Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 ellátású, de szerencsére ehetően ihá­sz var konyhájú penziónk és ezen alul a legszerényebb vendéglőben sem lehet étkezni egy nap. A gyári és üzemi kant­inok természetesen sok­kal olcsóbbak. Egy pár olcsó minőségű gyári cipő öt dollár, a jobb tíz- tizenkét dol­lár, egy lehetetlen szabású bő öl­töny huszonöt—hatvan dollár. Minden utcasarkon egy-egy mulatóhely, itartszalon, bar, vagy tingli-tangli, hol pár száz dollárt, — az import­­italok hallatlan adói miatt, — könnyen elkölt az ember s hol ép­pen úgy szórják a háború alatt és a háború után könnyűszerrel szer­zett pénzt, mint minálunk, odahaza Budapesten. Különösen gyakori az ezerdollárossal dobálódzó farmer,­­ mint­ nálunk. Bizony, hamaro­san olvad, észrevétlen fogy a ha­zulról hozott, kisértékű koroná­ért vásárolt pénz, az elhelyezkedési lehetőség pedig a bevándorló magya­rok számára szinte lehetetlenség ... erről azonban legközelebbi leve­lemben: Ánfántkölcsönt kap Ausztria. (A koronaéhartreket kötik le biz­tosítékul.­­Tizenkét és fél milliárd deficit.) " Ausztria sulyoa anyagi és élel­árlépési helyzete arra készteti az Vánfántot, hogy valami módon se­gítsen rajta. Bécsi lapjelent­ések szerint híre jár, hogy a jóvátételi bizottság ausztriai belső kölcsön t­er­vével foglalkozik. Elsősorban arról van szó, hogy a befolyó összeget mentesítsék a jóvátételi kötelezett­ségek alól. A kamat­fizet­és bizto­sítására, hír szerint, a korona­ékszerek egy részét akarják lekötni. Szó van pülenkivü­l valamilyen adó­­szente­gről is.­ A francia kormány elhatározta, hogy Ausztriának mindenekelőtt francia kölcsönt lehetően készpénz­ben és pedig 150—250 millió frank nagyságban fog nyújtani. A fran­cia kormány delegátusa valószínűen már holnap reggel Bécsbe érkezik azzal a felhatalmazással, hogy az ehhez szükséges tárgyalásokat le­folytassa. ,A kilátásba helyezett francia kölcsön elegendő volna a­rra, hogy Ausztriát a következő öt-hat hónapra élelmiszerrel és szénnel el­lássa.­­ Az osztrák nemzetgyűlés tegnapi ülésén beterjesztették az 1920—21. évre szóló költségvetési törvényt, a­mely szerint Auszt­ria előirányzott deficitje tizenkét és­ fél milliárd ko­rona. Hogy halt meg Rudolf trónörökös? (Vecsera bárónő emlékiratai leánya és a trónörökös haláláról.) Évtizedekig titok homálya vette körül Rudolf királyfi halálának szörnyű históriáját. Most egy cseh­­ném­eti lapban Vecsera bárónő édes­anyja leánya haláláról — aki an­nak idején tudvalevőleg Rudolf trónörökössel titokzatos módon együtt halt meg — közöl érdekes részlete­ket. Az öreg Vecsera bárónő emlék­iratai kétségtelenül megállapítják, hogy a trónörökös és a bárónő együtt haltak meg és nem a bárónő lőtte le szerelmesét, hanem előbb a trónörökös pusztította el barátnő­jét és azután önmagát. A 18 éves bárónő két búcsúlevelét is közli az emlékirat. Az édesanyjához inté­zett levél így szól: ♦Szeretett édes­anyám! Bocsás­son meg azért, amit cselekedtem, de nem tudok a szerelemnek ellent­­állni. Az ő megegyezésével akarunk közösen az anlandi temetőben nyu­godni. Boldogabb leszek a halálban, mint* wc életben voltam.* ' - a keresztényszocialista képviselők szervezkedése. A ma métii­­tekezlet. — Tüntetés Hubert debreceni fő­ispán mellett. — Előtérben a munkáskérdés. — Nem engedélyezték a ker­esz­tény szocialisták vasárnapi nagy­gyűlését. A m­ai­­politikai nap legérdeke­sebb eseménye kétségtelenül a ke­reszt­ényszocialista képviselők ma esti értekezlete volt, melytől fon­tos politikai eseményeket vártak. Egyrészt arról volt szó, hogy ki­építsék a párt keretein belül a ke­­resztényszocialista munkásság ér­dekképviseletét, másrészt több nagyjelentőségű kül- és belpolitikai kérdésben foglaljon állást a kép­viselői csoport. Éles kritika tárgyává