Kis Ujság, 1896. november (10. évfolyam, 301-330. szám)

1896-11-01 / 301. szám

KIS ÚJSÁG megsebesített Ugron-párti választók nevei , ezek : Kovács Lajos, Jankó János és­­ Domán Ferenc háztulajdonos, utóbbi sebei következtében haldoklik. Dománt hátulról szúrták meg, a­mint a katonaság hirtelen rohama miatt a fellázadt né­pet csendesítette. Ez a roham minden előleges figyelmeztetés nélkül intéz­­­tetett a mitsem gyanító, védtelen nép ellen, még pedig abból az okból, mert az Ugron­­pártban egy izraelita Chorin-párti kortest el­fogtak, a­mint pénzzel és fenyegetésekkel egyes választókat el akart csábítani. A nép dühe elől ez az úr a katonai kordon mögé menekült. Hogy milyen eszközzel dolgozott a kormánypárt, arra nézve eléggé jellemző az is, hogy a kereskedelmi bank egyetlen Ugrón párti választónak a váltóját sem prolongálta. Az sem érdektelen, hogy pl. a Hungária foga­dója 32 választó egy napi ellátásért 900 litot kapott. E helyen említjük meg, hogy Bánffy a választás folyamáról negyed órán­ként előleges utasítás folytán pontosan érte­­sittetett. " A pestm­egyei választások tár­gyában a központi választmány ma tartott ülést s elhatározta, hogy a pótválasztásokat november 12-én ejtik meg. A küldöttségek következőleg alakultak meg. Ráczkevén (Földváry Miklós és Varsány f.) a régi kül­döttség marad. V­á­c­z­o­n (Gajári Géza sz. és Révész István pp.) mivel Rudnay József és Zaleszky felmentésüket kérték, választási elnökök lettek ; dr. Robitsek József, dr. Frey­­singer Lajos és Segesváry Jenő. Alelnökök: Ráday János, dr. Kiss József, Dér Endre. Du­­napatajon (Földváry Mihály sz. és dr. Zlinszky János pp.) a küldet­ség nagy részé­ben a régi maradt. Elnök Lesták Ödön lett, nap óta egy ember alkalmatlankodik folyton s az ön személyét illetőleg meg olyanok iránt kérdezősködik, akik az ön édes atyjával szo­ros összeköttetésben állottak. Az az ember ígéretekkel, majd fenyegetésekkel igyekszik megnyerni őt ön ellen, hacsak nem komédiá­­zik s mint Hanna gyanítja, az ön megbízásá­ból oly dolgokat akar megtudni, amelyeket a kegyelmes asszony nem akart önnel közölni. Tudatom önnel gróf úr, hogy kénytelen lennék ezt az ön édes­anyjával tudatni, ha ez a látogatás még egyszer jelentkeznék, mert Hanna azt mondja, hogy a házban már feltű­nést kelt. Az ön anyja beteges állapota kényszerít engem arra, hogy az ön segítségét kérjem, mielőtt közölném a kegyelmes asszonynyal, hogy egy idegen ember a Gottel nevet a leg­­szemérmetlenebbül, hozza kapcsolatba egy bűnténynyel. Az ezredes még nem tért magához ámulatából, midőn a postával más két levelet is kapott. Az egyiket neje irta s tudata vele, hogy Cilly test baja komolyabb jellemet öltött. A másik levelet Max irta. A fiatal hadnagy közlé atyjával a sas­vendéglőben történteket, valamint azt is, amit Borkentől tudott meg. — Sokáig küzdöttem magammal — h­á­r­mig végre rászántam magamat, hogy őszintén elmondom, mi nyomja a lelkemet. Egyedül te tőled tudhatom meg a valót, mondd meg atyám tiszta-e a mi nevünk minden szenytől, vagy nem ? A legkeservesebb biz­tos tudat is jobb e bizonytalanságnál. A levél kihullott a kezéből, nem bírta végigolvasni. (Folyt. köv.) 301. szám. (3) Vasárnap, november 1.