Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1975-09-15 / 19. szám

A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 19- SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1975- SZEPTEMBER 15' A végrehajtó bizottság napirendjén Állásfoglalás a­ Dunaújvárosi S­uliumvertikum és az Athenaeum Nyomda kiemelt beruházások kivitelezéséről Az üzemi párt-végrehajtó­­bizottság kibővített ülésén Hé­­vizi Géza és Perlusz Ferenc létesítményfelelősök, mint a gazdaságpolitikai vála­bi­zottság összefoglaló jelentése alapján megvitatta a két ki­emelt nagyberuházás helyze­­tét és további legfontosabb tennivalókat. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy mindkét be­ruházás szerződés szerinti ha­táridőre történő befejezéséhez igen sok objektív akadályozó tényezőt, és zömmel külső okokra visszavezethető lema­radást kell leküzdeni. Mind­két beruházásra jellemző a kevésbé jó előkészítettség és a tervszolgáltatás hiánya. Igen sok a beruházó, a tervező és a a kivitelező vállalatok között kooperációs nehézség. Mindezek hatására a vállalat belső közreműködői között sem megfelelő az összhang, a szükségszerű és programtól rendre eltérő, nem megfelelő munkaterület-biztosítás ál­landó feszültséget teremtenek. Ezeket fokozza a különféle anyagok hiánya, a beszerzés nehézsége. A valóban fennálló objektív akadályok „leküzdhetetlen­­ségének” látszata lehetővé te­szi a valóságos mulasztások vezetési és szervezési gyenge­ségének megszüntetése helyett a felmentést, a felelősség át­hárítását. Munkaterületek egyidőben A jelenlegi helyzetben külső vállalkozóknak a válla­a­latunk részére történő mun­katerület biztosítása csaknem egyidőben várható. Ennek kö­vetkeztében olyan munkaerő-, gépi és anyagi kapacitást kellene egyidőben biztosíta­nunk a határidő betartása ér­dekében, amely sem egyéb kötelezettségeink, sem, pedig a helyszíni munkavégzés szem­pontjából nem látszik lehetsé­gesnek. Mindkét beruházás népgazda­sági jelentőségével tisztában van vállalatunk. A DHV kormány által gyorsításra ki­­­jelölt kilenc nagyberuházás egyike, az Athenaeum Nyomda pedig a könnyűipar kiemelt nagyberuházása. Termelőka­pacitásuk mielőbbi belépése jelentős importmegtakarítást tesz lehetővé. Vállalatunknak mindent el kell követni a be­ruházások gyorsítására, megvalósításának a fennálló és még ismeretlen akadályok le­hetőségeik érdekében. szerinti leküzdése Ezzel egyidejűleg mind felettes szervünknek, mind pedig az érdekelt társ- és alvállalkozóknak egyértel­­műen jelezni kell az összes felmerülő külső akadályokat. Mindkét munkahelyen a ge­nerál gyárrészleg gazdasági vezetése, párt- és társadalmi szervei szervezzék meg a szo­cialista és munkabrigádok rend­szeres tájékoztatását a mun­ka helyzetéről és a soron levő feladatokról, szükség esetén hetenként A brigádok a szo­cialista munkaverseng­­és­­ Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatában megfo­galmazta, hogy: „A beru­házások hatékonyságának javítása céljából összehan­golt munkával meg kell gyorsítani azoknak a léte­sítményeknek az építését, amelyeket 1975—1977-i­en tervezünk üzembe helyez­ni. Haladást kell elérni szervezésben, a beruházá­­­sok, a tervezők, a kivite­lezők és a berendezéseket szállítók együttműködésé­ben. Fontos feladat a gaz­dasági irányító és szerve­ző munka színvonalának javítása, fegyelmének ál­talános erősítése”. brigádmozgalom keretében tegyenek felajánlásokat a konkrétan kiadott munkák gyorsítására, a szoros együtt­működésre. A felajánlások megtételét, annak teljesítését a gazdasági vezetés minden eszközzel biztosítsa! Az Athenaeum Nyomda sze­relésénél a mechanikai gyár­­részleg alapszervezete bízzon meg párt- és KISZ-szervezőt. A munkahelyre érkező párt­és KISZ-tagok — bármely gyárrészleg dolgozói is — tar­toznak a megjelölt elvtársak­nál jelentkezni, a dolgozók politikai mozgósításában aktí­van segítséget nyújtani. A DHV-s munkahelyen