akarták tenni ki a belügyminisztérium, illető­leg a rendőrségnek azt az eljárását , hogy a keresztfeyszocialista mun­kásság vasárnapi nagygyűlését nem­ engedélyezte. Az értkezlet le is folyt , sok igen izgatott hangú beszéd hangzott el, azonban semmiféle érdemi döntés nem történt, legalább is nem oly irányú, mely a politika jelenlegi képét rövidesen megváltoztathat­ná. Az értekezleten az új intranzi­­gens keresztény csoport­ is képvisel­tette magát Beniz­ky Ödönnel, azonkívül jelen volttak Vass József és Hegyeshalmg A Lajos miniszterek is, akikről olyrtyrek voltak forga­lomba, h­ogy kik közt­ük és a­ keresz­­tényszoci­alista frakció között bizo­nyig elhürtyülés állt be. A keresztényszocialista­­képviselők értekezlete. Az értekezlet lefolyásáról a kö­vetkezőket­ jelenti tudósít­ónk: » Hét órakor nyitotta meg az érte­kezletet S­aller István elnök. Min­denekelőtt beszámolt a párt szer­vezkedésének eddig végzett munkájá­ról, mely a legszebb reményekre jogosít. Bejelentette, hogy ezidő­­szeri­nt a szociálpolitikai, az ipari és földmunkás és a köztisztviselői kér­désekkel foglalkozó bizottságok kezd­ték meg működésüket az érdekeltek bevonásával. Tárgyalta a párt a Hűbéri Ottó debreceni főispán ellen megindított támadást, akit a debreceni képvi­selők előadása alapján bizalmáról biztosított. Egyben elítélte annak a jelentéktelen számú klikknek haj-­­ száját, mely Debrecenben a legör­­vendetesebb felekezeti békét is ha­talmi célokért megzavarással fenye­geti. Bleyer Jakab volt miniszter és Rutkafalvy Miksés volt államtitkár részletesen ismertették a nemzeti­ségi kérdést és azokat az akciókat,­­melyeket bel- és külföldön a nem­zetiségek jogainak védelmében le­folytattak. Huszár Károly volt miniszter­­elnök, Vasa József és Hegyeshalmy Lajos miniszterek, Emett Sándor és Friihvarth Mátyás felszólalása után a­ párt tisztázottnak jelentette ki a kérdést a maga részéről és­ szükségesnek tartja 1 . intézkedé­­sek foganatosítását i­­ jó A nemzetiségi minisztérium fentartá­­sát fontosnak tartja. Szóba, kerültek a házhelyek és kisbérletekről szóló törvény végre­hajtása körül felmerült mulasztá­sok is, melyek megszüntetését és a törvény végrehajtását a párt szorgal­mazni fogja. Tiltakozását fejezte ki az értekez­let a keresztényszocialista munkás­ság vasárnapi nagygyűlésének be­tiltása előtt­ is. /t­öbb/a­ cenzúrával, a belügymi­­nizter intézkedéseivel foglalkozó és külpolitikai vonatkozású felszóla­lás után az értekezlet 10 emkor véget ért. Bartáék hatszázezer koronás zsarolásának története. Tömeges fel­jelentések. — A VI. kerületi pénzügyőrség vezetőjét is letartóztat­ták. — Erdélyi Zoltán megszö­­l­jt köti a főkapitányságról. f fir A Mi újság t­egnapi számában beszámoltunk röviden arról, hogy a rendőrség letartóztatta Barn­a Je­nő állítólagos államtitkárt, dr. Er­délyi Zoltán határrendőrségi kapi­tányt, aki a közélelmezési minisz­tériumban teljesített szolgálatot és Schaffer Sándor volt fővárosi tiszt­viselőt zsarolás bűntettének gyanúja alatt. A zsarolást Gábor Andor és Társa gyógyszeráru cég ellen kö­vették el azon a címen, hogy a cég áruját külföldről csempészikon hozták be és olyan áron bocsátotta forgalomba­, hogy az árdrágítás.­ ­ A sáarolás ürügye. A re­kTolást a társaság úgy vitte keresztül, hogy Schaffer nagyobb mennyiségű, milliókat kitevő gyógyszert vásárolt a Gábor-cég­­től. Amikor az áru már a lakásán volt, visszament és azt mondta, hogy baj van, mert a lakásán meg­jelent a rendőrség és a pénzügyőr­ség és lefoglalta az árut. Kérte Gá­­borékat, siessenek vele a VI. ke­rületi pénzügyőrségre, talán el le­het intézni a dolgot. Gáborék is megijedtek, mert akkoriban tör­tént a La­ndau-eset. Félelmükben elmentek a pénzügyőrségre, ahol megfenyegették őket, jegyzőköny­veket vettek fel