Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-07 / 187. szám

Derűse elé,­ aki kijelenti, hogy őt nem látta. Sztanykovszkyban feis­­meri azt, akinek sün­etijét az ajtóban látta. Sztanykovszky a tárgyalás­­vezető kérdésére kijelenti, hogy ő állott az ajtóban. Dobóban felismeri a grófnő azt, aki a középen állott Tárgyalásvezető (Dobóhoz). Hal­lotta, amit a grófnő előadott ? Dobó: Igen, éle én nem lőttem. T Almássy Dinise előadja a t­ár­­­gyalásvezető kérdésére, hogy úgy emlékszik, mintha DM a fegyver csövével az­­utolsó pillanatban tolta volna. Pogány célozva lőtt. Tárgyalásvezető : Csak a fegyvert fogták mind a ketten? Tanú: Én a fegyvert felém akar­tam húzni, hogy ne érje lövés a nagybátyámat. Nagybátyám pedig lefelé nyomta a jobbkezével. A tárgyalásvezető kérdésére ki­jelenti, hogy a padlót ért, lövésből arra, következtet, hogy Tiszának a földreesése után is történt lövés. Majd a saját sebesüléseiről beszél. Ezután­­a grófnő elmondja, hogy nem hátráltak Tisza ráugrott Do­bóra. Arra emlékszik, hogy amikor átkarolta és érezte, hogy kezd rá­nehezedni, akkor látta azt, akit Po­gány­nek neveznek s aki nyugodtan célozva lőtt rá. Majd a védők kérdé­seire elmondotta, hogy Károlyi Mi­hály koszorút és részvét-sürgönyt kül­dött, de ők mindkettőt kidobták, ő kétségkívül Károlyi Mihályt és kör­nyezetét tartja felbujtónak, kik az egész merénylet háta mögött állottak. Egy év múltán.­ ­ Azután a bírák kérdéseire el­mondotta a grófnő, hogy gyil­kosság éjjelén" Szentkirályi főkapi­tányhelyettes kihallgatta s azután egy évig semmi sem történt. Egy év múltán felkereste Gyulán két de­tektív, mire ő a fővárosba jött és je­lentkezett Nagy Károlynál. A rend­,­őrségen néhányszor kihallgatták, majd néhai Kovács vizsgálóbíró előtt is tett tanúvallomást. Meggyő­ződése, hogy az akkori kormány tudott a gyilkosságról és ha akarta volna, kinyomozhatta volna a tet­teseket. Ezután Dobó tette meg idegesen, kapkodva, megjegyzéseit a grófnő vallomására. Tagadja, hogy 15 lett volna, ő nem is állt a középen, ha­nem hátul. Kéri, hogy vizsgáltassa meg a bíróság a grófnő látóképessé­­gét és emlékezőtehetségét, amely megjegyzéséért a tárgyalásvezető rendreutasítja Dobót. Almássy grófnő Dobó észrevéte­leire azt feleli, hogy amit ő mon­dott, az úgy van. Erre Almássy Derűse grófnőt megeskették vallo­mására. A társalkodónő vallomása, Tia perc szünet után a tárgyalás­­vezető kihirdeti, hogy a­ hadügy­miniszter rendelettel eltiltotta Szta­ny­­kovszky zászlóst a nemzeti, hadsereg egyenruhájának viselésétől. Ezután következett Csermák Re­­asenének, a Róheim-család társal­­kodónőjének kihallgatása. Csermák­­né elmondja, hogy a vádlottakat nem ismeri.. Elmondja az október harmincegyedikén történteket, el­sősorban Gaitner látogatását. Majd előadja a csendőrök lefegyver­zését. A katonák közül felismeri Sztanykovszkyt, kinél szintén puska volt. Elmondja a­ gyilkosságot. Ami­kor Tisza a földön feküdt, még ak­kor is belélőttek. Hogy ki, azt nem látta. Négynél több lövés történhe­tett. Dobót nem ismeri fel, mert felülről oldalt látta. Szembesítés