Királyi Közjegyzők Közlönye, 1904 (7. évfolyam)

1904 / 1. szám (május) - A királyi közjegyzők második országos értekezlete

VII. évfolyam. Budapest, 1904. Május I. 1. szám­. KIR. KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Folyóirat a peren kívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára. ELŐFIZETÉSI ÁR: SZERKESZTI : Szerkesztőség és kiadó-Egész évre 10 kor. Dr. CHARMANT OSZKÁR= hivatal ] Félévre. . . . „ BUDAPESTI KIR. KÖZJEGYZŐ. Budapest, Károly-körut 19. Tartalom: A kir. közjegyzők második orsz. értekezlete. — Értesítés: (IKÖNYV-g­­TÁRA)/ A királyi közjegyzők második országos értekezlete. Folyó évi márczius havában Tisza István miniszterelnök úr, mint belügyminiszter a „Községi és közjegyzők, valamint a segéd­jegyzők illetményeinek szabályozása­ tárgyában törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, melynek 12-ik §-a akként ren­delkezik, hogy a községi jegyzőknek egyebek közt a magán­munkálatokból eredő eddigi jövedelme is érintetlen marad. Ez a rendelkezés joggal nagy nyugtalanságot keltett a közjegyzői karban. Mert törvényes elismerését jelenti a községi jegyzők magánmun­kálati ügykörének, mely miatt a közjegyzőség mind ezideig sem számban gyarapodni, sem törvényes hatásköréhez, az okiratszerkesz­téshez hozzáférni nem tudott. Fokozták még ezt a nyugtalanságot bizonyos kijelentések, melyeket a törvényjavaslat szerzője, a minisz­terelnök úr nemrég nyilvánosan tett, s melyekből az a következtetés vonható le, hogy a törvényjavaslat sérelmes rendelkezése egy már előre megállapított reformtervnek első intézkedése, mely végeredmé­nyében odavezetend, hogy a jegyzői magánmunkálatok a közigaz­gatási reform alkalmával is föntartassanak és mint közigazgatásunk egy intézménye illesztessenek be annak keretébe. A közjegyzők között ezek miatt országszerte keletkezett moz­galom irányítását az 1900. évben tartott első országos közjegyzői értekezlet állandó bizottsága vette kezébe, mely egy újabb országos

Next