Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
a lomra világot vet Krausz tábornok az a megállapítása is, hogy a bécsi külpolitika elhatározta Magyarország felosztását. Két hadügyminiszter követelte egymásután Károlyi letartóztatását és egy diplomatától kapott adat szerint Andrássy járt közben, hogy az meg ne történjen. Ezután a szerbek akkori magatartásáról beszél, akik szintén csak önállóságot és békét akartak. Az antant elzárta Magyarországot a külföldtől, a képviselőházban elfogult a helyzet, Andrássy és Tisza rettenetes szélarcokat vívtak (Közbeszólás: ■Családi harc). Ekkor Andrássynak kellett volna az ország élére állani. Vázolta az október 23.-iki eseményeket. Fiuméban lefegyverezték a magyar katonákat, Debrecenben megtörtént a «Gotterhalte» botrány. A képviselőházi ülés belenyúlt az éjszakába és az ellenzék az országház kupolacsarnokában gyűlt össze. Itt vetődik fel a Nemzeti Tax.nács eszméje. \ ^ Este tanácskozások voltak, melyeken Károlyi kifejtette, hogy mindenütt van már Nemzeti Tanács, lehetetlen kitérni a közhangulat elől, át kell venni a kormányt. A külügyminiszterségre Károlyi Andrássyt óhajtotta. A szocialisták ellene voltak ennek a tervnek, melyet a függetlenségiek és a radikálisok támogattak. Ekkor értesült Károlyi telefonon Andrássy közös külügyminiszterré történt kinevezéséről és ekkor alakult meg a Nemzeti Tanács, így volt Andrássy a Nemzeti Tanács megalapítója. Kronologikus sorrendben állítja össze ezután az októberi események képét, melyekkel azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Tanácsra akkor szükség volt. A leghazafiasabb érzésű férfiak csatlakoztak hozzá, akik valóban az ország javát akarták. A katonák hazaözönlenek, nyomor van, fényes nappal rabolnak, kormány nincs, kellett, hogy valaki a kormányzás munkáját átvegye. Azok, akik akkor hazafias érzésből csatlakoztak, mert nem csatlakozni hazaárulás volt, rendet akartak és nem fölfordulást. Szemelvényeket olvas föl az októberi napokban megjelent «Alkotmány” példányokból Haller István és Túri Béla cikkeit ismerteti, akik Szintén a forradalmat, Károlyit és a köztársaságot dicsőítették még egy héttel a bolsevizmus kitörése előtt is, amikor Batthyány és Lovászy már kiléptek a kormányból, mert látták, hova vezetnek a dolgok. Ekkor Andrássynak itt kellett volna lennie és energiájával és tudásával segíteni az országot. Külpolitikánkkal foglalkozik. A mi külpolitikánk rettenetes hibákat követett el. Két év alatt egyetlen barátot sem szereztünk magunknak. A kis kántánt létrejött körülöttünk, anélkül, hogy mi bármit is tettünk volna megakadályozására. Hiába várunk bármit a nagy ántánttól, a kis-ántánt fegyveres erővel fog lehetetlenné tenni minden engedményt. Az olaszok és jugoszlávok ellenfelek, ezt nem használjuk ki és az ellenfelek kibékülnek. Tapasztalatlan fiatal gyerekek és tehetségtelen öregek csinálnak külpolitikákat, grófok, amikor már nem az elegáns ruha és nemesi előnév a fontos, hanem a tudás és képzettség. Protekció és osztályérdek nélküli külpolitika kell. Vigyáznunk kell. Nagyon sokat hallunk egy korridorról beszélni, ez a következő lépés Magyarország ellen, mely után az ország feldarabolása következik. Foglalkozik a körülöttünk levő államok helyzetével. Mindenütt a demokrácia, sőt sok helyütt a legszélsőbb szocializmus az úr, szocialisták és szabadkőművesek a miniszterek és ezek közepén állunk mi itt feudális és reakciós ország hírével; amikor a demokrácia jelenthetné a területi integritást, jelenthetné a boldogulást. Beszédét azzal fejezi be, melyet az országnak két nagy férfia, Apponyi Albert és Rákosi Jenő hirdetnek az összetartásra való felhívással. Ezután Andrássy Gyula gróf beszél személyes kérdésben. Sándor Pál nyájas arccal mérgezett tőrcskét döfött a szívébe. Tudta, hogy támadások fogják érni, amikor élére áll a keresztény pártnak, pedig ő a keresztény politikának a szélsőségektől való megóvását akarja. Sándor Pál, hogy a zsidóság forradalmi szereplését mentse, mindenkit bepiszkol. Tudja, hogy voltak zsidók, akik nem voltak forradalmárok. Ha az országnak sok Vázsonyija lett volna, ma nem lenne antiszemitizmus. Foglalkozik az összeomlás okaival. A forradalom legfőbb bűne az, hogy miatta nem volt katonánk az ország védelmére. Azért kaptunk oly rossz békeföltételeket, mert harcképtelenné voltunk téve. Ő tisztán látta 1918-ban a forradalom kitörését, egyáltalán nem volt vak. A különbéke ajánlatot azért tette, hogy ezzel megakadályozza a forradalmat, mert azt hitte, hogy a forradalmi hangulatot az okozza, hogy a nép azt hiszi, hogy a kilátástalan háborút folytatni akarjuk. Szó sincs arról, hogy ő Károlyi letartóztatását megakadályozta volna. Szigorú vizsgálatot kért ellene és azért beszélt a letartóztatása ellen, mert nem akarta, hogy nemzeti hőst, martírt csináljanak belőle. Tisza ellen politikailag harcolt, családi ügyekről