után Csermáknét megeskették vallo­mására. A hűséges inas kihallgatása. Dömötör László, Tisza István ízűim­ű követ­ke­ző tagja. Láthatóan beteg ember, szív- és tüdőbaja vén. Dömötör nagy részletességgel adja elő a történteket. Elmondja, hogy mikor Tisza délután, kiment a bé­től­ek elé a hallba, 15 rosszul lett és a szalonból a hálószobába ment. Ott durrogásokat hallott, de nem tudja, hányat. Amikor magához tért, a katonák már elmentek s a tragédia megtörtént. Tárgyalásvezető kérdé­sére elmondta, hogy nem ismeri fel a vádlottakban a tetteseket. A védők kérdései után a bíróság Dömötört vallomására megeskette. A többi tanú. A követ­kező tanú, Veszély Margit,­ aki Roheimék szolgálatában állott a gyilkosság napján. Elmondja, hogy a kaput a négy katonaruhás ember nyomta be. A pinceablakon át leste Dernyáknéval, hogy szere­lik le a csendőröket és látta, amikor kivitték őket. Azt mondták: A csendőröket elvitték, mi fogunk itt rendet csinálni. Az a katona, aki ővele beszélt, szőke hajú és kék szemű volt. Horvát-Sanovics: Megesketik. Azután Roheim Samu földbirto­kost és fiát, Gézát etnográfust hall­gatták ki, ők azonban csak a dél­előtti, dolgokról tesznek tanúvallo­mást, mert diután nem voltakk ott­hon. Egy önkéntes tanú, Szlupka dr. őrnagyhadbíró je­lenti ezután, hogy Szamosi Armand újságíró önként jelentkezett tanúként. Szamosi előadja, hogy kinn volt az eset után a helyszínen, amikor egy fiatal tüzér hadnagy jött és meg­kérdezte, hogy meghalt-e a kegyel­mes­­. Megmondottuk neki, hogy igen. Erre ő azt mondta, hogy Kin­der parancsőrtisztje és mutatott egy szolgálati jegyet is, amelyen ez a név volt: Sas László. Tudja, hogy ugyancsak Sas László szerepelt a Magyar Bank éskommunizálói kö­zött is. Ezután az­ elnök a tárgyalás foly­tatását holnap reggel kilenc órára ha­lasztotta. Vita a liszt ellátásról —» A nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Az elnök bemutatja a MOVE átiratát, amelyben a MOVE arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a nemzeti hadseregben sem tiszt, sem hivatalnok zsidó vagárü egyén ne lehessen. A napirenden Huszár Ele­mérnek a közellátás tárgyában beterjesztett indítványa szerepel. Miért drága a Matt? Kerekes Mihály, Hauser István és Temesvár­? Imre felszólalása után Gaál G­asz­ton : Rámutat­ arra, hogy a belge víz idős csirái a háború alatt való rekvirálásokban kérésén-a­dók. Kun Béláék illegitim alapján csinálták azt, amit legitim formá­ban kezdtek. (Négy zaj.) Fölemlíti, hogy a tisztviselői kar és a munkás­ság felelős a­ bolsevizmusért. (Közbe­kiáltások.) A tisztviselői karnak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. A közhivatalnokok ké­sőn járnak hivatalba, egy részük fegyelmezetlen és hanyag. (Zaj.) Nem szabad folytatni az atrocitá­sokat a gazdák vagyona ellen. En­nek az­ lehet a következménye, hogy egyszerűen be fog szűnni a gabonatermelés, csak a saját szük­ségletüket fogják biztosítani. A gaz­dák azt fogják mondani: Budapest­nek semmit — és a­ főváros három nap alatt éhen hal. Nem szabad föl­borítani a gabonaforgalmai