Kis Ujság, 1920. május (33. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

XXXIIL ivlolyam. 127. Him. Ara oO fHl^r- '* •' " 1920. P4ntek,tmii|iis 28. /lavul a p6nznnk. TTSpSHt*,. mestersegesen tap­­lalt remhirek nyugtalanitottak az orszagot. Rosszindulatu for­­rasok, amelyik meg a­ koldus­­verejtekbal is hasznot szeretne­­nek uzsorazni, szarnyra engedtek a kint, hogy a bankjegyek ku­szo­­bon also kicserelesevel kapcsolat­­ban jelentekenyen le fogjak szal­­litani a forgalomban levo penz­­jegyek erteket. t. A penzü­gyminiszter ma kozre­­adott tajekoztatoja csirajaban megolte a sovar. penzspekulaciost. A penzü­gyminiszter hivatalos for­­m­aban is kijelentette, hogy a papirpenzforgalmi eszkozöknek ujakkal valo kicserelese csakis teljes neveztekben tortenhetik. Minden ezzel ellenkezo hireszte­­les nem­csak alaptalan, de artal­­mas is s leszlgezte mind­­­azt azt a tenyt is, hogy a devolyacio egy pillanatig send volt komoly mer- Irgeles targya. A tajekoztato sulyos terheket is jelent be, mint megrokkant államhaztartasunk talprasegite­­senek egyetlen orvosszeret. Viszont megnyugtat bennü­n­­ket a legkivalobb penzü­gyi szakferfiak abbeli velemenye, hogy e terhek vallalasa eseten vegre ki fogunk rabolni a mai lehetetlen penzü­gyi helyzetbol. Minden eronket penzü­nk erte­­kenek emelesere kell forditanunk. Es mintha esak Wekerle Sandor­­­nak es a penzü­gyminiszteri szek­­ben kovetkezett utodainak teg­­napi szakvelemenyet akarta vol- 1ra igazolni: a m­agyar korona érteke Svajcban mara 3,55-re emelkedett. Ami annyit jelent, hogy a bekeszerzodes alairasara valo keszsegü­nk bejelentese ked­­vezo hatast tett a ku­lfoldon, gazdasagi eletu­nket kezdik bele­­kapcsolni a ku­lf­old gazdasagi eletenek verkeringesebe es hogy­­i penzi­nknek, amelyet egyidoben , mar csereerteknek sem fogadtak el, kezd megnoni a vasarlo ereje*. Komoly tanulsagokat rejt ma­­gaban ez.a marol,holnapra valo fordulat. Arra­ tanit minket, hogy ne mondjunk le a magyar fold­­egyetlen porszemevol sem, de, nyomjuk el. lelki­nk, haborgasat,­­elji­nk a jelen lehetosegeinek,, nyerju­k meg kulturfolenyunknek a ku­lfold elismereset, hogy ha lehet," bekesen szerezzu­k­­ vissza regi gazdasagunkat es regi hata­­rainkat. . ..­­. ■ Ha nem megy, bekesen , izom­­eroben es anyagiakban meggya­­rapodva, annal biztosabban, koc­­kazat nelki­l ostromolhatjuk m­eg­­ kesobb a ragyar inkgri­dot / A titokzatos kettos öngyilkosság. L_­ y Tiltakozasok a b4keszer2ffd€& alairasa ellen* — A nemutetgyUUs Uldae. Ma vegre elmondhatta Friedrich Istvan, ama beezedet, amelyhez oly nehezen jutott hozza. Rab­ovszky elnok az ü­les megnyitasa utan nyomban jelentette, hogy Fried­rich Istvan es Zakany Gyula kep­­viselok a napirend elott valo fel­­szolalasra kertek tole engedet­t es ezt az engedelyt megadta. Mind­jart fel is hivta szolasra Friedrich­et.. Napirend, elott. Friedrich Istvan Tisztelt nem­­zetgyu­les ! A bekeszerzodesrol aka­­rok beszelni. Nem tudok az antant­­tol semmit varni. Az antant feltet­­lenul letuinoban van s feltetlenü­l konstatalhato mar, hogy valami uj dolog keri­l eloterbe, ez a becsa­­pott nem­zetek szovetsege lesz. Egy­­szer mar torten­t egy szerencsetlen orientacio az antant fele : Karolyi Mihaly az antanttol vart mindent.. Rupprecht Rezso: Friedrich Istvannal egyu­tt. Friedrich Istvan : Én nem Ka­­rolyi-fele politikat csinaltam, h­a­­nem tiszti szazadokat, karhatalmi Zaszloaljakat sze­rveztem. Rupprecht Rezso : Ez igaz ! 