Magyar Gyümölcs, 1944. január-november (11. évfolyam, 1-22. szám)

1944-01-01 / 1. szám

átmeneti időkben teljes kapacitásával a termelés szolgálatába állhasson. Dr. Királyi Iván előadása után az elnök hozzászóláso­kat kért.­­ A kérdéshez előszö­r Szentjóbi Staub Elemér szólt hozzá, aki maga is osztotta az előadónak azt a nézetét, hogy a háború utáni gazdálkodás sok nehézség elé kerül, különösen a háborús ipar által foglalkoztatott munkás­tömegek kenyérhez juttatásával. Véleménye szerint az átme­netgazdálkodás problémái Egyesületünk hatáskörén kívül állanak. Megjegyzi azonban azt, hogy a magyar mezőgazda­ságnak egy hatalmas és szétágazó munkaprogrammot kell lebonyolítania. Véleménye szerint a szabadtársuláson ala­pult érdekképviseletek fenntartása igen nehéz és ezért a kormány intenciójához híven szükséges lenne, hogy az érdek­­képviseleteket az alkotmányozó testületbe valamilyen for­mában bevegyék. A cukorakcióval kapcsolatban megjegyzi, hogy nagyon kívánatos lenne, ha a jövő évben a befőzési cukor elosztása a régi rendszer szerint történnék. Javasolja, hogy a nehézsé­gek leküzdésére az édes cirok termesztését karoljuk fel. A továbbiakban rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az utóbbi időkben mind nagyobb mértékben felmerülnek, külö­nösen a gyümölcsösökben alkalmazott munkások ruha és bakancs ellátása terén. Gr. Teleki Béla az EMGE elnöke szerint a legidőszerűbb kérdések egyike az érdekképviseleti együttműködés, mert a jelen­leg kiépítés alatt álló magyar mezőgazdasági szervezet csak akkor fog eredménnyel dolgozni, ha az egyes érdekképvisele­tek között a megfelelő harmónia biztosítva van. Rámutatott a visszás helyzetre, amely abból származik, hogy a gyümölcs és sző­lőtermelő egyesület külön utakon halad. A maga részéről java­solja a tárgyalások felvételét és megjegyzi, hogy ezt a köze­ledést a szőlőtermelők is örömmel fogadják, mert hiszen ők is látják ezeket a nehézségeket. Krúdy Ferenc a GyOE alelnöke azonosítja magát dr. Teleki Béla véleményével és kéri, hogy az elnökség sürgősen lépjen érintkezésbe az érdekeltekkel és kezdje meg a tárgyalásokat. Megemlíti, hogy tö­bben kívánják a közigazgatás átalakítá­sát. Nagyon fontosnak tartja, hogy a háború utáni termelés irá­nyítását az állam és az érdekképviseletek közösen végezzék. Rá­mutat a GyOE eddigi eredményes munkájára. Megálla­pítja, hogy a jövő feladatai a termelő tájak kialakítása, a termények standardizálása és a termelési rend biztosítása. A kérdéshez hozzászólt még dr. Radics József, aki meg­állapítja, hogy az érdekképviseletek munkája iránt kevés az érdeklődés. Éppen azért az összműködéssel hatható­­sabbá tehetnék az érdekképviseletek tevékenységét. Vitéz Antalfy Sándor helyesnek tartja a gazdaerők összefogását, mert csak így lehet a háború után különösen szükséges minőségi termelést biztosítani. Sóvári-Schneider Sándor hangsúlyozza, hogy a szabad­társuláson alapult érdekképviselet mindig többre képes, mint a kényszertársuláson alapuló és éppen ezért nagyon szükségesnek látja az egyesületi összefogást. A felszólalások alapján az igazgatóválasztmány el­fogadta az elnökség javaslatát és felhatalmazta, hogy annak alapján kezdje meg munkáját, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek összefogása mielőbb megvalósulhasson. « •• Mfl 4 4 / •• 1 M / a gümölcstermesztésünk üz emesztése Irta: Szűts Sándor (1943. XII. 10. számban megjelent közlemény folytatása. Tartsuk szem előtt, hogy a tápanyagellátás kérdése s­okkal bonyolultabb, semhogy egyszerűen úgy intézzük el, hogy valamely szakkönyv vagy szak­cikk alapján hatalmas műtrágya mennyiségeket szórunk ki, mégpedig a műtrá­gyák arányát legtöbbször sablonrecept szerint megálla­pítva. A trágyázást is biológiai alapra kell helyeznünk. Nemcsak fáink, hanem talajunk élet­jelenségeit is ismer­nünk kell, így állapíthatjuk meg az alkalmazandó táp­anyagok és humuszmennyiség helyes arányát és mennyiségét. Tudnunk kell azt is, hogy a különösen intenzív termelés­nél az úgynevezett klasszikus tápanyagok (Nitrogén — Foszfor — Káli) mellett nagy szerepe van azoknak az anya­goknak, amelyeket eddig a szakkönyvek is csak futólag említettek (Bór, Cink, Kén, Jód, Mangan, stb). Ezekből az anyagokból rendszerint annyi van a talajban, hogy trágyá­zás nélküli, vagy mérsékelt trágyázás melletti termelésnél pótlásukra nincs szükség. A maximumra felfokozott terme­lésnél, hatalmas N­P­K adagok alkalmazásánál talajunk tápanyag egyensúlya felborul és nemcsak hogy nem érjük el a nagyadagok mellett sem a várt eredményt, de káros je­lenségeket is tapasztalunk. (Pl. cinkhiány következtében az almafák rövid száztagúsága) Ezekből az anyagokból növé­nyeink csak végtelen kis mennyiséget igényelnek, de pót­lásukra mégis sokszor szükség van. Tehát harmonikus trá­gyázásról kell gondoskodnunk, meg kell állapítanunk a helyes tápanyagmennyiség mellett azok helyes arányát is. összefoglalva : Nagy mennyiség termelését biztosíthat­juk : 1. Az adott területen nagy termőfelület előállításával; 2. Harmonikus, biológiai trágyázással. A LEGJOBB MINŐSÉG ELÉRÉSE A jó minőség elérését elsősorban helyes növényvédelem­mel, tehát az állati és növényi kártevők elleni küzdelemmel, érhetjük el. Ne sablonos receptek alapján védekezzünk, hanem a gyümölcsösünket tényleg veszélyeztető kártevők ellen — azok életmódjának pontos ismeretében — állapít­suk meg évi permetezési tervünket. A védekezési munká­kat — pontosan a kellő időben, gyorsan, alaposan, egységesen végezzük el. Pontosan a kellő időben csak akkor tudunk védekezni, ha a kártevő rovarok és gombák életének mód­ját, előfordulásuk különböző alakjait jól ismerjük és tudjuk azt, hogy mikor, milyen szerekkel lehet ellenük a legjobb eredménnyel védekezni. Ezt a tudást csak jó szakembertől várhatjuk, aki a kellő elméleti (növénykórtani, élettani stb.) Motoros permetezőgép nagy megtakarítást jelent (!) .

Next