Kertészeti lapok 1892
1892. November / 11. szám
részről pedig a felbomlás által származó mérges gázok lennének növényeink megölői. Ebből tehát levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogyha kisebb mennyiségben adjuk a heves trágyát és a beültetés előtt néhány héttel beássuk, az említett okokat elháríthatjuk. Kis mennyiség nagy meleget nem fejleszt, de másrészt meg a beültetésig rothadásnak indul és káros légnemű elemeit elveszíti. A trágya sokféle. Ilyen a szarvasmarha-, disznótrágya, a már félig elrothadt, nedves, úgynevezett szalonnástrágya, elrothadt növényi hulladék, iszap stb. Ezek hideg tulajdonságú trágyák, melyek kivált a homokos föld trágyázására sikerrel alkalmazhatók. A ló-, szamár-, juh-, baromfi- és az árnyékszéktrágya, továbbá az el nem rothadt növényi alkatrészek stb., meleg trágyát képeznek. Miután sok legény tartalommal bírnak, amely nagyban előmozdítja a rothadást, nagy melegséget fejlesztenek. Kitűnő trágya ezeken kívül a trágyáié is, mely különösen gyors siker elérése végett használtatik. Csak arra kell ügyelnünk, hogy vízzel jól felhígítsuk, különben káros hatású lenne. Ha ismerjük a trágyanemek tulajdonságait, igen könnyű azok alkalmazása. Legtöbb esetben azonban nem válogathatunk a trágyanemekben. Ennélfogva leginkább a lótrágyára vagyunk utalva, melyet a szakismeret a legnagyobb gyakorlatiassággal alkalmazhat. Ebben meg van minden alkatrész, mely a növény tenyészetéhez szükséges. A lótrágyát elsősorban is korai termények előállításánál, a melegágyban a melegség fejlesztésére használjuk. Itt elrothad és egy jó része televénnyé, más része pedig félig rothadt apró trágyává lesz. Mindkettő kitűnő trágya és a kertészetben nagy szerepet játszanak. A talajjavításon kívül más czélra is szolgálnak. Azonban a kitűzött czél elérése tekintetében nagy különbség van a kettő között. Korán tavasszal, ha valamit vetünk, a napsugarak melege gyorsan kicsalja a parányi növényeket, melyeket azonban a dér sokszor megsemmisít. Ezt elkerülendő, a bevetett magvakat behintjük ilyen egészen elrothadt trágyával, a televénnyel. Ezáltal a földet és a gyenge növényeket megvédjük a hidegtől. A természettanból tudjuk, hogy a barna-fekete testek nagy hőelnyelési képességgel bírnak. A televény is ennélfogva igen sok meleget átvesz, miáltal a talajt melegebbé teszi. Ha tehát nagyobb a talaj melegsége, a kisugárzás is tovább fog tartani. Ez által gyenge növényeinket kisebb hidegtől, mely különben tönkre tette volna, megvédjük. Egészen az ellenkezőt érjük el az apró trágyával. Míg a televényt tavasszal használjuk a föld betakarására, addig ez nyári takaróul szolgál. Czélja a beültetett növények gyökerei fölött a földet hűvösen és nedvesen tartani, a kiszáradást megakadályozni. Tudjuk, hogy a szalma rosz hővezetőségénél fogva nem veszi át a meleget, minélfogva a talaj hűvös marad és nem szárad ki oly könnyen. Az apró trágya a talajt is javítja, amennyiben a víz belőlük igen sok tápanyagot szállít a földbe. A lótrágya tehát igen fontos a kertészetben. S ha ezzel rendelkezünk, minden más trágya nélkülözhető. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy az érett trágya minden talajra és minden növényre egyaránt jó. De az a kérdés merülhet fel, hogy miként alkalmazzuk a friss trágyát a növényeket illetőleg? Azon táblákba, melyeket csakis friss trágyával javíthatunk meg, a növényeket meg kell választanunk. Ilyen földbe káposztaféléket, labodát, sóskát salátát stb. ültethetünk. A következő évben babot, borsót, gyökérneműeket, hagymát stb. termelünk benne. Ugyanezen évben a kertnek ismét egy más részét javítjuk meg friss trágyával. Ilyen eljárás mellett kertünket, ha kevés trágyával rendelkezünk, minden 2—3 évben részletenként jól megtrágyázzuk. Azonban ha lehet minden évben trágyázzuk meg kertünket, mert csakis így termelhetünk szép növényeket. A dinnye, ugorka, tök, árticsóka, kárdi, spárga, paradicsom stb. fészkeit, illetve sorait minden évben hathatósan megjavítsuk. A díszkertben levő gyeppázsitokat pedig időnként szintén javítani kell. Ez úgy történik leghelyesebben, hogy ősszel a megtrágyázandó gyepre mindenféle jól elrothadt növényi hulladékot, tehát jó érett trágyát hordunk. Tavaszig elterítve hagyjuk, mely idő alatt a hó és eső által minden jó anyag a földbe vitetik, az apró szerves anyagok pedig a föld felületén maradnak. Tavaszszal az így jól megtrágyázott gyepeket le-