Kis Ujság, 1920. június (33. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Rablógyilkosság a szegedi tanyán. mm. étii­tam. <32. szám. *•* Ara qy fillér. mo. cgQiarurK. iunius­i. — / Néma tiltakozás. L­­........... ■ . A világ fővárosából, az egykor annyira rajongott Párisból szik­ratávírón megjött a szomorú üzenet, hogy junius negyedikén, pénteken délelőtt tíz órakor alá kell írnunk a békeszerződést. A különvonat, mely a béke alá­írásával megbízott követeinket viszi, már útban van Páris felé. Miközben a kormány hivata­los képviselői, mint a nemzet­gyilkos béke funerátorai, a ver­­saillesi Trianon-palotában eleget tesznek szomorú hivatásuknak, itthon egy nemzet­ vonaglik mélységes gyászban és kínos fáj­dalomban. Nincsen magyar ember, aki­nek a szive ne vérezne e papon és akinek hazafiui lelke nemoron­­gana az erőszak békéje ellen. A magyar nemzet általános gyászának és mélységes­ fájdal­mának méltó kifejezője lesz a pénteki néma tiltakozás és tün­tetés, mely egyidőben fog le­játszódni Budapesten és a meg­­­csonkított ország minden na­­gyobb városában. A gyász és a tiltakozás jeléül­­ megkondulnak a harangok és tüntető körmenetek vonulnak •föl nagyjaink szobraihoz és sir­­• emlékeihez, amelyeket a néma tüntetés jeléül örökzöld ágakkal és virágokkal borítanak el. A mohácsi gyász óta nem volt ilyen veszedelemben Magyaror­szág. De e szomorú emlékezetű napon nem szabad még csak gondolnunk sem a csüggedésre, lemondásra, végső kétségbe­esésre. Ellenkezőleg, most kell min­den becsületes magyar hazafinak kezet fogni, tömörülni és egye­sülni a nemzetmentő munkára. Nem vehetjük lelkiismeretünkre, hogy mi egy szétdarabolt, meg­csonkított országot adjunk át utódainknak. Nem tűrhetjük és nem szabad tűrnünk, hogy magyar testvé­reink százezrei, sőt maltói idegen uralom alatt szenvedjenek. Hit­tel és bizalommal, szóval és tet­tel, minden rendelkezésre álló eszközzel azon kell dolgoznunk, hogy a rettenetes béke rablán­caitól szágot­ megszabadítsuk az úr­A béke aláírásának napja nem temetési ünnep, de a magyar nemzet újjászületésének forduló­pontja.­­ Magyarok, becsülettel, törhe­tetlen akarattal sorakozzunk a munkára, így áld meg bennün­­ kiiiilíiiíiillíl r>. * Az ország tüntetése­i a béke aláírása ellen.­ ­Semmiéús nagyjaink szobraihoz és síremlékeihez — Az aláírás idején megállnak a vasutak és villamosok. — Félórás harangzúgás. — Szesztilalom pénteken. A megalázás és megtiportatás szomorú órájában országos­ tü­ntet­és lesz a szörnyű békeszerződés alá­írása ellen. Zarándoklón nagyjaink szobraihoz és sírjaihoz. A békeszerződés aláírását meg­előző napon, Úrnapján, négy za­­rándoklás indul Petőfi és Vörös­marty szobrához és Kossuth árjá­hoz, azzal a gondolattal, hogy azt a nemzetet, amelynek olyan nagy­jai vannak, porba tiporni s hazáját feldarabolni nem lehet. A Liga az Országos Katholikus Szövetséggel egyetértően elhatá­rozna, hogy a Dísztéren megkoszo­rúzza a honvédszobrot s ezért felkér­i a körmeneten résztvevőket, hogy a körmenet után vonuljanak el a szo­bor előtt és zöld ágat, vagy gyöngy­­v­irágot tegyenek a szobor talap­zatára. Hasonló külsőségek közt fogja­­ felkeresni a közönség Kossuth La­jos síremlékét. De nemcsak a fő­város, hanem az egész ország tün­tetni fog pénteken a béke aláírása s hazánk megcsonkítása ellen. Félórás harangzúgás. Az Országos Katholikus Szövet­ség felterjesztést intézett az érseki helytartóhoz, hogy június 4-én dél­előtt 10 órakor valamennyi temp­lomban félórás harangzúgást rendel­jen el.­­ ^ . Kérte annak elrendelését is, hogy június 6-án vasárnap minden temp­lomban emlékezzenek meg a nagy­mise alkalmával a béke kérdéséről, de nem gyász, hanem a törhetetlen bizalom formájában. És felhívja a Szövetség az ország valamennyi plébánosát, hogy a katolikus egy­ház hazafias megnyilatkozását iga­zán országos jellegűvé tegye. Tíz percre megállónak a vasutak és villamosok. A békeszerződés pillanatában, pénteken délelőtt könyörgő isten­­tisztelet lesz a Bazilikában, a Deák­téri ev. templomban és az unitárius templomban. Délután négy órakor a Kálvin-téri ref. templomban Ba­rabás Sámuel, az oláhok által el­űzött kolozsvári lelkész tart alkalmi egyházbeszédet. A békeszerződés aláírásának pil­lanatában Budapesten és az egész országban a villamosok is vasutak tíz­­ percre megállónak. Szesztilalom pénteken. Pénteken egész napra elrendelik a szesztilalmat, az üzleteket zárva tartják és minden zene és színházi előadás szünetelni fog, a mulatók zárva lesznek. Menekültek tüntetése. Pénteken reggel kilenc órakor a menekültek tízezrei az ezredévi emlékoszlop előtt gyülekeznek és a Bazilikába vonulnak, ahol P. Zad­­ravecz tábori püspök fog beszédet tartani. A menekültek kivétel nélkül je­lenjenek meg e tüntetésen. / Eg y tucat interpelláció* V — A nemzetgyűlés ülése. — Rake?8Wfy»^s,.Jh­tván féltizen­­egykor nyitja meg az­^SW^­Bemu­­tatta a budapesti kereskedelmi • és iparkamara kérvényét, az árdrágí­­tási visszaélések megszüntetése iránt. Az indítvány- és interpellá­­ciós könyv felolvasása után áttértek a napirendre, amelyen a fővárosi törvényhatóság újjáalakítását tárgyazó törvényjavaslat részletes tárgyalása szerepel. • •­­ Bárczy István a 13-ik szakasznál kifogásolja, hogy a törvényhatósági bizottságban kinevezett tagok vannak. Felolvassa Springer Fe­renc egy cikkét,, amely várospoli­tikai tartalmú. Hegyeshalmy Lajos: Springer törzsfőnk volt. Bárczy István: Kívánom, hogy sok olyan törzsfőnöke legyen a városnak. A cenzúra nemcsak a jogrend érdekében működik, ha­nem foglalkozik minden közigaz­gatási üggyel is. A lapok megjele­nése céltalan. . Ernst Sándor: Hallatlan! Ennek a beszédnek célja­ van.­­ Bárczy István: A törvényjavas­latot az önkormányzat szempont­jából retrográd lépésnek tartja, ezért nem fogadja el. . Dömötör Mihály belügyminisz­ter : Foglalkozik az egyes kifogá­sokkal és a szakaszt változatlanul

Next