Kertészeti lapok 1890
1890. Július / 7. szám
174 A főzelékfélék hajtatása, őrölve, annál gyorsabban oldódik a talajban , s nagyon czélszerű, ha már őszszel a talajba juttatjuk. Magától értetik, hogy nedves talajban sokkal biztosabb hatású, mint szárazban, s biztosabban hat a láp- vagy általában televényes, mint minden más talajban. A Thomas-salakot egyszerűen aláboronáljuk vagy pedig homokkal keverve széthintjük. Sokszor azt állítják, hogy kitűnően hat akkor, ha egyúttal kálisót vagy istállótrágyát is alkalmaznak vele. Ezek a trágyaszerek csakis azért fokozzák a Thomas-salak hatását, mert az illető talajban kevés káli vagy nitrogén volt, s a hiány általuk pótoltatott. Kerti használatra a kainit helyett káliumsulfátot ajánlanék, melyből egy harmadrészt kellene venni. A Thomas-salak hatása tehát finomságától, a talajban levő savaktól, a talaj nedvességétől s attól függ, vájjon van-e a talajnak foszforsavra szüksége vagy nem. Ha a növényzet azért silány, mert más tápanyagok pl. káli, nitrogén stb. hiányzanak a talajban, akkor természetesen a foszforsav nem segít rajta. Szükséges tehát, hogy a többi hiányzó tápanyagokat is pótoljuk. Az itteni kísérletek eredménye szerint agyagos altalajú, sekély homoktalajban a Thomas-salakban levő foszforsavból, hogy ugyanolyan hatású legyen, mind az oldható, pl. szuperfoszfát alakban adott foszforsav, kétszer annyit kell használni, mint utóbbiból. A kísérletekhez, melyeket minden fajú 16 éves fácskával tettünk, következő keverékeket használtunk : I. Thomas-salak (18°/0-os) ... 60 súly rész Chilisalétrom 4 » Káliumszulfát 3 » II. Superfoszfát 30 súly rész Chilisalétrom 4 » Káliumszulfát 3 » Összesen 8000 gyümölcsfát trágyáztunk meg, melyek 11 parczellára voltak felosztva. A sókat úgy osztottuk fel, hogy az I. számú keverékből az 1—6 éves fák megfelelően nagyobbodó mennyiségben 18—72 grammot, s a II. számúból az összehasonlítás végett trágyázott fácskák 10—40 grammot kaptak. A könnyebb szétosztás végett ugyanannyi homokkal kevert port a fatörzsek körül vont kis barázdákba szórtunk s egy-egy liter vizet öntöttünk reá, s aztán a földet ismét elegyengettük. A hatás csak két év múlva mutatkozott; a kísérleti fácskák a többiektől különböztek, de végül három Thomas-salakkal trágyázott parczellán a fácskák valamivel szebbek voltak, mint azok, melyek szuperfoszfátot kaptak; négy más parczellán megfordítva állt a dolog, de nagy különbség sehol sem mutatkozott. Minthogy a salak mázsája 2 márka (1 ft), a foszfáté 8 márka (4 ft), úgy a Thomas-salakkal való trágyázás csak félannyiba kerül, mint a szuperfoszfáttal való trágyázás. Vénebb, 20—30 éves, már évek óta termő fákkal is tettünk kísérletet oly módon, hogy minden fa alá 14 font Thomas-salakot juttattunk a földbe , az ugyanoly százalékú szuperfoszfátból pedig csak 31/2 fontot. A fa koronájának kerületében öt-hat 40 dm. mély lyukakat csináltuk a földbe, a trágyaszert ezekbe osztottuk fel s aztán minden lyukba két kanna vizet öntöttünk. Az eredmény abból állt, hogy a fák mintegy 45 százalékánál a két foszfát majdnem egyenlően hatott úgy a hajtásra, mint a levelek fejlődésére; az almafák mintegy 33 százaléka több gyümölcsöt kötött, mint azok, melyeket nem trágyáztunk meg, de a két foszfát hatása közt különbség e tekintetben nem mutatkozott, noha ebben az esetben aránylag több Thomas-salakot használtunk, mint szuperfoszfátot. A gyümölcsfákon a kísérleti évben (tavaly) nem termett gyümölcs. A főzelékfélék hajtatása. Irta Ss'huillier István, az istvántelki kertészképző intézet alkertésze. Idős időktől fogva nagy szerepe van a zöldség- és főzelékféléknek a konyhán. Mint tápláló eledel szaporítására és tökélesbítésére mindent megtettek a kertészek, úgy annyira, hogy ma már ugyancsak válogathat a termeszteni készülő, a magkereskedők árjegyzékében felsorolt különböző fajú gyökeres, torzsás, fejes, fürtös, leveles, hüvelyes főzelék- és zöldségfélék magvaiban.