1. Friedrich Istvan: Barcsak tob­­­ben lettü­nk volna, aki kik­elyt mer­­tü­nk allani !Az antant Kun Be­­laekkal lepett osszekot­tetesbe. A roman megszailas idejen, nem aka­rom mondani, hogy komikus, de nagyon is gyenge volt az antant szereplese. Allandoan­­jegyzekeket kiildott.­­ A romanok az antant rendorsege voltak es kiraboltak az orszagot. Egy latom, hogy nem az antanttal allunk szemben, ha nem n efishekkel, romanokkal es szer-Lwlksl ssemben. grdek^, b«*gv az I ant­ant Kun Belaekat meg akarta hivni^a beketargyalasra. KorAnyi Frigyes baro penzu­gy­miniszter * Ez a lpeghivas nem a, Kun Belan­ak szolt, han­em a pesti kormanynak. Friedrich ist van . Barmint volt is cimezve; ha a magyar­ korm­­­nyh­oz inteztek volna, akkor Szegedre kel­­lett volna iranyitani. Az antant meg akarta hivni a szovjetrendszer alapjan alio Kun Belaekat a beke­­targyalasra, de amikor a nemzeti ke­­reszteny feltamadas bekovetkezett, akkor egy koncentraciotal tette fü­ggove, hogy meghivast kapjunk a beketargyalasra. Nem akarom vitatni, hogy a koncentracio jo volt, vagy rossz. Er­dekes azonban, hogy Kun Belaektol elfogadtak a szov­­­jet alapjan also kepviseletet, de a kereszteny nemzeti kormanytol csak ugy, ha abban a liberalisok es szocialistak kepviseletet is koncen­­traljak. Amikor a bekedelegaeio latta, hogy az antant nem targyal vele, hazautazhatott volna. Ez azonban csak egy pelda akar lenni. A nemzet legnagyobb bi­net akkor kovette el, mikor ezt a h­aborut el­­hatarozta. (Elenk elient mondasok a Hit mindket oldalan.)­­ Szterényi Jozsef • A nemzet nem hatarozta el a­ háborut, csak tudo­­masul vette a kenyszerhelyzetet. Friedrich Istvan *. Roeszu­l fejez­­tem ki magam. A hibat akkor kij­­vette el a nemzet, mikor elfogadta a'haborut. . . Simonyi-Semadam Sandor mi­­niszte­relnok . Te­ is csinalsz fogal­­maz&si hiba‘­­ a nemzet is csinal­­hat­on. . Friedrich Ist­van: Ha 1917-ben befejezhetjuk valahogy a h­aborut,’ mindenesetre jobb beket kaptunk volna. Huszar Karoly : Kik csinaltak az osszeomlast ? Friedrich Istvan: Mindazttat felelossegre kell voimi es a legki­­sebb himnert folakasztani. (Elenk helyeslie a Haz mindket oldalan.) Huszdr Karoly: Ha mindegyiket folakasztjuk, akkor megnyugod­tam. Friedrich Istvan: A harmadik hibat akkor kb vette el a nemzet, mikor a szovetsegeseit cserben­­hagyta. A negyedik hiba az, hogy alairjuk ezt a beket. Hibaztatonl azt is, hogy vegleges orientaciokat kerestü­nk, holott a vilaghaborunak meg nincs vege, uj haborunak ki­­­szoben allunk. (Folkialtasok: Isten mentsen !) Amikor a reviziora keri­l a sor, ne alljunk oda mi egyedi­l az antant ele bokolva, hanem a letip­­rottakkal egyu­tt álljunk mint szovet­­segesek. Gyozodjlunk meg elobb arrol, hogy van-e ero es konszoli­­dacio az antantnal. Simonyi-Semadam Sandor mi­­­niszterelnok: Municiojuk es fegy­­veru­k folyton szaporodik. Ernst Sandor: Vabankot, nem jatszhatik egy nemzet ! Friedrich Ist­van : Most, magunk sem­ tudjuk, mire akarunk. Al4irjuk es nem tartjuk be ! Hencz Karoly: Ez demagogia. Rassay Karoly : Bi­n a nemzet ellen, itt igy beszelni, nem tart­juk be ! Friedrich Istvan! Elrag­adtatas­­aal olvastam a tirok nacionalistak impozans­ megmozdulasat. Hencz Karoly: Szovetkeztek a bolsevistakkal.­­ Friedrich Istvan: Hangoztatja, hogy az antantnak csak a tenyleges * s ero imponal s csak az valtogatja

Next