KIs Ujság, 1920. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

2 /Ti ::'r ■ A­­trifroexertódéa ratifikálása. 1 Csák­­ Imre gróf jelent­kezett most Szólásra és halotti csendben terjesz­tette be a béke ratifikálásáról szóló javaslatot, melyet a bizottságok ide utaltak.­ ­ Az adótól való menekülés meggátlolsa öt perc szünet letelt­ével ./ elnök bejelentette, hogy a­ kereskedelmi miniszter holnap válaszol Kerekes Mihály és Magyar Kiznyér inter­pellációjára. Ezután névszerinti szavazással betöltötték a megüre­sedett bizottsági tagságokat. A választások után Berki Gyula, s az alkotmányjogi bizottság tagja, leteszi az esküt. Tomcsányi Pál igazságü­gyminisz­­ter beterjeszti a bíráknak és ügye­­ezeknek az igazsánü­gy­miniszté­riumban való alkalmaztat­ás­éról szóló törvény meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. Korányi Frigyes báró pénzügy­­miniszter beterjeszti az adótól való menekülés megváltásáról és a do­­­­­hányjövedéki kihágások pénzbün­­tetésének felemeléséről szóló tör­­v .vvyjavadatokat. "/■ Ezután áttértek az indítványok m­egoktatására. A­ sajt­ót­örvény módosítása Lingauer Albin a sajtótörvény módosításáról bejegyzett megoko­­lásában kifejti, hogy a forradalmak élőidé­zéjében a destruktív sajtó­nak nagy része volt és a sa­jtó ezért büntetést nem kapott. Jonos még mindig rendezve az újságírók és a kiadók jogviszonya. Ami rendelet a sajtóval kapcsolat­ban nyolc hónap­ja nyilvános­ságra került, mind a papírelosztást és a csanurát, fegabályos­a, de meg sem említette­, hogy újságíró­­kamarát­ kellene fölállítani. Ezután foglalkozott a cenzúra túlkapásaival, ami már tűrhetetlen.­­ A cenzúra már túlhatalmaso­­dott a­ kormány fején, a kormány nem bír a cenzúrával. Ezért nem tartja alkalmasnak most az­ időt arra, hogy a sajtótör­vény revíziójá­val foglalkozzanak. Nyugodtabb időben kell ennek megtörténnie, amikor megszabadultunk a sajtó militarizálásától. Ezért indítványát­­visszavonja. A ,mini­sztár­elnök v­asva. Teleki Pál gróf miniszterelnök v­álaszában kijelenti, hogy a Cenzura átalakítása megtörtént, az alkalmas Egyéneket már kiválaszotta, sőt a cenzúra vezetőjével is megállapo­dott és az új rend november 1-én fog életbe lépni. Ezután a napirend megállapí­tása következett. Az elnök bejelen­tette, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter holnap válaszol Breki Károlyrask a cukorügyben hozzáintézet­ interpellációjára. Az egyetemek ügye. A holnapi ülés napirendjének megállapítása, után az interpellá­ciók következtek. Vasadi Balogh György az egye­temi oktatás tárgyában intézett in­­­­terpellációt a, kultuszminiszterhez.­­ A numerus clausustól a főiskolákon mindenki a rend és nyugalom­­ helyreálltát várta. Az ifjúság köré­ből benyújtott felvételi kérelmek elintézésénél azonban e szempont­ok nem találtak honorálásra. A törvényjavaslat­ megszavazá­sánál elvi kikötés volt, hogy ne az ifjúság bírálja fölül a felvételi ké­relmeket, hanem az egyetemi taná­rokból álló bíráló bizottság. Az ifjúság azonban nem várta be a bizottság munkáját, hanem a fel­vételre jelentkezőket a felvételben megakadályozta, szt több izín sú­­­lyos testi inzultusban is részesi­ t tette. Az ifjúság a főrendiház szerepét vette át és visszaküldi az elfogadott törvényjavaslatot kijavítás végett. Hallét­ kultuszminiszter sze­mélyesen megjelent az egyetemen, sőt a belügyi államtitkár is kilátás­ba helyezte, hogy ha botrányok lesznek, ő is szem­élyesen meg fog jelenni. Eredmény a­zonban nem mutat­kozott. A kormány föladok a törvények végreha­jtása és ezt a tör­vényt az egye­tem bezárásával is ker­eszt­ül kellene vinni. Ez a kérdés nem egy külön­álló dolog, de en folytonosan meg­újuló zavargásokban valamilyen spiritusz rektort látok. Azt hiszem az a­ célja, hogy a nemzetgyűlés intézkedéseit ne lehessen végre­hajtani. Az a kérdés, áll­t elég erő a kor­mány rendelkezésére, hogy rendet teremtsen és a törvényeket végre­hajtsa. Nem tapasztaltunk olyan erélyt, amely szükséges lett volna. A rendetlenségek még folyton tar­tanak. E hónap 21-én a Műegyetemen