velük, a dolog vége pedig az volt, hogy Barta­­méltó­sága, akinek Schiffer szerint igen magas összeköttetései vannak,­­egy kis pénzzel« el tudja intézni a dol­got. A kis pénzből előbb 200.000, majd pedig hatszázezer korona lett, mert Barta­ és társai állandóan zsa­rolták a céget. Leleplezik a bűnszövetsee- s­setet. ■ A­mikor a közállapotok rendeződ­tek, a cég feljelentést tett Barta Jenő, Erdélyi Zoltán határindőr­­ségi kapitány és Jelenlek Lajos, a VI. kerületi pénzügyőrség vezetője ellen, mert időközben megtudták, hogy az egész dolgot ellenük kohol­ták, csak azért, hogy megzsafolhas­sák őket. Csak később tudták meg, hogy Schaffer is büntátsuk. A­ hiva­talos személyeket azért vonták bi­ a zsarolási ma­nőver­be,­­ hogy Gá­borékat jobban megfélemlítsék. Az egész társaság a rendőrségen van már. Ma Jaloubek Lajos pénz­ügyőrségi vezetőt is letartóztatták. A feljelentések egyre-másra érkeztek Barta ellen, akinek a lakásán ma már házkutatást tartottak és még­ Január 14 állapították, hogy a lakása hat mil­lió koronát ér. Jidas Zoltán megszökött* ‘z Erdélyi Zoltán, akit ugyancsak a főkapitányságon tartottak őrizet alatt, egy óvatlan pillanatban meg­szökött Erdélyi kihallgatáson volt egy­­ rendőrtiszt­visel­őnél. A kihall­gatás után egy rendőr vissza­kísérte Erdélyit a zárkájába. Útközben a­ rendőr utasításokat kapott a vizs­gálatot vezető tisztviselőtől és a figyelme bizonyára, oda irányult. Csak midőn a zárkához ért, vette észre, hogy Erdélyinek nyoma ve­szett. Minden intézkedést megtet­tek, hogy Erjjjjílfrit kézrekerítsék. Elogták Erdélyi Zoltánt. Zoltán rl­. rendőrkapit­­tányt ma délután, néhány óra­ nyomozás után sikerült elfogni. A szökevény Kőbányán, egy ismerő, gének lakáson rejtőzött el. Amikor a detektívek ráakadtak, már pol­gári kabát volt­ rajta, is a bajuszát, is megnyitta, h­ogy nényikép felismer, hitetlenné tegye magát. Az újból el­­fogott rendőrkapitányt szigorú őri­­zet alatt vissza­vitt­ék a főkarajálly- Ságra. J­ortír Jenő beismerő remomim tett. A zsaroló migyében folytatott ki­­hallgatások során Barna Jenő f­lis­­merő vallomást tett. Beismerte az is, hogy mind a hárman együtt előre megtervezték a leleplezés és az elfogás részleteit és abban állapodtak meg, hogy Barta később, amikor a pénzt már, megkapta, meg fog jelenni a pénzügyi kirendeltség előtt és inter­venciójára az el­fogottakat elbocsátják. Beismerte azt is, hogy a 200.000 koronát magánlakásán fizették le, az ő kezeihez, de ő a pénzt átadta Schaffernek szétosztás végett. Barin ellen ma csalás miatt több feljelen­tés érkezett a főkapitányságra, az egyik feljelentőtől 210.000, a másik­tól 120.000, a harmadiktól 51.000 koronát csalt ki szénszállítás ürü­gyével, azt hit­et­vén el a károsultak­kal, hogy ezer vagon szén van. / V Örömében megsíélt feleség. (A halottnak prtítt férj hazatérése a fogságból.) Szanyi Vendel kőszegi erdőőr a háború kitörésekor bevonult kato­nának. Még 1914 végén orosz fog­ságba került, ahonnan eleinte ér­kezett t­őle egy-egy levél, de azután nem adott életjelt magáról és szem­tanuk állítása szerint a fogságban meghalt. A felesége és családja bele­nyugodott a változhatatlanba. A múlt év decemberében Szanyiék le­velet kaptak Chóthról, ahonnan Je­zanyi Vendel azt írta, hogy szeren­csésen hazaérkezett Magyarország­ba és nemsokára hazatér. Amikor a megfigyelési idő letelt, Szanyi haza­tért családjához. Felesége, amikor viszontlátta halottnak hitt férjét­ tombolni, táncolni kezdett, hol megölelte, hol ellökte magától fér­jét. A szerencsétlen asszonyon ki­tört az őrület. Végül már tört, zúzott rombolt mindent, ugy hogy a csa­ládja a minap f­elszállított a Buda­pestre, az elmegyógyintézetbe. Kis Ujság telefonszámai.: Szerkesztőség : 8—97* Kiadóhivatal: 9—OS. & Vidéki értisítés: 107-31*

Next