Magyar Gyümölcs, 1944. január-november (11. évfolyam, 1-22. szám)
1944-01-01 / 1. szám
átmeneti időkben teljes kapacitásával a termelés szolgálatába állhasson. Dr. Királyi Iván előadása után az elnök hozzászólásokat kért. A kérdéshez először Szentjóbi Staub Elemér szólt hozzá, aki maga is osztotta az előadónak azt a nézetét, hogy a háború utáni gazdálkodás sok nehézség elé kerül, különösen a háborús ipar által foglalkoztatott munkástömegek kenyérhez juttatásával. Véleménye szerint az átmenetgazdálkodás problémái Egyesületünk hatáskörén kívül állanak. Megjegyzi azonban azt, hogy a magyar mezőgazdaságnak egy hatalmas és szétágazó munkaprogrammot kell lebonyolítania. Véleménye szerint a szabadtársuláson alapult érdekképviseletek fenntartása igen nehéz és ezért a kormány intenciójához híven szükséges lenne, hogy az érdekképviseleteket az alkotmányozó testületbe valamilyen formában bevegyék. A cukorakcióval kapcsolatban megjegyzi, hogy nagyon kívánatos lenne, ha a jövő évben a befőzési cukor elosztása a régi rendszer szerint történnék. Javasolja, hogy a nehézségek leküzdésére az édes cirok termesztését karoljuk fel. A továbbiakban rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az utóbbi időkben mind nagyobb mértékben felmerülnek, különösen a gyümölcsösökben alkalmazott munkások ruha és bakancs ellátása terén. Gr. Teleki Béla az EMGE elnöke szerint a legidőszerűbb kérdések egyike az érdekképviseleti együttműködés, mert a jelenleg kiépítés alatt álló magyar mezőgazdasági szervezet csak akkor fog eredménnyel dolgozni, ha az egyes érdekképviseletek között a megfelelő harmónia biztosítva van. Rámutatott a visszás helyzetre, amely abból származik, hogy a gyümölcs és szőlőtermelő egyesület külön utakon halad. A maga részéről javasolja a tárgyalások felvételét és megjegyzi, hogy ezt a közeledést a szőlőtermelők is örömmel fogadják, mert hiszen ők is látják ezeket a nehézségeket. Krúdy Ferenc a GyOE alelnöke azonosítja magát dr. Teleki Béla véleményével és kéri, hogy az elnökség sürgősen lépjen érintkezésbe az érdekeltekkel és kezdje meg a tárgyalásokat. Megemlíti, hogy többen kívánják a közigazgatás átalakítását. Nagyon fontosnak tartja, hogy a háború utáni termelés irányítását az állam és az érdekképviseletek közösen végezzék. Rámutat a GyOE eddigi eredményes munkájára. Megállapítja, hogy a jövő feladatai a termelő tájak kialakítása, a termények standardizálása és a termelési rend biztosítása. A kérdéshez hozzászólt még dr. Radics József, aki megállapítja, hogy az érdekképviseletek munkája iránt kevés az érdeklődés. Éppen azért az összműködéssel hathatósabbá tehetnék az érdekképviseletek tevékenységét. Vitéz Antalfy Sándor helyesnek tartja a gazdaerők összefogását, mert csak így lehet a háború után különösen szükséges minőségi termelést biztosítani. Sóvári-Schneider Sándor hangsúlyozza, hogy a szabadtársuláson alapult érdekképviselet mindig többre képes, mint a kényszertársuláson alapuló és éppen ezért nagyon szükségesnek látja az egyesületi összefogást. A felszólalások alapján az igazgatóválasztmány elfogadta az elnökség javaslatát és felhatalmazta, hogy annak alapján kezdje meg munkáját, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek összefogása mielőbb megvalósulhasson. « •• Mfl 4 4 / •• 1 M / a gümölcstermesztésünk üz emesztése Irta: Szűts Sándor (1943. XII. 10. számban megjelent közlemény folytatása. Tartsuk szem előtt, hogy a tápanyagellátás kérdése sokkal bonyolultabb, semhogy egyszerűen úgy intézzük el, hogy valamely szakkönyv vagy szakcikk alapján hatalmas műtrágya mennyiségeket szórunk ki, mégpedig a műtrágyák arányát legtöbbször sablonrecept szerint megállapítva. A trágyázást is biológiai alapra kell helyeznünk. Nemcsak fáink, hanem talajunk életjelenségeit is ismernünk kell, így állapíthatjuk meg az alkalmazandó tápanyagok és humuszmennyiség helyes arányát és mennyiségét. Tudnunk kell azt is, hogy a különösen intenzív termelésnél az úgynevezett klasszikus tápanyagok (Nitrogén — Foszfor — Káli) mellett nagy szerepe van azoknak az anyagoknak, amelyeket eddig a szakkönyvek is csak futólag említettek (Bór, Cink, Kén, Jód, Mangan, stb). Ezekből az anyagokból rendszerint annyi van a talajban, hogy trágyázás nélküli, vagy mérsékelt trágyázás melletti termelésnél pótlásukra nincs szükség. A maximumra felfokozott termelésnél, hatalmas NPK adagok alkalmazásánál talajunk tápanyag egyensúlya felborul és nemcsak hogy nem érjük el a nagyadagok mellett sem a várt eredményt, de káros jelenségeket is tapasztalunk. (Pl. cinkhiány következtében az almafák rövid száztagúsága) Ezekből az anyagokból növényeink csak végtelen kis mennyiséget igényelnek, de pótlásukra mégis sokszor szükség van. Tehát harmonikus trágyázásról kell gondoskodnunk, meg kell állapítanunk a helyes tápanyagmennyiség mellett azok helyes arányát is. összefoglalva : Nagy mennyiség termelését biztosíthatjuk : 1. Az adott területen nagy termőfelület előállításával; 2. Harmonikus, biológiai trágyázással. A LEGJOBB MINŐSÉG ELÉRÉSE A jó minőség elérését elsősorban helyes növényvédelemmel, tehát az állati és növényi kártevők elleni küzdelemmel, érhetjük el. Ne sablonos receptek alapján védekezzünk, hanem a gyümölcsösünket tényleg veszélyeztető kártevők ellen — azok életmódjának pontos ismeretében — állapítsuk meg évi permetezési tervünket. A védekezési munkákat — pontosan a kellő időben, gyorsan, alaposan, egységesen végezzük el. Pontosan a kellő időben csak akkor tudunk védekezni, ha a kártevő rovarok és gombák életének módját, előfordulásuk különböző alakjait jól ismerjük és tudjuk azt, hogy mikor, milyen szerekkel lehet ellenük a legjobb eredménnyel védekezni. Ezt a tudást csak jó szakembertől várhatjuk, aki a kellő elméleti (növénykórtani, élettani stb.) Motoros permetezőgép nagy megtakarítást jelent (!) .