Kis Ujság, 1920. június (33. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-04 / 133. szám

/W*, I . Mn, XXXIII. étfolyan. 133. szám.______AranU HHér. w 3)20. Péntek, junius 1. / Urnaplau sták szentségeiteket, magyar templomotgf'Körül hordoztátok tia aranyos mennyezet alatt s oda állítottátok imádás végett a világ mind a négy tájának, a világ minden keresztényének. Űrnapja van, Isten ünnepe, amelyen el kell mélyednünk abba a fenséges és magasztos gondolatba, hogy minden múlandó e világon, csak az Úr hatalma nem s minden változandó ezen a földön, csak az nem, amiről az égi akarat úgy rendelkezett, hogy dacoljon századokkal, ezredekkel és töltse be minden időkön át ama hivatást, amelyre küldetett. Ebben a gondolatban mélyedjünk el Űrnapján, testvérek, merüljünk bele annak tisztaságába, itassuk bele lelkeinket üdeségével és szívjuk föl magunkba azt az örök erőt, amely benne rejlik. E gondolat nyugtassa meg szivünk lázadozó földobbanásait, mert azt jelenti, hogy sorsunk nem a mienk, de más emberfia sem rendelkezhetik vele s hogy a végzet útjait Trianonból irányítani nem lehet. Az ember csak azt gyanítja, hogy honnan jött, de a legtisztábban látó sem ösmeri földi zarándoklásának ama stációját, amelyhez holnap érkezik el. Oltári szentségünk nekünk a magyar haza. Isteni test az övé, amelyet megsanyargattak, keresztre tettek, tőrfel általvertek, nehéz sziklakő alá temettek. A magyar haza megváltó sebeit lássátok hát ma a négy oltárnál és azt imádjátok. Imádjátok és higyjetek a föltámadásában, mert el fog az jönni. Csak az ember hal meg, de örökkévaló minden, ami isteni eredet. Ebben higgjetek, mert ez az út, az igazság és az élet. A mi utunk, amelyet végig fogunk járni, a mi igazságunk, amelyet keresünk és a mi életünk, amelynek holnapjába emberi szem bele nem tekinthet. Sem a mienk, akik rettegünk érte, sem azoké, akik a győző dölyfös vakságában azt képzelik, hogy ők szabják, meg annak elejét és végét és tartalmát. Az ut, az igazság és az élet: maga az Úr. Tőle és nem mástól függ minden pályafutás a földön. Az szalagé, a királyoké, a népeké és nemzeteké egyaránt. Tőle valók a törvények, amelyek szerint a mindenség igazodik s ez az igazodás a világegyetem igazsága. Ebben az igazságban higgjetek, magyar testvérek, mert vele , együtt vagytok ag Ur kdében l Hódolás Petőfi szobránál. i Az ország tüntetése a béke ellen• Hódolat nagyijainknak — Az urnapi istentisztelet. — Holnap megáll a munka. Az ország és Budapest mély fájdalmában lélekemelő módját találta meg annak, hogyan kell tiltakozni a béke ellen, amely egy ezeréves dicső múltú, nagy és szép nemzetet akar koporsóba fektetni. Hódol mindannak, ami emlékeztet hajdani nagyságunkra és megáll a munka akkor, amikor a békét aláírják. Ezzel a hatalmas méretekben megnyilvánuló tüntetéssel akarja megmondani jelképesen, a győztes és békét diktáló hatalmasságoknak, hogy azt a békét, amelyet holnap Párisban, a Trianon-palotában alá fognak írni, a nemzet sohasem fogja elfogadni. De nemcsak a külföldnek szóljon ez a tüntetés, hanem hassa át itthon is mindenki lelkét, szivét, erősítse meg akaratát és tegye nemessé, jóvá szándékát mindenkinek, aki a haza újrafelépitését, az ország területének ezeréves birtokállományát akarja. Mert az erő az egyesülésben van és egyesülés nélkül ezt a hatalmas nagy munkát elvégezni nem lehet. A Területvédő Liga által megrendezett tüntetésről tudósítónk a következőket jelenti: / Űrnapja a Tárban. * A külső pompa minden fényével és az áhítat' ffieleg ben fiőségével ünnepelte meg az egyház és társadalom az urnapi'ünnepet. Verőfényes nyári reggel, az ősi koronázó templom, a Szentháromság szobra, s körül a nobilis, ódon ' lázak' szinten megirjódnak az erős napsütésben. A kép mind színesebb lesz, a tér egyre népesebb. A Máátyás-templom kapujánál alabárdos koronaőrök állanak fel sorban, díszruhába öltözött rendőrök, lovasrendőrök sorakoznak. Egymás után érkeznek a notabilitások: a távol lévő kormányzó képviseletében Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök, a kormányzó neje és leánya, József főherceg képviseletében Algya ezredes, majd a kormány tagjai díszmagyarban, Korányi, Ferdinándy miniszterek, Apponyi Albert gróf, Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, Huszár Károly volt miniszterelnök, Zichy János volt kultuszminiszter, Bódy polgármester, Mattyasovszky György főkapitány és még számos előkelő meghívott. Benn a templomban Mészáros János dr. érseki helytartó celebrálta nagy papi segédlettel a misét. A künn állók számára a Szentháromság-szobor alatt, lombsátor alján felállított oltárnál Nemes Antal püspök mondott misét. Tíz órakor megkondulnak a harangok és a körmenet elindult a szokásos úton, majd visszatért a templomba, ahol Te Deum fejezte be az egyházi ünnepet. A honvédszobor megkoszorúzása y Aagyházi ünnepség végeztével a NyiTO m ég a*Uiszterre vonult, ahol magyar ruhás lányok fogadták az érkezőket. Ekkorra már a budai hazafias közönség örökzöld ágakkal és virágokkal hintette be a honvédszobor talapzatát. A Területvédő Liga koszorúját Karafiáth Jenő nyug. államtitkár helyezte a honvédszoborra és rövid beszédben fejtette ki, hogy a régi honvéderény nem fogja nyugton hagyni területrabló ellenségeinket, míg az elszakított részeket vissza nem szerezzük. Utána Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja, szavalt két székely irredenta költeményt, majd a Himnusz eléneklése után a közönség ünnepi csendben osztjott szét. 1 /Hódolat Petőfi és Törösmarty szobránál. Az é^peli órákban megkezdődött már a főváros közönségének zarándoklása Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor szobrához. A Területvédő Liga mindkét szobor körül sátrakat rögtönzött, amelyek alatt áldozatkész úri hölgyek osztogatták az örökzöld galyákat és virágokat. Tizenegy óra tájban, amikor megérkeztek a küldöttségek a szobrok megkoszorúzásához, úgy Petőfi, mint a Vörösmarty-szobrot a szó szoros értelmében beborították a magyar reménységnek örökzöld és színes virágú jelképei. Az iskolák és intézetek növendékei testületileg vonultak a két szoborhoz és az ifjú generáció virágszórás alakjában tért szent fogadalmat a magyar haza megmentésére és megvédésére. Vörösmarty szobránál Ajtay József rövid szavakban jelentette ki, hogy húsz millió magyar dörgi Paris felé az igét: — Hazáinak rendületlenül. .. / A székelyek, Erdély fiai meghajtották a magukkal hozott lobogót Vörösmarty szelleme előtt. . Petőfi szobránál Okörcsányi László jelentette ki keményen, hogy: — Rabok továb nm leszünk !