009. október 28-30. Gyümölcstudományi Szekció BERECZKI MÁTÉ ALMAFAJTÁI A GYÜMÖLCSÉSZETI VÁZLATOKBAN (1877-1887) Surányi Dezső(suranyidezso@cefrudit.hu) Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. Bereczki Máté a szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Sármezey Antal kunágotai bérleményén, később már saját birtokán is, Európa-hírű fajtagyűjteményt hozott létre. A tapasztala­tait a Gyümölcsészeti vázlatok c. monográfiájában foglalta össze. A kiadásra spórolt pénzét és az Aradi Polgári Takarékpénztár hitelét használta. Az érdeklődése élénk volt az almafajták iránt. Ösz­­szesen 424 fajta volt a gyűjteményben. A pomológiai teljesítménye egészen kiemelkedő. A Bereczki-életmű teljesebb megismerése kötelező a mai szakembereknek, születésének 185. évében is. A négy kötetben szereplő fajták feldolgozásából néhány érdekes adatszerűség állapítható meg. Az 1. táblázat 424 almafajta gyümölcsére vonatkozó, lényegében azok piaci fontosságú adata­it foglalta össze, kiemelten kezeltük az egyes fajtáknak a kötetbeli fellelhetőségét, ugyanis ennek hiányában nehéz lenne a fajták leírását megtalálni a kötetekben. Az ún. Fehérkönyvben szereplő árufajták és választékbővítő almafajták közül nyolc megegyezik a „Vázlatok”-ban már leírt alapfaj­ták valamelyikével (Batul, Cox narancs, Egri piros, Gravensteini, Húsvéti (Entz-féle) rozmaring, Jonathán, London pepin és Nyári fontos). De a közelmúltig még termesztették is, vagy csak ismertek voltak a régi gyümölcsösökből. Ezek a következők: Asztraháni piros, Asztraháni fehér, Asztraháni kései, Baldwin, Blenheimi renet, Boskoop­i szépe, Daru alma, Jász vadóka, Kanadai renet, Kecskeméti vajalma, Kenézi piros, Nemes sóvári, Nothern Spy, Nyári csíkos fűszeres, Orbai alma, Parker pepin, Pázmán alma, Piros csörgő­alma, Sándor cár, Sikulai, Simonffy piros, Téli arany pármen, Téli citromalma, Téli fehér kálvit, Tö­rök Bálint, Tükör alma, Véralma és Zöld zenet, vagyis a Bereczki leírta almafajták 8,3%-a. A fajták pomológiai elemzése érdekes képet mutat, bár a nagy gyümölcsű almák aránya csak 16,5 %-nyi, ami azonban 70 fajtát jelent. A legtöbb gyűjteményes almafajta középnagy méretű gyümölcsöt produkált, a kisgyümölcsű fajták pedig főleg küllemük alapján voltak érdekesek. Bereczki 29-féle gyümölcsalakot különböztet meg, ez a Götz-féle (1989) rendszerben csak 6 típust jelent. A 2. táblázatban az érési időre vonatkozó fajta­megoszlás is található: a nyáriak augusztus végéig, az őszi almák, amelyek november végéig, s a téliek pedig december folyamán, vagy egé­szen április-májusig válnak fogyasztásra éretté.A mai fajtaösszetételhez képest a nyári és az őszi almák aránya lényegesen nagyobb volt a kunágotai és mezőkovácsházai gyűjteményben. A Gyümölcsészeti vázlatokban - mint az előzőekben említettük — több szakmai írás is olvasható, ezek­ből többek között kiderül, hogy Bereczki milyen nagy fontosságot tulajdonított a tervezhető fajta­­összetételnek és az ország gyümölcs igénye kielégítésének, ehhez egyes régi fajtáink eredetének tisztázását nagyon fontosnak gondolta.

Next