­ ­ — Uj grófok és főrendek. A hivatalos lap mai számának élén a következő királyi kéziratot közli: Magyar minisztertanácsom előterjesztésére L­ó­n­y­a­y Gábornak és L­ó­­n­y­a­y Elemérnek és törvényes utódaiknak a magyar grófi méltóságot s egyúttal úgy ne­kik, mint törvényes fiutódaiknak, az 1885. VII. i.­e. 2. §• c pontja értelmében, az örö­kös főrendiházi tagság jogát adományozom. Kelt Budapesten, 1896. évi október hó 29-én. Ferenc József s. k., B. B­á­n­f­f­y s. k. A temetők ünnepe. Halottak napja alkalmából már megkez­dődött a temetőkbe való zarándokolás, vala­mint a sirok földiszitése. A kerepesi­ uti te­metőben a mai verőfényes szép napon sok ezeren fordultak meg és sok száz munkás ékesítette a nevezetesebb sírokat. Kossuth Lajos sirját roppant virág- és koszoruhalmaz borítja máris s még csak ezután jönnek a testületek koszorúi. Szépen vannak földiszitve a Deák Ferenc és Batthyány mauzóleumai s többi nagyjaink sírjai. A holnapi napra nagy előkészületeket tesznek úgy az egyetemi pol­gárok, mint a különféle egyesületek, melyek zászló alatt fognak kivonulni a kerepesi te­metőbe. A »Kossuth országos nő­­egyesület« november hó 1-ső délután egy negyed 3 órakor testületileg kivonul a kerepesi­ uti sírkertbe s pompás babérkoszo­rút helyez hallhatatlan nagy hazánkfia, Kos­suth Lajos sírjára. Az elnökség felhívja a hazafias magyar nőket, hogy gyülekezzenek egy negyed 3 órakor az egyesület irodájában (Népszínház­ utca 14. sz.) vagy pedig jelenje­nek meg fél háromkor a sírnál. Az ünnepi beszédet Makkos Rózsa mondja, az ez alkalomra irt költeményt pedig Makkos Emma szavalja. Megjegyzendő, hogy fenpti című egyesület nem azonos a »K o s u­t­h női körrel« s evvel semmi összeköttetésben nem áll. A királyi vár építése. A budai királyi vár krisztinavárosi részé­nek falait a második emelet padlómagaságáig emelték s igy a mostani évre tervezett mun­kát befejezték. Még nehány napig dolgoznak csak rajta, azután beáll a téli szünet. kora tavasszal újból hozzá látnak s a jövő év fo­lyamán az egész épület tető alá kerül. A nép fölkeltik jelentkezése. A népfölkelőknek a választások miatt abbanmaradt jelentkezését november 10-én ismét folytatják. A katonai ügyosztály n­épföl­­kelési alosztálya fölhívja a katonailag kikép­zett, továbbá a katonailag ki nem képzett népfelkelőket, a­kik vörös ajánlati lappal vannak ellátva, hogy november 10-től kezdve naponként reggel 8 órakor jelentkezzenek a Sebestyén tér 5 sz. a. levő népfelkelő bizott­ságoknál. Tüntetés egy egyetemi tanár ellen. A tudományegyetem jogi karán ma dél­előtt tíz óra tájban, nagy mozgolódás, élénk­ség volt észlelhető. Ez időben kellett volna ugyanis Timon Ákosnak, a Mezőköves­den Hock Jánossal szemben elbukott kép­viselőjelölt egyetemi professzornak órát tar­tania. Mikor Timon a tanterem felé tartott, hol előadni szokott, óriási abeug kiáltások­kal fogadta a sorfalat álló ifjúság. — Éljen Hock János! Abeug Timon! hangzott a tüntetők ajkairól, midőn a professzor a katedrán megjelent. Timon sápadtan emelkedett föl székéről, hogy csendre kérje a hallgatóságot, ez azon­ban nem engedte szóhoz. A zsúfolásig meg­telt teremben e kiáltások voltak hallhatók: — Abeug elvtagadó! Abeug Bánffy! Ab­­eug Timon ! Éljen Hock! Éljen Ugron Gá­bor! Éljen Apponyi ! Annyira zajongott az