Kis ujság, 1920. március (33. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-28 / 76. szám
Meg kell művelni a földet! Virágvasárnapra, a magyar tavasznak erre a kedves és jelentőséges ünnepére jelent m meg a kormány rendelete az idei termés biztosításáról. Úgy gazdáink, mint maga a közönség is várta már a hatóságnak ezt a nagyfontosságú intézkedését, mert általános érdek tudni, mit várhat a termelő és mit a fogyasztó, földünk életadó áldásától. És elöljáróban annyit örömmel és megnyugvással állapíthatunk meg, hogy a rendelet fedve és célja mindenekfölött az alkalmas termőterületek megművelésének és kihasználására a tökéletes és föltétlen keresztüli vitele. Tilos tehát a rendelet szerint, hogy az olyan földterület, amelyet eddig is műveltek, lezőgazdasági hasznosítás nélkül ma. Tudjon. Ha pedig a birtokos vagy, mely okból földjét megművelni, egyszóval kihasználni nem tudná, köteles azt kellő időben alhaszonbérletbe adni. Ennek az összege tíz százalékkal lehet magasabb annál a bérnél, amelyet fá birtokos, mint főhaszonbérlő ,fizet a kérdéses földterületért. Ha a felek megegyezni, nem tudnak, száz holdig a járásbíróság, azontúl a törvényszék erre hivatott tanácsa határoz végérvényesen az albérleti összeg fölött. Az is lehetséges, hogy a birtokos nem talál ilyen haszonbérlőt. Ilyenkor bejelenti ezt a községnél, amely aztán gondoskodik, hogy a föld mégse maradjon meg- s műveletlenül. Ezenkívül a nagybirtokos kötelezhető, hogyföldjeinek bizonyos részét kiadja bérletbe, vagy részművelésre olyan pipp,kásáinak, akik az utolsó két esztendőben nála dolgoztak. Ugyanezt igényelhetik a hadirokkantak és katonaviselt földművesek is, akik meg tudnák művelni a földet, de nem juthatnak hozzá. Megjegyezzük még, hogy a rendelet arról is gondoskodik,hogy a megművelendő földterület igásállatok nélkül ne maradjon. Ilyeneket elidegeníteni, felvágni, sőt elszállítanni.is csak hatósági engedéllyel,szabad. A kárhiány - tehát igazán , megtett minden lehetőt, hogy egy talpalatnyi, egy tenyérnyi termőterület se maradhassak parlagon. Okosan, mert ma úgyszólván kizárólagos tőkénk a föld, amelynek hozadékából nemcsak élnünk, de megélnünk is kell. Közvetlenül, vagy közvetve mindnyájunknak,akit Borsa, a drága és hűséges magyar: röglyös köt. Ki árulta el a minisztertanács titkait? A Pallavicini autóügye. — A pénzlebélyegzési javaslat tárgyalása. — Interpelláliók. A hadügyminiszter a nemzeti hadseregről. — A lábunk ügye a Házban. A kínos meglepetésekből, a sze- ' mélyeskedésekből nem fogy ki a nemzetgyűlés. Ma mindjárt az'ülés elején Pullamcim György őrgróf szólalt*föl az ellen, hogy. egy'- lan róla a valóságnak meg nem felelő hitt közölt és szerinti!- ez, a közlemény , a kormány egy tagjának titoksértése . , ' í' , v ■ " • " ' • 1 • . . j folyták-került a lapba. Ugyancsak• napirend előtt, panaszolta fel Karaffiáik, 'Jenő, hogy a képviselők pontatlanok,későn, járnak be. a' Házba és emiatt nem végezhet anemzetgyűlés elég munkát, ; Kiemelkedő mozzanata volt a. 'ülésnek Soós hadügyminiszter beszéde, amely a nemzeti hadseregnek volt általános helyesléssel fogadott dicsérő jellemzése, Bettuk Jósos alelnök, háromségvéd 11-kor nyitotta meg az ülést. Napirend előtt Pallavicini György őrgróffelpanaszolta a Pesti Napló közleményét, amelyben arról van szó, hogy a minisztertanács fehivta, őt ás SzínreCsányi György kormánybiztost’, hogy adják,vissza mitóiait. Mikor (1), aki megjelent, azonnal felkeresték a miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy a minisztertanácsban ez a dolog csakugyan szóba került, azonban nem ebben a formában ésgondoskodni fog róla, hogy az ügyet az igazsághoz híven megvilágítsa és elégtételt fog adni. • A helymagasítás azonban nem jelent t meg. Azt, is kívánja, hogy vonják felelősségre azt a minisztert, aki a mint iatertanázson töri erd eket, «Wró&»k..^®5S^b " 7. Pontosságot, képviselő urakat . Karaffiáth Jenő azt kifogásolja, hogy már rendszerré válik, hogy a nemzetgyűlés tagjai 10 óra helyett, 11óra bejönnek a Házba, úgy, hogy az ülést csak 11 órakor lehet megnyitni. Kéri a nemzetgyűlést, alkalmazkodjanak a Ház munka' rendjéhez. A bánti jegyeit felülbélyegzéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásánál. * Fangler Béla ajgfc. indítványozza, hogy "a kémyszer-kölcsön után ne 4, hanemcsak 2százalék kamatot fizessen az állam../ -bokurópátkai ■ Szabó látván szerint elkeseredést szülne a falun a 2 százalékoskamat, mert: A kis- gazdáknál a ládafiában maradt a pénz. .';i 5 Korányi Frigyes,pénzügyminiszter ajánlja a NI -nak, hogy a 4 százalékon kamat mellétt döntön, épen a kisgazdák érdekében. A Házi így határoz: "Ernszt Sándor an / ' aprópánzhiányr