Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
Halál a gyilkosokra. A katonai bíróság halálra ítélte Dobát és Sztanykovszkyt. Ez az ítélet újabb, erélyes és emléksríntes határkő azon az úton, amelyen Magyarország belső élete visszatért a jogbiztonság és konszolidáció amaz állapotába, amit minden tisztességes és becsületes ember óhajtott , amit tovább nélkülöznünk nem lehetett, ha teljesen bele nem akartunk sülyedni az idők mocsaras posványába. Halál reájuk, mondja az ítélet s ezzel a legtöbbet, lgsúlyosabbat mondottak ki, amire csak módja van. És a gondolkodó emberben ilyenkor lázadozva merül föl a kérdés, hogyan, hát ezzel minden el lenne intézve? Azzal, hogy a tettesek közül kettőt felkötnek, már ki van egyenlítve minden számadás? Meg van torolva a gyilkosság ténye, egészen elvonatkoztatva Tisza István személyétől ? Föl van mérve az a veszteség, amely e hatalmas elme elpusztításával családját és nemzetét érte? Ki van egyenlítve az emberiség kára, amelyet egyik legnagyobb értékének, legtökéletesebb példányának, fejlődése egyik legerőteljesebb oszlopának kidöntésével, termékenységének virágjában való kipusztításával szenvedett? És bűnhődik benne az a halálos veszedelem, amelybe egy ország, egy nép sodródott tudtán, szándékán és jobb meggyőződésén kívül akkor, amikor néhány pokoli agyvelő kigondolta a vezér kiirtását, hogy a megrettent, tanácstalan és vezető nélkül tévelygő tömegekkel rendelkezhessék? Benne van ebben az ítéletben a forradalmak, a bolsevizmus, a terrorkorszakok és a román megszállás szenvedésóceánjának csak egy cseppje is? Ne mondjuk, hogy nincs, mert ítéletünk nem volna tárgyilagos. Akkor is egy folyamat megindításáról volt szó s erről van szó most is. Akkor egy kóros folyamatot oltottak belénk azok, akik ma, vagy holnap, vagy holnapután, de felelni fognak tetteikért. Most egy gyógyító folyamatot indít meg az államrend, a belső biztonság és konszolidáció kérlelhetetlen következetessége, ereje és energiája. Ezt lássuk meg a mai ítéletben és akkor benne van minden, amit keresünk. Mert ez a minden nem más, mint a magyar nemzeti szuverenitás csorbíttatlan és büntetlenül, meg nem sérthető teljessége! ítélethirdetés a Tisza-gyilkossági perben. Mi történik a szakadt bankóval? Két hét óta becserélik, a szakadt és hiányos kékpénzt. — A postapénzre még nincs intézkedés. — Milyen kulcs szerint történik a levonás ? — A rongyos aprópénz sorsa. —Egy milliárd háromszáz millió új kékpénzt kaptunk. Látogatás az Osztrák-Magyar Bank bankjegyosztályán♦ Ismeretes, hogy a pénzlebélyegzés idején a lebélyegzést végző fiókhivatalok nem fogadták el a szakadt, sérült, vagy hiányos bankjegyeket. Ez az intézkedés, továbbá az,, hogy az Osztrák-Magyar Bank főintézetében egy ideig, anyagtorlódás miatt, szintén megtagadták a rongyos bankók beváltását, riadalmat keltett a közönség körében, hogy a sérült bankjegy érvénytelen. Számtalan összeütközés és kellemetlenség támadt ebből. Nincsen nap, hogy villamosokon és egyebütt hangos botrány ne keletkezzék akörül, hogy a kissé megviselt, vagy gyűrött bankjegyet szakadtnak minősítik és nem akarják elfogadni. A ragasztott bankjegyektől peddig valósággal fizikailag undorodik a nagyközönség. Pedig ez az aggodalom minden alapot nélkülöz, mert minden pénz jó ! Ma felkerestük az Osztrák-Magyar Bank Szabadság téri főintézetében az I. emeleten a bankjegyosztályt, hogy utánajárjunk, mi történik ezekkel a számkivetett bankókkal. Miért van annyi rongyos pénz ? Hatalmas patkóalakú teremben, hosszú asztalok mellett az alkalmazottak száza bankókat válogat. Csak az egészen hibátlan pénzt válogatják össze s kötik százas kötegekbe. A hibás pénz külön kosarakba kerül. A bankóproblémáról a bankjegyosztály egyik vezető tagjától a következő értékes információt kapta is: f — Békeidőn, amikor ezüst és arany pénz, valamint igen nagyszámú réz- és nikkel váltópénz volt forgalomban, a bankjegyeket nem viselték meg ennyire. Azonkívül akkor nemcsak jobb és tartósabb minőségű papírból készültek a bankjegyek, hanem — sorszám szerint — alkalmunk volt a gyakori, sűrű kicserélésre is. Most csak ritkábban cserélhetjük a pénzt, sok bankjegynek, mi régebben a lyukasztóba került volna, hogy megsemmisítsék, mostmeg kell kegyelmeznünk és ismét forgalomba kell bocsátanunk. Azonkívül könnyebb is a pénz, az emberek nem vigyáznak úgy rá s innen van azután, hogy annyi hibás bankjegy van forgalomban, hogy hovatovább a kifogástalan bankjegy ritka lesz, mint a fehér holló. A sérült bankjegyek beváltása. Most mintegy két hét óta megjött az intézkedés, hogy mindenfajta pénzt, a legsérültebbet, a leghiányosabbat is, bankjegydarabokat is, xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx (X X X X X X X X X. Azóta tömegesen keresik fel pénztárainkat sérült bankjegyekkel, némelyek egész kötegeket, sőt zsákokat hoznak, tele, rongyos bankóval. A pénztárosnak van egy kis hálója, melynek nagysága megfelel a bankjegyek nagyságainak. Ez a háló száz kockára osztja fel a bankót. A kulcs az, hogy minden hiányzó kockáért pl..2Qi,£a»»i᧠bakkóv^l, fats* /tó tért vonunk le. Azonban az első tiz kockáért nem vonunk le semmit. Tehát az olyan bankjegyet, melyből nem hiányzik több egy tizedrésznél, azt teljes összegben kicseréljük jó bankárra, a többinél is aránytalanul kicsi a levonás. (Itt 30 sort törölt a cenzúra.) A genfi konferencia kérdése. (Németország még bízik. — Olasz és jugoszláv tárgyalások az Adriakérdésben.) Berlini jelentés szerint az ottani kormány még nem adta fel a reményt, hogy Millerand és Giolitti magatartása dacára a genfi konferenciát mégis megtartják. A konferenciára különben nagyban folynak az előkészületek. A berlini antant-bizottság jelentést tett a legfőbb tanácsnak a Ruhr-vidéken folyó kommunista agitációról, amely a spaai egyezmény és a franciaországi szénszállítmányok ellen irányul. A jelentés szerint a német kormány semminemű rendszabályt nem foganatosított. Luganóból jelentik : A közvetlen tárgyalások Olaszország és Jugoszlávia között az Adria-kérdésben szeptember 20-ika és 30-ika , között fognak kezdődni. -------------