ifjúság, minek kü­lönben egy tanteremben nem szabadna elő­fordulni, hogy a tanár végre is eltávozott és előadását nem tartotta meg. Egy hivatal megszüntetése. A budai mértékhitelesítő hivatalt nem sokára beszüntetik. Ebben a kérdésben most folynak a tárgyalások. Jó idő óta csak a bu­daiak iránt való előzékenységből tartották már fenn, hogy a hitelesítendő edényeket ne kelljen Pestre hozniok s ezekért a hídon vá­mot fizetniük. Mostanában azonban oly cse­kély a hivatal látogatottsága, hogy alig akad benne hetenkint egyszer-kétszer valami munka s igy további fentartása egészen fö­löslegessé vált. Veszett kutyák a fővárosban. A héten ismét három veszett kutya csa­tangolt a főváros utcáin s három emberen kívül több kutyát is megmart. A csömöri­­utón Lenn­er Jánosné napszámosnőt, a Madách­-utcában V­a­­­n­i­c­s­e­k Károly 10 éves iskolás fiút s a Lehel-utcában B­r­i­­­g­á­n Béla gyári munkást harapta meg egy­­egy veszett kutya. A sebesülteket Hőgyész tanár klinikáján gyógykezelik. A VII. kerü­letben tehát ismét két veszett kutya garáz­dálkodott, dacára annak, hogy az elöljáróság kiadta rendeletét, hogy a kutyákat az udva­ron megkötve kell tartani, az utcán pedig szájkosáron, pórázon lehet csak vezetni. A cigányprímás sírja. A tavaly elhalt cigányprímás, Radics iránt megható módon rótták le kegyeletüket a budapesti cigányzenekarok tagjai. Sírja fölé díszes emléket állítottak és ma délután mindnyájan kimentek a temetőbe, hogy egy­két szomorú nótát elhozzanak sírján. Szá­mos cigány, cigányasszony és leány állotta körül a sirt és ott térdelték a sirhalmon az öreg Radics édesanyja, gyermekei és test­vérei meg az összes rokonsága. Ifj. Radics bandája Nagy Gyula vezetése alatt ment ki és a fejfánál helyezkedett el. A sírt egé­szen elhalmozták szebbnél-szebb koszorúk­kal­ Radics zenekara „Felejthetlen prímásának"­ felirattal küldött koszo­rút és melléje helyezték el R­a­c­z Laci millenniumi zenekarának díszes nemzeti­­színű szalagos koszorúját is, azután egy rózsaszínű és fehér szalagos koszorút, ame­lyekről nem tudják, ki küldte, mert nem volt rajta semmi felirat. A­mikor már elborították a sírhalmot a virágokkal, előállott K­a­­­nyurszky György egyetemi magánta­nár és elmondta, hogy kit vesztett az öreg Radicsban a cigányság. Mindnyájan kényez­­tek az egybegyült cigányok a szép beszéd hallatára és annak végeztével rázendítettek a »Kitették a holttestet az ud-­­­varra...« meg a »Szegény ju­hászlegény« kezdetű szomorú nó­tákra és azután meghatva távoztak a jeles cigány sirkantja mellől. Gyanús gyémántgyűrű. K­o­s t­y­á­s Mari szepsi születésű 27 éves takarítónő egy népszínház­ utcai zálo­gosnál egy igen értékes gyémántgyűrűt akart­­ elzálogosítani. Gyanúsnak tűnt föl a dolog, kérdőre vonták és Kostyál Mari nem tudta igazolni, hogy hogyan került a gyűrű hozzá. Valószínűleg lopásból származik, miért is a rendőrség fölhívja a tulajdonost, hogy jelentkezzék. A kereskedősegédek gyűlése. A külső váci-úton, Újpesten és Palotán alkalmazott kereskedősegédek tegnap este a külső váci-úti nagyvendéglőben gyűlést tar­tottak. A kereskedősegédek helyzete és a par­lament, a szakegyesület célja és haszna, a szaklap kérdése stb. voltak napirendem Schlesinger Oszkár szólalt fel elő- .

Next