rendele­tét, bár vannak hibái is. Ezért a felelősséget nem viselné. Ezután rátér arra, hogy mibe ke­­rül a gabona­gyűjtés? A személyi költség 31 korona­métem lissen­ként, összesen pedig 240 korona a begyűjtési költség. Tiltakozik a fe­lesleges és drága automobitozás el­len. A liszt árát 25 százalékkal lehet és kell leszállítani, de nem a­ gazda­­ közölnés, terhére, hanem az admi­nisztráció egyszerűsítésével. A kor­mány kötelessége, hogy a mezőgaz­dasági termelés csődjét megelőzze. E végből a behozatali engedély rend­­s­zer­ét el kell törölni és a R Sábád kereskeedeknek lehetőleg vissza­állí­tani. (Taps.) Róna P. András bűeséde után Pallavienni György őrgróf szólalt fel. A rendelet, szerinte, a lehető legrosszabb. A Haditermény nép­szerűtlen volt , de jól működött, az új rendszer rossz, célszerűtlen és­­­­népszerűtlen is. Indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés 9 tagú bizottságot küldjön ki a rendelet módosításának előkészítésére. [He- Vgedés.] Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter bet­ért csati a Magyar fo­lyam- és tengerhajózási rt.-gal kö­tött szerződést tárgyalás céljából. Perlaky György megvédi a tiszt­viselők magatartását a kommu­nizmus idején. — Berky Gyula helyteleníti Gaál Gaszton kijelen­téseit, amelyek, szerinte, megnehe­zítik a társadalom békéjét. — Szi­lágyi Lajos megbélyegzi a tiszán­túli képviselőjelöltek korteskedését, a­ magas búzaárak ígérgetésével. Ismerteti a biharmegyei ellátatla­nok nehéz helyzetét. Kun Béla kiadatása. Ezután Teleki Pál gróf miniszter­­elnöke válaszol Tomory Jenőnek Kun Béla kiadatására vonatkozó interpellációjára. A miniszterlenök ismerteti azokat a tárg­ya lá«sokat, amelyeket ez ügyben a német kor­mánnyal folytatott, úgyszintén a német külügyminiszter­­nyilat­koza­­­tait és azokat a lépéseket, melye­ket a magyar kormány tett. Meg­állapítja, hogy a magyar külügy­minisztériumot, illetve­ a külügy­miniszter megbízottjait semmiféle mulasztás nem terheli és a kése­delem kizárólag technikai körülmé­nyek folytán állott be. Megállapítja azonban azt is, hogy a német kor­mány kétségkívül a­ bolseviki elő­nyomulás befolyása alatt állott és így azok az okok, melyiket Kun Béla továbbengedése, mellett, felhozott, csak kifogásoknak minősíthetők. A német kormány megbízottja egyébként sajnálkozását fejezte ki a magyar kormánynak. Kéri a válasz tudo­másul vételét. Az interpelláló képvisaló és a Ház a választ tudomásul veszik. Ezzel az ülés véget ért. % £ KIS IlJSAO •' ff 1'l ’ ’ rX 920.'augustt Tie'7^ Vizsgálat a kávéházi vérengzés bűnü­g­yében. (A tettesek életkora. —­sily László vallomása.)