Királyi Közjegyzők Közlönye, 1912 (15. évfolyam)

1912 / 1. szám (január) - Dr. Márkus Dezső: A kir. közjegyzőség fejlesztése

tosság, helyesebben az egyesnek érdekében, ami a közjegyzői kényszer kiterjesztésével történhetnék legczélszerűbben. A perenkívüli tennivalóknak a bíróságoktól elvételét igen széles körben javaslom.­­ Az öröklési eljárás terén lényegében egyetértek avval a tervezettel, amelyet Charmant Oszkár dr. úr dolgozott ki az 1894: XVI. t.-cz. módosítása érdekében. A kir. köz­jegyzők hatáskörébe utalnám az ingatlanok birói és önkéntes árverését (az árverési feltételek megállapításától kezdve), sőt a nagyobb értékű vagy jelentőségű ingókét is, a vételárt fölosztó eljárással együtt és csak a perre utasítás maradna meg a bíróság hatáskörében. Odautalnám a vagyonközösség és a társaság meg­szüntetésének és az evvel kapcsolatos fölszámolásnak kérdéseit; az okiratok megsemmisítésének és a holttányilvánításnak elő­készítését; a csődbiztos tennivalóit; a gyám számadásainak felül­­vizsgálatát; az elismerések és egyezségek legkülönbözőbb nemeit, szóval mindazt, ami körül jogvita nem fejlődik vagy ami a köz­jegyző személyes közbejöttével, tudásának, élettapasztalatának, tekintélyének és az iránta érzett bizalomnak latbavetésével gyor­sabban és eredményesebben intézhető el, mint a bíró előtt, akit tisztének jellege és számos parancsoló jogszabály gátolnak sokszor abban, hogy a részéről a felek érdekében kívánatosnak tartott egyezséget a szükséges ad hominem-érvekkel létrehozza. Kötelező hatáskört kellene biztosítani a közjegyzőnek kereskedelmi társa­ságok és egyesületek alakulásánál, ami egyfelől csökkentené a bíróság, illetve a közigazgatási hatóság munkáját, másfelől­­az érdekelteket sok hiábavaló bajtól, kellemetlenségtől és költségtől kímélné meg. Ez a javaslat már átvisz a közjegyzői kényszer kiterjesztésé­nek nagy kérdéséhez. Ennek a megoldása az államnak abból a természetes kötelességéből folyik, hogy — bár a kellemetlenkedő gyámkodás kikerülésével — polgárait megóvja azoktól a bajoktól, amelyek egy jobb megfontolás, valamint a szükséges hozzáértés és alakiság híján létrejött jogügylet nyomában járnak és amelyek nemcsak áldatlan és költséges pereket eredményeznek, hanem sokszor egész nemzedékek sorsát is tönkreteszik. Nemcsak a bün­tető, hanem a polgári jogszolgáltatás terén is szükséges a meg­előzés mind a társadalom, mind az egyes érdekében, ezt pedig jórészt megvalósíthatja az állam a közjegyzői kényszer okos, nem túlhajtott kiterjesztésével. Én ezt általános szabálylyá tenném mind­

Next