La­­torczai Sándor elvtárs végzi továbbra is a KISZ-szervezői feladatokat, mint a sport-vég­­rehajtó bizottság tagja. A vég­rehajtó bizottság pártszerve­zői feladattal megbízza Pesák István elvtársat, a pártvégre­­haj­tó bizottság tagját. Mind­két elvtárs feladata a főépí­tésvezetőség és a gyárrészlegek együttműködésének segítése, a dolgozók politikai közötti politikai szervező munka. A munkahelyre irányított párt­és KISZ-tagok ugyancsak tar­toznak a párt- és KISZ-szer­­vezőnél jelentkezni és a mun­kába bekapcsolódni. A végrehajtó bizottság egyetért a vezérigazgató elv­társ intézkedésével, amelynek értelmében a helyszíni mű­szaki vezetés naponta tisztáz­za a munka soron levő fel­adatait és az ezzel kapcsola­tos tennivalókat. Egymást segítve Az üzemi pártbizottság kép­viselője megkeresi a beruhá­zásokat kiszolgáló anyagszál­­lítók pártszervezeteit, a válla­lat rendelési körébe tartozó szállítások eredményesebbé hozását megvalósító KBV, Kipterv, 22. sz. ÁÉV. pártszer­vezeteit a gyorsítás, a kivi­telezési szerződésben megha­tározott határidőn belül — az üzemeltető termelési szem­pontjait legjobban teljesíthető átcsoportosítás lehetőségei­nek meghatározására., A végrehajtó bizottság fel­szólítja a vállalat gazdasági vezetőit, párt-, KISZ- és szak­­szervezeti szerveit, hogy nyújtsanak lásfoglalásban segítséget az ál­elhatározottak messzemenő megvalósításá­ban. Egyúttal felkéri a mun­kahelyen közreműködői mun­kásokat és a termelés közvet­len irányítóit a jól szervezett, jó minőségű munka fegyel­mezett és jó ütemű végzésére, a munkahelyi összhang és együttműködés további elmé­lyítésére. Üzemi párt-végrehajtó bizottság Eredményes négy évet tart el a vállalati szakszervezeti tanács Megválasztották a várt új tisztségviselőit Vállalatunk központjában 1975. szeptember 6-án, szom­baton délelőtt 9 órakor ünne­pélyes külsőségek között kez­dődött a vállalati szakszer­vezeti tanácsot választó kül­döttek értekezlete. Az elnökségben helyet fog­lalt Vinizlai Gyula, a SZOT titkára, dr. Bíró Györgyk­e, a Textilipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, dr. Pongrácz Pál, vállalatunk ve­zérigazgatója, Kemény Péter, a vállalat pártbizottságának titkára, Haraszti László viszt­­titkár, Móricz Imre részleg­vezető, a küldöttértekezlet el­nöke, Höffner Gyuláné, az el­lenőrzési osztály dolgozója, a számvizsgáló bizottság elnöke és Heidrich Veronika, az üzemi KISZ-végrehajtó bi­­zottság tagja. A küldöttértekezlet résztve­vőit, és a meghívott vendége­ket Móricz Imre köszöntötte, majd­ Haraszti László vszt­­itkár számolt be az elmúlt négy év szakszervezeti mun­kájáról. Az előadó beszéde kezdetén szólt arról a nagyarányú gaz­dasági fejlődésről, amelyet vállalatunk a legutóbbi válasz­tás óta eltelt négy esztendő alatt elért, majd beszédét így flytatta: — A vállalati szakszerve­zeti tanács jogkörénél fogva segítette a vállalat fejlődését, évenként véleményezte a vál­lalati terveket. A vállalat ve­zérigazgatója beszámolt a vállalat fejlődéséről. A fel­merült nehézségek megoldása érdekében, mindenkor kérte a szakszervezeti tanács segít­ségét. A szakszervezeti tanács pedig minden esetben a jó gazda gondosságával mérle­gelte a vállalat helyzetét, to­vábbi fejlődését. Ennek érde­kében járult hozzá ahhoz, hogy a nyereségrészesedésből 5 400 000 forintot áttegyenek a fejlesztési alapba. Ez a dön­tés is példázza, hogy munká­saink az üzemi demokrácia keretében biztosított jogukkal megfontoltan, jól tudnak élni. Józan ítélőképességgel he­lyesen ítélték meg, hogy sze­mélyenként pár száz forintért nem szabad a vállalat továb­bi fejlődését akadályozni.­­ Az elért sikerek ellenére a vállalatnak gondjai is van­nak. Ilyenek többek között a készletgazdálkodás, a munka­­szervezésben tapasztalható hiányosságok és a munkafegyelem esetenként lazasága. Ezekről a kérdésekről sok szó esik a szakszervezeti ta­nácsüléseken, szakszervezeti bizalmiak tanfolyamán, vala­mint a termelési tanácskozá­sokon is.