egyik előadás után öbb katona­­ruhás hallgató igazoltatta­ a többi hallgatót és azokat, kiknek nem volt karhatalmi igaz Díványuk, te­hát zsidók—ezeket­­ élreállították, fölhívták, hogy ígérj­ék meg, hogy nem jönnek be többé a­ műegyetemre. Amikor pedig az ült­tő megjelent, ütlegelni kezelt­ék és cikerget­t­ék. Ezután előterjeszti interpelláció­ját és kérdi, hajlandó-e a közokta­tásügyi miniszter a megfelelő intéz­kedéseket megtenni a beiratkozások­ról szóló törvény vég­ehajtására és véget vetni minden­féle visszaélé­seknek; hajlandó-e­­ szerzett jogok alapján beterjesztet kérvények jogos és törvényes elbírálását bizto­sít­ani; hajlandó-e az egyetemen a tanári testület függetlenségét a diákság mindenféle erőszakos föl­lépésével szemben megvédeni és végül hajlandó-e­­az ifjúsági egyesü­letek minden halál tiki túllépését megszüntetni? Staller litván kulusgminiester válás­­jába ki­jelentet­te, hogy min­dent megtett a rend helyreállítá­sára és a tanítások már rendben folynak, a 21 aktrocituisok megszűn­tek. A törvénynek ■nitulmáron ér­vényt fog szerezni és mindaddig nem utalja ki a kormán­ysegélyt a ta­­nuló fiu­ságnak, amig meg nem győ­­ződöt­t arról, hogy a­egtökéletesebb rend van a főiskolákon. Az internáltak. Ezután Zákány Gyula inter­pellá­­ciója következett. A.g internáltak szomorú helyzetét le­­gi sióvá. Egek­nek a ege rencsét­len embereknek, testi és lelki szenvedé­seit még fokoz­­zák a rettenetes elelm­zéssel. Megtör­tént, hogy a zalaegerszegi táborba Pestről hatvan vagon káposztát küld­tek,­ amely olyan rothadt, volt, hogy az egész szállítmányt el kellett dobni. Egész sereg ilyen i­gyet, hozhatna fel, valamint a kiszabadítási ügye­ket, mert konkrét adatai vannak, hogy százötvenezer 6b nyolcvanezer koronáért magas pártfogók az in­ternált táborból kisz­abadítottak em­ber­eket. Ez a nép nem érdemli meg, hogy hónapokon keresz­ül internáltság­b­a­n sínylődjék, f­élre­ kell már vetni az internáltságnak. Sokkal veszedelmesebb emberek járnak szabadon papi talárban, katonai suba alatt, akiknek módjuk volt zsűrivel elintéztetni az ügyüket. Nagyon sok ember rosszakaratú föl­jelentés folytán került az internált táborba. Sürgős orvoslást kér a munká­ér­től és vegyes lé­lo­­t­zág kiküldését, amely az internált táborokat felül­vizsgálja és útjáról a parlamentnek jelent­ést tesz. " Ferdinándy Gyula belügyminisge­ter nyomban válas­zzel az inter­pellációra. Tagadhatatlan tény — mondta — hogy a­z internálás in­stitúciója nem a jogállam talajából sarjadgyc ée erőszakos momentum, amelyet a jogrend helyreállításával csökkenteni kell. E téren is vannak rendellenessé­gek, de ezeket meg­szüntetni legfőbb kiváltsága a kor­­mányfiak. Bizottságot fogunk ki­­küld­­ni. Ezt a bizottság a hely­színért megejti a vizsgálatot és nyom­ban intézkedik adott esetben a szaba­­donbocsájtás iránt. Élelmezési bajok m­indene­­ vannek, igyan internált­­táborban is. A vzsgaélésiekről ce a panamákról adatokat kérik.Nyom­­ban kiküldök vizsga­lóbi­zottságot és térlelhetetlen szigorral lesújtok a visszaélésekre. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette, mire az ülési három­negyed 3 órakor véget ar. kis Újság - 1920. október 21. A békeszerződés becikkelyezése. Ma­­rgit flott­ák be a nemzetgyűlésen a törvény­javaslatot C­sáky Imre gróf külügyminiszter, a­ nemzetgyűlés mai ülés­én nyúj­totta be­ a triajo­ni béke jóváhagyó á %-áról szóló törvényjavaslatot. Az Északamerikai Egyesült Álla­mokkal, a Bri­t birodalommal, Franciaországgal, Óla­szóram, ággal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubáva­l, Görögországgal, Nikaraguával,­ Panamával, len­­gyelországgal, Portugáliával, Ro­mániával, a Szer­b-Horvát-Sz­la­von állammal, Sziáminal és Cseh- Szlovákországgal 1920. évi június 4. napján a Trianonban kötött bé­keszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat összesen nyolc pa­ragrafusból áll. Az első paragrafus kimondja, hogy tekintettel a kény­szerhelyzetre, amely Magyarország* re nézve a világháború­ szerencs­ér* ten kimenetele folytán előállott és amely