Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
•Csonka Mapország — nem aszag. Egész Magyarország — neimnyország!« A birtokreform végrehajtása. A hivatalos lap mai számában fontos rendelet jelent meg, amely mintegy gyakorlati előkészítése a birtokreforma megvalósításának. Célja az, hogy a reformtörvény életbeléptetéséig, illetve az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének megkezdéséig átmenetileg szabályozza az ingatlanforgalmat.Ehhez képest a rendelet öt részre oszlik, amelyek külön intézkednek magáról a forgalomról, az állam elővételi jogáról, az elidegenítések érvényéről, a haszonbérletekről és az eldarabolásról. Az első fejezet általánosságban fejti ki a rendelet célját, amelyet már ismertettünk. A második határozott intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy a telekkönyvi hatóságok ezentúl az átírásoknál az új törvény rendelkezéseite tartoznak figyelembe venni. Ez azért fontos, mert az elidegenítéseknél mától fogva életbe lép az állam elővásárlási joga, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az államot, a törvény szerint, ez a jog meg nem illeti. Nagyon jelentős a harmadik fejezet, amely az ingatlant elidegenítő jogügyletek hatósági tudomásulvételének alaki és tárgyi feltételeit szabja meg. Az út a községi elöljáróságon át a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához és a Földbirtokrendező Bizottsághoz vezet, legfelső fokon pedig a Földbirtokrendező Bíróság dönt. Átmenetileg a földművelésügyiminiszter a végső fórum. Lényeges az, hogy a jogügylet tudomásulvételét mér a gazdasági albizottság is csak akkor tagadhatja meg, ha abban a közérdeket látja megsértve. ■ A mezőgazdasági földbirtok haszonbérbeadásáról kötött szerződéseket, a rendelet szerint, ezentúl a törvény értelmében be kell mutatni. Az eljárás itt is ugyanaz, mint az elidegenítési ügyeknél. Az ötödik fejezet az ingatlanok részletekben tervezett elidegenítését szabályozza. Ezt a gazdasági felügyelőségektől kellkérni. Végül vegyes rendelkezések intézkednek a megszállott hatósági székhelyek területeiről s a szükséges bíróküldésekről, kilátásba helyezvén egyúttal, hogy az Országos Bíróság hamarosan, megkezdheti működését. fi szélvihar halottja. sícsorgás az anyakönyvvezető előtt. Tömeges házasuló a pesti elöljáróságokon. — Száznál több házasságkötés egy nap alatt. — Negyvenhatezer fiatal pár. A születések és halálozások aránya Pesten. — A statisztika titkai. A kerületi Elöljáróságok környékén délelőttönkint mind gyakrabban tűnik fel a büszke fogatok sorában, ócska konflisban, vagy gyalogszerrel megjelenő ünnepi ruhás fiatal pár, a két tanú és a szülők kíséretében: ilyenkor napsugár kölözik a szürke, fáradt hivatali szobákba, két ifjú lélek házasságra lép a nemzetiszínti kokárdás anyakönyvvezető előtt..Az utcán, a hivatali folyosókon mosolyogva állanak meg az emberek egy pillanatra ,de ig fut át a gyászoló, sötét arcokon és az emberek ámulva eszmélnek arra, hogy a nemzeti gyász, az országos csapások e szűnni nem akaró végéllén sorozatában is nyílik ütött egy kis boldogság-virág. A Kis Újság munkatársa érdeklődött ma illetékes helyen a házasságkötések statisztikája iránt és a következő meglepő feleletet kapta.: Negyvenhatezer házasságkötés. Az orvostudomány, vagy a lélektan feladata lesz megfejteni az okát, de tény az, hogy amióta a főváros elöljárósági intézményei fennállanak, soha még az anyakönyvezetőknek annyi dolguk nem volt, mint a gyász, az összeomlás, a szomorúság mai esztendeiben: 1919-ben és 1920- ba. Pontosabban, statisztikai adatokkal kifejezve: a múlt esztendőben, melynek számadásait most zárja le a statisztikai hivatal, tehát 1920-ban 11.687 házasságot kötöttek Budapesten, tehát minden napra esett harminckettő. Az előző esztendőben 1919-ben, a forradalom és akommunizmus évében pedig 23.076 házasságot kötöttek a fővárosban, tehát átlag naponta hatvanhármat. Mivel pedig a házasságkötések nem oszlanak meg ilyen pontosan, de nem összetorlódnak, varrnek vasárnapok és ünnepnapok, amikor ma is száznál több párt ad össze az anyakönyvvezető, amikor ténylegesen sorba kell állni és ácsorogni a boldogság küszöbe előtt. Statisztika a boldogságról. — Ezek a számok annál jelentősebbek, ha egy futó összehasonlítást végzünk az előző esztendők statisztikájával. A negyvenhatezer esküvő annál nagyobb szám, mert 1918-ban csak 9041 házasságot kötöttek Budapesten, pedig mái ekkor megindult a házasságkötések erős tempója. Ezt megelőzően 3—4— 5000 volt az évi házasságkötések száma. A nagy világháborúnak ez a sok házasság a legnagyobb és legrokonszenvesebb eredménye. Ez már az olasz front felbomlásakor, 1918. november 1-én megújult, jait ír. A „Kis Újság” tudósítójától inen kezdve december 31-ig, tehát mindössze két hónap alatt téteges házasságot kötöttek Budapestem. Innen kezdve május 31-ig ráégy 11.971-ese, tehát öt hónap alatt, a háború végeztével többen házasodtak, mint a háborút megelőzően egy egész év alatt. Pedig bátor, a megélhetés nehézségei, a holnap bizonytalansága inkább akadályoknak sorakozhattak volna fel. Halálozások és születések. Sokkal szomorúbb képet mutat már a halálozások és születések statisztikája. 1918-ban, mely még háborús esztendőnek számít, 15 ezer 166-tal haltak meg többen Budapesten, mint ahányan születtek, 1919-ben 1439-cel többen, míg az 1920. évben már csak 931-gyel haladta meg a halálozások száma a születésekét. De a szomorú statisztika még fennáll és ezek a számok arról beszélnek, hogy bár a születések száma lassacskán mégis emelhetik, a halálozások számapedig az 1918-es év statisztikájával szemben apad, a halálozások mégis mindig jóval meghaladják a születések számát. ■ Remélhető, hogy a negyvenhatezer fiatal házaspár kész garancia arra, hogy ez idén a születések statisztikája is örvendetesen helyre fog billenni