Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Évkönyve 15. (1952)
1951 / 1. szám - Somos András: Étkezési borsófajtákkal végzett tenyészterület-vizsgálatok eredményei
Étkezési borsófajtákkal végzett tenyészterületvizsgálatok eredményei írta: dr. Somos András A vizsgálatok célja Az étkezési borsófajták termesztésével hazánkban régóta foglalkoznak. A termesztéssel kapcsolatos kérdések rendszeres tanulmányozására azonban mindez ideig nem nagy gondot fordítottak. Ennek következtében a termésátlagok növelésével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásánál a legritkább esetben tudunk használható hazai adatokra támaszkodni. A külföldi kísérleti eredmények és az ennek alapján kidolgozott módszerek viszont jellegzetes természeti adottságaink miatt csak kivételesen használhatók eredménynyel. A legfontosabb termesztéstechnikai kérdések tisztázatlansága miatt a borsótermesztésben használt jelenlegi módszerek nem alkalmasak magas termésátlagok elérésére. Étkezési borsófajtáink terméseredményei nem érik el azt a színvonalat, amelyet természeti adottságainknál fogva elérhetnének. A hiányosságok mielőbbi megszüntetése céljából fogtunk hozzá a nagytétényi kísérleti telepen az étkezési borsófajták legfontosabb termesztési kérdéseinek tanulmányozásához. Elsősorban tisztáztuk a termesztett borsófajták termőképességét a telepéhez hasonló természeti viszonyok között. Ezenkívül vizsgáltuk az öntözés, továbbá a különböző hatóanyagú trágyák termésfokozó hatását. A vetőmag és a terület leggazdaságosabb kihasználása céljából vizsgálatokat végeztünk a legelterjedtebb fajták optimális tenyészterületének megállapítására. Dolgozatomban a tenyészőterület-kísérletek kétéves (1950— 51-es) eredményeit ismertetem. A kísérleti anyag és módszer ismertetése Kísérleteinket a termesztésben lévő aránylag nagyszámú étkezési borsófajta közül az alábbi 4 fajtával végeztük : 1. Express 2. Petit Provengal (Kleine Rheinländerin) 3. Lincoln 4. Alderman A fajták kiválasztásánál egyrészt tekintetbe vettük azt, hogy kísérleteinkben a kifejtő-(medullare) és velő-(quadratum) csoportba tartozó fajták egyaránt képviselve legyenek, másrészt figyelembe vettük a fajták növekedésének erősségét, illetve a szalma hosszúságát. A fajták közül az 1. és 2. a kifejtő-, a 3. és 4. pedig a velőcsoportba tartozik. A kifejtőfajták közül az Express erősebb növekedésű. Irodalmi adatok szerint szára 60—100 cm hosszúra fejlődik. Hüvelye 6 cm-nél rövidebb, egye-