annak ide­jén a magyar ki­rályi kormánynak a, békeszerződés aláírására, vonatkozó elhatározásá­nál is döntő sulival birt, ez említett államokkal 1920. évi junius 4. nap­ján a Trianonban kötött békeszer­ződés a hozzátartozó t­érképpel és a békeszerződés egyes rendelkezései­nek függelékeivel, valamint a, békev­eteződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattat­ik. A törvény kihirdetése napján lép életbe, még pedig a békeszeerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés életbe­­lépésének napját a minisztérium rendelettel kögyelenti. A törvényjavaslat indokolása újra megállapítja kényszerhelyze­tünket és leszögezi, hogy békekül­­dö­tségü­nk igyekezett ellenfeleinket Az indokolás, s egyben bíróinkat meggyőzni arról, hogy a­ béke­föltételek méltatlanul sú­lyos és elviserheteten terheket rónak ránk. A szövetséges és társult házai­nak mégis alig változtattak eredeti föltételeiken. Az a kísérőlevél azonban, araely­­lyel a szövetségen és társult hatal­mak a magyar békeküldötttség jegy­zékeire vonat­ko­zó válaszukat és a végleges békef­eltét­eleket át­nyúj­tották, a békesszerződés magyará­zatára és végrehajtására vonatko­­zi­tag ránk nézve, kedvező elveket jelent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtói során egyes rendelkezések nem fognak me­rev alkalmazást nyerni. Hibái­ a kísérőlevélben kifeje­­zésre juttatott egyes elvek némi reménységet is nyújtanak, a syo­morú valóság az­, hogy a békeször­­gődés keserű megpróbáltatásnak te­jti ki nemzetünket, hazánk estr­­é.vis területét szétdarabolja, millió és miliő testvérünket, megkérdezésük n'-tku­' ’éSzakit­ja tőlünk, gazdasági egységű. .ku m gc.sor.kUja. iparunkat és kereskedelmünket megbénítja, leál­­ló­­ink fejlődése elé súlyos akadályo­kat gördít. Egyedüli reménységünk az, hogy a­­egyesült és szövetséges hatalmak belátják, hogy egy erős Magyaror­szág Európa békéje érdekében föl­­tébjen szükségesség s igy a jelenlegi helyzet nem lehet állandó. Jelenlegi magunkra hagyott hely­zetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forgalom fölvétele, a normális élet helyreállí­tása és hazánk újjáépítése felé. Ily körülmények között a ma­gyar királyi kormány érett meg­font­olás után — fájó szivvel bár — a békeszerződés becikkelyezése iránt teng előterjesztést._ r - « ' **• 77 " ’ a v^^vvi^i^­VM­Ti,vvsty‘ VhYiYiY/f A katolikus nagygyűlés. ^ A harmadik és utolsó nap. — Ma voM a katolikus nagygyűlés harmadik és utoló napja. A mei ünnepet két ngentmicével kezdték meg. Az egyiket Mészáros János általános érseki helynök mondta a Ferenc rendiek templomában, a másikat Giessmein Sándor dr. a Szent Ist­ván-Támilat kápolnájá­ban. Délelőtt tartotta közgyűlését a Magyarországi Katolikus Tanitók Országos Bizottsága, amelyet Ch'tes­trein Sándor egyházi elnök nyi­tott m­e. Ko­mán Károly titkári jelentésé­ben ismertette a­ tanítóság kilenc­éves szenvedéseit. Majd világi elnökké válasz­olták Öveges Kálmán igazgat­ót. A Katolikus Gyermekve élelmi Köz­pont ma délelőtt alakult meg, hogy a gyermekvédelemmel, foglalkozó összes kát. intézményeket egy köz­pontba tömörítse. A közgyűlést Bathy László pra­­­­látus kanonok nyitotta meg. Ő­­ volt Bevárd Ágost dr. népjóléti minis­­zt­er is. K­iffy Pál államtitkár fejte­gette, hogy fi,­gyermek lelkén ke­resztül újjá hitet alakítani a® egécsz társadalmat. Bevárd Ágost a fele­­kezi­tlen, nevelte k á­­­ori eredményé­ről beszélt. A Katolikus Legény egyesültült Országos Szövetsége zárt kör­ű elnöki értekező gyűlést tartott. Fiech­er Ferenc pápai praelátus elnöki meg­nyitója után Töttössy Miklós nép­szövetségi titkár terjesztette elő jelent­ését. NINCS - KINCS melyre job­ban őrködne a nő, mint fiatalságára és szépségére. Ezt a kincset gondosan kell őriznie, mert különben csakhamar cserbenhagy­ja. A modern kozmetika nem is­mer gyorsabb és csodálatosabb hatású szépség­gondozó és bőr­­ápoló­ szereket, mint a DIANA-ft3CAPCe.&CRÉM Dia­na-Am­liMrom (fehér) pnder Diana-Borostyán (chamois) . Diar­a-Corall (réww) „ DIANA”P­REaF.SXAPPAN SUufi­xi­rtt kaphatói

Next