­­ A szakszervezeti munka egyik fő feladata a termelés segítése. Mint ismeretes a szakszervezet, a munkameg­osztásból adódóan a gazdasá­gos termelést elsősorban poli­tikai, társadalmi eszközökkel segítette. A segítést az aláb­bi főbb területeken valósítot­tuk meg: — a szocialista munkaver­seny, — munkahelyi látogatá­sok, — termelési tanácskozá­sok. — A szocialista munkaver­seny alapja vállalatunknál a szocialista brigádmozgalom. Az ezzel kapcsolatos tevé­kenységünket mindig megkü­lönböztetett figyelemmel vé­geztük. Minden évben „vál­lalási irányelveket” adunk ki a szocialista brigádok részére. A szocialista brigádok a ki­adott irányelveket figyelembe vették és annak függvényé­ben tették meg éves kötelező vállalásaikat. A munkaver­seny-felajánlásoknak és telje­sítéseknek következtében sok­kal több gép és berendezés állt a termelés szolgálatába a kitűzött határidő előtt, a tel­jességre való törekvés­­ igénye nélkül megemlítünk egy-két kiemelkedő felajánlást. A Lő­rinci Fonóban dolgozó szere­lőink vállalták, hogy 22 db fésülő-, 4 db tekercsképző, 12 db előfonó és 8 db nyújtó­gépet 1974. december 31-e helyett, 1974. november 7-re felszerelik és üzembe állítják. A brigádok a vállalást telje­sítették. Hasonló jellegű fel­ajánlás született a Kaposvári Textilművekben dolgozó sze­relőinknél is. Vállalták, hogy 15 db CZ—690 tip. lengyel kártológép felszerelését ha­táridő előtt három hónappal elvégzik. A brigádok ezen a munkahelyen is teljesítették vállalásukat. Haraszti László elvtárs ezután a termelési tanácsko­zások eredményességéről, termelést segítő munkáról be­­­szélt, majd kitért az újító­mozgalom vállalati helyzeté­re. Beszámolóját ezután az élet- és munkakörülmények javítása érdekében tett tevé­kenységgel folytatta. A leg­jobban megválasztott bérezési politika is csak akkor válhat jó gyakorlattá, ha minél szé­lesebb körű a társadalmi el­lenőrzés — mondotta, töb­bek között —■ majd beszámo­lóját így folytatta: — A beszámolási időszak­ban nem változott a vállalat bérezési rendszere. Egy-két gazdasági részleg kivételével, — ahol egyenes darabbérezés van — az órabér+prémiu­­mos rendszert alkalmazták. Az órabér+prémiumos bére­zési rendszer lényeges vonása, hogy a brigádok részére az adott munka elvégzésére meg­határozott prémiumösszeget tűznek ki, a teljesítmény függvényében a brigádvezető véleményének alapján, a mű­vezető dönt a prémiumösszeg személyekre történő elosztásá­ról. Több alkalommal ellenő­riztük, hogy a művezetők be­tartják-e az ide vonatkozó in­tézkedéseket, mely szerint a prémium személyekre történő elosztásánál ki k­ell kérni a brigádvezetők véleményét. Az esetek döntő többségében be­tartják a rendelkezéseket. Megállapítottuk azt is, hogy a mozgóbér személyekre törté­nő felosztásánál a közvetlen gazdasági vezetők egyre bát­rabban differenciáltak, ellen­őrzéseink során, mi is ösztö­nöztük erre a gazdasági veze­tést. Ismeretes, hogy 1973. év­ben kormányrendelet, vala­mint könnyűipari miniszteri utasítás alapján központi ke­retből a munkások és közvet­len termelésirányítók bérét megemelték. Figyelemmel kí­sértük — és közreműködtünk — abban, hogy a vállalat az ide vonatkozó rendeleteket megfelelően végrehajtsa. Megállapítottuk, hogy a köz­ponti intézkedések szellemé­ben hajtották végre a bér­emelést. A fizikai dolgozóink közül a szakmunkások 6,5 százalékos, a segédmunkások 3 százalékos alapórabér-eme­­lésben részesültek. A köz­ponti keretből biztosított bér­­fejlesztésen kívül vállalatunk még ugyanebben az évben — saját erőforrásból — mintegy 5 százalékos béremelést haj­tott végre. Haraszti László a vszt négy­éves munkájáról beszél. Az elnökség tagjai: Heidrich Veronika- dr. Pongrácz Pál; dr. Bíró Györgyné, Móricz I­mre; Haraszti László. Viriz- (Folytatás a 2. oldalon) lai Gyula, Kemény Péter, Höffner Gyuláné.

Next