Kertészeti lapok 1890
1890. Szeptember / 9. szám
A főzelékfélék hajtatása. 233 mányzónak ügyes kertésze, C h e v a 11 a z, ezen okok miatt a rózsák dugványozásánál olyan módot követ, mely a nálunk divó szokástól egészen különbözik. A dugványok számára 1 m. széles, 20 cm. mély árkotás és november-deczember hónap folyamában ez árokba vízszintesen helyezi el a dugványokat, azután 5 cm. vastagon földdel temettetnek be ; fagy ellen végre felül lombbal vagy szalmával takartatnak be. Mihelyt a nagy fagyok elmultak, a takaró eltávolíttatik s márczius 15-ke körül a fiatal hajtások kezdenek a földből kibújni. Ezen a módon legalább is 85 — 90°/o fakad meg. Több egymás után következő évben történt kísérletezés mindig ugyanazzal az eredménynyel jutalmazott. Lehet a dugványozást ily módon nemcsak a szabad levegőn, hanem melegágyban ablak alatt is végezni, amikor elkerülhető a lombbal való takarás, de így nagyon hamar megfeketednek a galyák s a siker kevésbbé biztos. A dugványozás e módját leginkább a remontáns rózsáknál alkalmazhatjuk, mert a tea, noisette és bengál rózsák igen jól elszaporíthatók a régi módszer által is. Főzelékfélék hajtatása. Irta : L'huillier István. IV. Spárga. Burgonya. Spárga (Asparagus officinalis). Egyesek a spárga hazájának Oroszország Kazán kormányzóságát mondják, hol állítólag egész bozótokat képez, de Európa legtöbb részében is található vadon tenyészve. Már a rómaiak is nagy becsben tartották és gondosan nevelték a spárgát. Bár több fajtája van, ezek azonban nem igen térnek el egymástól. A legértékesebbeknek a fehér darmstadti vagy braunschweigit, a violaszínű hollandit, a zöld fejű ulmit és az erfurti óriást tartják, melyekhez még újabban az amerikai Cannover Colossal csatlakozik. A szaporaságra és jóságra nézve azonban soha sem a fajták különbözősége a mérvadó, hanem a talaj és a fekvés, valamint a rendes gondozása; ezek a tényezők arra, hogy spárgatelepünk szép és jó spárgát bőven adjon. A spárgaágyakat délnek lejtő tápdús, lazafölddel biró helyre csináljuk, melyet időközönkint való trágyázással folyton jó erőben megtartani igyekeznünk kell, így rendes kezelés mellett telepünk 20—25 évig, sőt még tovább dúsan fizeti fáradalmainkat. Hibás talajt megfelelő módon és anyaggal javítunk, pl. a túlságosan könnyű földet iszappal és marhatrágyával, ellenben a nehéz földet könnyítő, lazító anyaggal elegyítjük, pl. korhadt fahulladékkal és ehez hasonló anyaggal. A magvetés, plánták nevelése és fokonkénti szétültetése felől jelenleg nincs szándékom szólani, csakis a hajtatásról mondok még röviden el egy módot, melylyel könnyen és biztosan ezért érhetünk. A szabad földben álló spárga hajtatását novemberben kezdhetjük meg és minden 3 hét múlva újabb ágyat veszünk hajtatás alá, egész február végéig. Mindazok az ágyak, melyeket hajtatás alá venni szándékozunk, még a fagy beállta előtt falevéllel vagy szalmás trágyával lefedendők. Midőn az ágyat hajtatás alá vesszük, melegágyi ládákat rakunk fel, az ágyról a falevelet letisztogatjuk és korhadt trágyával gyéren behintjük. Ezek után az ágy hoszszában elnyúló utacskát közvetlen a ládák mellett 50 cm. mélyen kiássuk és az ezekből az árkokból kikerülő földdel töltjük fel az ágyat 30—32 cm. magasságban. Az árkot, mely most az ágyat alól, felül és oldalról környezi, meleg lótrágyával tapossuk teli, még pedig egész a láda felső széléig felrakva. "Végre az ablakokat rakjuk fel, melyeket ételekre valamint zord napokon is szalmatakaróval fedünk be s ha szükséges, még falevelet vagy szalmás trágyát is rakunk reájuk. A körül rakott trágyát két hetenkint felfrissítjük közé kevert meleg trágyával, hogy a hőmérsékletet legalább 12° mellett fentarthassuk. Ily eljárás mellett már 3—4 hét multával megkezdhetjük a spárgaszedést, melyet minden másodnap ismétlünk mindaddig, míg a spárga gyökerek ki nem merülnek. II*