• A budapesti királyi ügyészségen Bálint Ernő dr. főügyész helyettes a mai napon maga elé vezettette a letartóztatásban lévő összes vád­lottakat, hogy azoknak az életkorát pontosan megállapítsa. A sznatoriá­­lis eljárás szerint ugyanis fontos­sággal bír az, hogy a vádlott elérte-e 18-ikk életévét és hasonlóan döntő fontosságú, hogy betöltötte-e 20-ik életévét, mert aszerint alakul a bün­tetési tétel. Illy László 19 évesnek mondja magát­, d® semmivel sem tudja életkorát igazolni. Az ügyész­be e célból Szegedre küldött egy detektívet, hogy szerezze be Ivy születési anyakönyvi kivonatát. Rly az ügyészségen is azt mondja, hogy Varsányi ügyvédet min ő lőtte, agyon, hanem egy Illek Ferenc nemi egyén, aki pisztolyával fejbe­­verte Varsányi doktort és ezalatt vé­letlenül­ sül­ el a fegyver. A vizsgálat folyik. Egy főmérnök szerencsétlensége. (Dunák* falt a táskájáért) Sz ártyfalván nyaral Takácsy fő­mérnök a családjával. Tegnap a fiával csónakon érkezett haza Pócs­­megyerről. Amikor kikötöttek, elsőnek Ta­­kácsy ugrott ki a partra, majd ije­dig a fia. Takácsy ekkor észrevette, hogy a táskáját a csónakban felej­tette. Rögtön megfordult és visszaug­­rott a csónakba, amely azonban felborult s a főmérnök a Dunába esett. A szerencsétlen úriember nyom­ban elmerült s nem is került többé felszínre. Felesége este érkezett haza Bu­dapestről s a kétségbeesett úri­­asszony egész éjjel halászokkal ke­restette az urát, de csáklyákkal se tudták megtalálni. A mélyen sújtott család iránt általános a részvét. Mór alezredes hi­opere. — xxxxxixxx — Tombor alezredes ügyének mai tárgyalásán folytatták a tanúki­hallgatást, előbb azonban Tombor alezredes lejelentette, hogy a teg­napi tárgyaláson felolvasott név teh­er levél miatt, amely azzal vádolja, hogy a kommunistáktól pénzt ka­pott, ismeretlen tettes ellen rágal­­mazás miatt feljelentést tesz. Ezután Szalay Károly főhadna­gyot, hallgatták ki, aki úgy vallott, hogy Tombor sem hadseregeiknek, sem izgató nyilatkozatokat nem tett. Szloboda alezredes vallomása szerint Tombor nem címeztette ma­gát elvtársnak. Debnczeni alezredes elmondta, hogy Tombor vitte ki, hogy neki ne kelljen a vörösök alatt­ szolgálnia. Mikor Tombor június 24. után újra állást vállalt, azt­ mondta neki, hogy ezt csak azért teszi, hogy tisz­ttársai életét megmentse. Holmok Sándor főhadnagy sze­rint Tombor több ízben felelősségre vonta, a, szabotáló előadókat, köz­tük őt is. De ennél tovább Tombor nem ment és annak lett következ­ménye, hogy tanú nyíltan meg­mondta Tombornak, hogy nem azo­nosítja magát a­ rendszerrel. A tiszti zászlóaljak alakulását Tombor nem támogatta, de azt­ mondta, ha meg tudják csinálni, ő nem bánja. Az osztályban ellenséges hangulat volt Tomborral szemben. Vádlott és védő tiltakoztak. Cziáley százados­ hadbíró kérte a tanú megesketését, amit a had­­osztálybíróság el is rendelt. Ez­után az elnök, a tárgyalást szomba­ton délelőtt 9 órára halasztotta. A MAGYAR LOVAREGYLET 1920. ang. a. 10, II, 19, 17, 30, 39, 34, 39 és 39-én A L.­ÁGON LÓVERSENYT RENDEZ. Kaidat* délután 3 óra 30 perc. Belépti bérletjegy (10 napra) 300 kor. A különfogadási fbnokmakerek körébe­ bérletjegy (10 napra) 400 kor. Napi jegy 50 kor. Helyizak: Napi jegyek I. hely 40 kor. II. hely 15 kor. IIt. hely (a pálya belsején) 3 kor. — Külön vonatok a helyszíni­ közlekednek. Vendéglő g. tora­­b­asteur minden helyen. Külön vonatok: (nyn. gati pélyaneveiről) MO, 1-30, W5, 2-00, 2-85­­5-43* Viasza: S-30, S'50, 7-05, 7-20, 7-85­ - 48*. * Csak vasárnap közlekedőt

Next