Kertészeti lapok 1894
1894. Június / 6. szám
A rózsák szaporítása és nemesítése. Irta: Otto.*) A rózsák szaporítása a rózsakedvelőkre nézve a legérdekesebb és legvonzóbb, a kertészre és speczialistára nézve pedig a legfontosabb munka. Rózsákat különféle módon szaporíthatunk : dugványozással, gyökérsarjakkal, ojtással, szemzéssel, ablaktolással, párosítással stb. valamint magról is. Lássuk mindenekelőtt a dugványokkal való szaporítást vagy dugványozást.Legczélszerűbb a következő eljárás. Egy üres, egy ablaknak megfelelő melegágyi szekrényben, melyet egyszerűen négy deszkából szegezhetünk össze, belől a négy falra léczeket szegezünk, az ablakkeret vastagságának megfelelő távolságra a szekrény felső széleitől. Ezekre a léczekre tesszük az ablakot. Az ágyat a szekrény felső szélétől mintegy 12 méter mélyre kiássuk, félig friss lótrágyával megtöltjük, ezt jól letapossuk, az ablakot ráteszszük s éjjel szalmatakaróval is betakarjuk. A trágya két nap alatt átmelegszik, amit az ablakok izzadása azonnal elárul. Az átmelegedett trágyára földet teszünk, amely egy rész szitált melegágyi földből és két rész folyami homokból áll ; ha folyami homokunk nincs, más homokot is használhatunk, ha e czélra megmostuk és átszitáltuk. Két nap alatt a föld is átmelegszik, de az ablakot még egy napig rajta hagyjuk, mielőtt a dugványozást megkezdenék. Dugványozásra legalkalmasabb idő a tavasz, amidőn a rózsák ujjnyi hajtásokat fejlesztettek. A dugványoknak való hajtásokat közvetlenül az alapnál vágjuk le jó éles késsel. (1. ábra.) Sokan úgy dugványoznak, hogy a hajtásokat egyszerűen a földbe dugdossák, ami azonban nem ajánlható eljárás, mert a puha hajtások széle és héja könnyen megsérül. Legczélszerűbb, ha a dugványozáshoz egy kis hegyes dugványkarót használunk s ezzel csinálunk egymástól 6—8 centiméterre a dugványok vastagságának megfelelő lyukakat a földbe. Midőn a szekrény megtelt, langyos vízzel megpermetezzük s felteszszük az ablakot, éjjelre betakarjuk és nappal a napsugarak ellen beárnyékoljuk. Néhány nap múlva meleg időben egy kis levegőt is bocsáthatunk a dugványokra, mely czélból az ablakot kissé felemeljük ; 2—3 hét alatt dugványaink gyökereket eresztenek s új fejlődésnek indulnak; 4 hét múlva 6—10 centiméteres cserepekbe ültethetjük, amelyeket ugyanabban a szekrényben a földbe sülyesztünk s csukva tartunk. Miután újra kellően megerősödtek és kihajtottak, lassan kint a levegőhöz szoktatjuk őket. Ha ily módon őszig erős példányokra óhajtunk szert tenni, dugványainkat a nyár folyamán még egyszer átültetjük, földbe sülyesztjük és rövid trágyával betakarjuk. A francziák különösen Angersben és Orléansban tömegesen szaporítják a rózsákat ily módon , de nem szekrényekben, hanem üvegharangok alatt. Megjegyzendő azonban, hogy a dugványokról nevelt rózsatövek sohasem virágzanak oly könnyen és oly dúsan, mint a vadrózsába ojtott példányok, de viszont az az előnyük van, hogy vadhajtásokat soha sem fejlesztenek, mert az egész tő gyökerestől nemes. 1. ábra. Dugvány. *) Otto-Benes : A rózsatenyésztés kézikönyvéből.