Kertészeti lapok 1890

1890. Június / 6. szám

A szamócza hajtatása. Irta : S'hul­ller István, az istvántelki kertészképző intézet alkertésze. Hajtatás alatt általában a növényekkel való azt az eljárást értjük, mely szerint a mesterségesen fejlesztett melegség által arra kényszerítjük őket, hogy a természetökhöz mért időnél korábban, tehát télen vagy kora tavaszszal virágozzanak és gyümölcsözzenek. Napjainkban már igen elterjedt külö­nösen a virágok hajtatása, mellyel a kertész hivatva van a komor telet és az alvó termé­szetet feledtetni ; örök tavaszt, kikeletet te­remteni. Kü­lönböző virágokkal tölti meg az arany, selyem és bársony fényben úszó ter­meket, elpalástolva velük a kint tomboló elem ridegségét ; feledteti a benn lakóval a mulandóságot. De a természet felett és ellen küzdeni­­, győzedelmeskedni sok ügygyel-bajjal jár. Évek hosszú sorát küzdi a kertész keresztül, tapasztalatait és ismereteit többnyire a kí­sérletekből merítve, melyek egynémely do­logban sikerrel, míg mások sok vesződség mellett bár, mégis kárral és boszuságokkal járnak. De azért nem csüggeszti el az, ami egyszer nem sikerült, ismétli újra meg újra. Így harczol a természet ellen, figyelemmel kísérve annak lépteit éjjel-nappal, mert a legkisebb feledékenység, hanyagság vagy rendetlen fordulat kiragadja kezéből a győ­zelem lobogóját, meghiusítja tervét. Ezért mindazok, kik a hajtatás terén sikeresen akarnak haladni, tisztában kell hogy legyenek, a következő pontokkal, melyek a hajtatás alapját képezik. Tanuljuk meg származását, éghajlatát és életmódját a növénynek, amennyiben minden növény bizonyos hőfokot igényel, hogy szépen virá­gozzék vagy gyümölcsözzék. Szükséges, hogy a természet titkait ellesni tudjuk, és a­meny­nyire lehet, hasznunkra fordítsuk. Továbbá a növényt erősségéhez, természetéhez mérve kell világossággal, vízzel, levegővel és me­leggel ellátni. Csakis gyökérdús életerős és egészséges növényt hajthatunk meg sike­resen. Sohasem jó a növényt előbb hajtatni, míg a megkívánt s feltétlenül szükséges pihenő, alvó időben nem részesült, vagy talán nem elég erősen kifejlett. A vizet, levegőt, világosságot, meleget fokonként emeljük, minél jobban közeledünk a virágzás és gyümölcs képződéséhez. A­ gyü­mölcsöt hozandó növényekre, a virágzás ide­jén ügyeljünk, hogy a virágokat le ne öntsü­k vagy le ne fecskendezzük. Ha színes virágot fehéríteni akarunk pl. Syringát (orgona), úgy a világosságot részben vagy egészben elzárjuk. Kiváltképen a levegő hirtelen változá­sától kell óvni melegházainkat, itt a leg­rosszabb a hirtelen lehűlés. Azért a fűtősze­reket úgy kell berendezni, hogy minden idő­ben bizonyos hőmérséklet mellett tarthas­sunk világosságot és szellőzést. A legveszedelmesebb napok a kertészre és a hajtatásra a borús, ködös és esős napok, melyek a gyakran a legügyesebb és legpon­tosabb kertésznek is meghiúsítják a sikerét, vagy elvetik kiszabott tervétől. A hajtatott növények öntözése és fecskendezése a legfon­tosabb tényezők egyike. Azért elkerülhetle­nül szükséges, hogy minden hajtatásnál a naponta szükséges vízmennyiség, növényház­ban, vagy a melegágyba leásott kádban temperáltassék , még pedig a melegágyban levő hőfokra 15-től 20° Cels.-ig. Ha esetleg sem üvegház, sem pedig sütő­kazán nincsen, úgy katlanban vagy nagyobb fazekakban forralunk vizet, melyet aztán hideggel ele­gyítünk, hogy a fent irt fokon felül ne legyen. Viharos, szeles időben a szellőzésre kell felügyelni, hogy az éles, csípős levegő az ágyakba hirtelen be ne csaphasson. Az ily hirtelen kihűlés sokszor növésében meg­állítja, visszatartja a növényt , erősebb lég­huzat pedig leperzseli, lerongálja növényein­ket. Azért igen ajánlatos mindenkor a szel­lőzött ládák nyitott oldalához deszkát vagy gyékényt támasztani, hogy a levegő lassab­ban szűrődjék be. Ezek a hajtatásnak általános szabályai, miután megismerkedtünk velük, most már térjünk át egy olyan gyümölcs hajtatásának ismertetésre, melynek szaporítási ideje most fog kezdődni. A legkedveltebb csemegék egyike a földi eper vagy szamócza (Fragaria vesca). Ezen igen kedvelt és majd minden kertészet­ben nevelt csemege növényt június végétől kezdve szaporítjuk és neveljük, s már feb­ruár hóban érett gyümölcsöket szedhetünk. A többek közül egy egyszerű, de leg-

Next