azonban szó sem lehetett, ellenkezőleg, a családi viszony romlott a politika miatt. Tiszát azért támadta, mert politikáját károsnak tartotta. Ami a Nemzeti Tanács megalakulását illeti, nagyon jól tudták, hogy ő a magyar külügyminiszter,céget nem fogadja el, hiszen eredményt épp attól remélt, hogy ha a monarchia presztízsével lép fel. Amikor még a király és nemzet viszonya is tisztázatlan volt, nem támadhattak külügyminiszterek a földből. Nem gyávaságból ment Bécsbe, mert ott is elég veszedelmes volt a helyzet. Akik pedig itt maradtak, azok nem voltak exponált politikusok, mint ő és Sándor Pál sem az ügynek, melyet védeni akart, sem a zsidóságnak nem használt felszólalásával, mely benne a kereszténypárt vezérét érte. (Nagy zaj.) Sándor Pál viszonválasza után Bleyer Jakab szólalt fel. Magyarország feldarabolása a francia brutalitás műve. A német irány felé kell törekednünk, mert csak egy barátunk van, Németország. A nemzeti kisebbségek kérdéséről beszél és sürgeti új nemzetiségi törvény benyújtását. Az ülést ezután az elnök berekeszti. KIS itö*V - Szerkétszáz koronáért veszik át a búzát. — Később még olcsóbb lesz — •A kötádízezesi miniszter értesítette mindazokat a bizományosokat, kik múlt évi termésű búzaés rozsnak az állam részére leendő vásárlására megbízást kaptak, hogy június 20-án s azt követő napokon feladás alá kerülő, vagy raktárra vett búzakészlet minden egyes métermázsája után a jelenlegi 1300 korona helyett már csak 1200 korona, rozs után pedig az eddigi 1000 korona hlyett 900 korona vételár lesz részükre megtérítve. A július 5-ike után feladott készletekre vonatkozólag pedig kijelentette, hogy ily készletek átvételére kötelezettséget már nem vállal. A már most is kedvező s naprólnapra javuló terméskilátások folytán érdekében áll tehát a gazdaközönségnek, hogy nélkülözhető múlt évi készleteit minél előbb adja el az államnak, mert az idei búzaárak ezeknek az egyébként is magasan megállapított áraknak csak hányadát fogják elérni. ~ 1921. június 1. si nemzetgyűlés képviselőházzá alakul T új főrendiház. — Két évvel meghosszabbítják a nemzetgyűlés mandátumát. A politikai pártosoST élénken foglalkoztatja atz alkotmányreform kapcsán^felmerül e az a kívánság, hogy a nemzetgyűlés két évvel hoszszabbítsa meg önmagát és az új főrendiházi törvény életbeléptetése után alakuljon át képviselőházzá és az új főrendiházzal együtt alakítson új országgyűlést. A kormány — értesülésünk szerint — ennek a kérdésnek eldöntését teljesen rábízza a nemzetgyűlés akaratára és nem emel kifogást a nemzetgyűlés ily irányú döntése ellen. A nemzetgyűlés különben júliusban és augusztusban szünetet tart, de még szünet előtt letárgyalja, a pénzügyi javaslatokat és a sajtótörvényt. A mentelmi bizottság ma délben ülést tartott. Orbók Attila ügyében a mentelmi jog megsértését nem látja, de mivel számos esetben előfordult, hogy a bíróság és a közigazgatási hatóságok nemzetgyűlési képviselőket elővezetés terhével idéztek meg, a bizottság felkéri az igazságügyminisztert, és belügyminisztert, hogy az ajája rendelt hatóságokat nyomatékosan figyelmeztesse, hogy a bűnvádi perrendtartás negyvenedik szakasza értelmében a nemzetgyűlési képviselőket elővezetés terhe mellett megidézni nem lehet. Grieger Miklós a nemzetgyűlés elyik ülésén beszédet mondott, melyet Károlyi Imre gróf magára nézve sértőnek talált. A bizottság kimondotta, hogy a plénum előtt tett kijelentésekért a nemzetgyűlési képviselőt csak a nemzetgyűlés vonhatja felelősségre. A kiadatás megtagadását javasolja a bizottság Szalay János esetében is, bűncselekmény hiánya miatt. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja kihágásért Jármy József esetében. Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését teljesen téves alapon kérték a hatóságok, mert kiderült tárgyalás közben, hogy nem a nemzetgyűlési képviselő, hanem egy Sándor Pál nevezetű biztosítási ügynök követte el azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Gaertnert megbüntette a bíróság. A Tisza-pöpny főtárgyalásának harminchatodik napja. Gaddisóán dr. elnök a mai főtérgyalás megnyitása után Schuster Gyula dr. elmeorvos-szakértőt, mint Gaertner Marcel ellenőrző szakértőjét eskette meg. A szakértői eskü letétele után Gaertner Marcel állt föl és a következő kijelentést tette : — Méltóságos elnök úr! Talán föl lehetne esketni az újságírókat is, mert már eleget hazudtak. Elnök: üljön le, rendreutasítom. Gaertner: Huszonegy hónapja szenvedek ártatlanul, uram! Elnök: Ha nem viselkedik tisztességesen, azonnal meg fogom büntetni. Gaertner: Nem félek én a büntetéstől. Eleget szenvedtem már ártatlanul. Elnök : Ezennel kihirdetem a határozatot . Csütörtökön fegyelmi büntetésül magánzárkában marad, sötétben, huszonnégy órát böjttel és bilincsekben. Gaertner: Köszönöm és most kihirdetem az én határozatomat. Holnaptól kezdve nem jelenek meg a tárgyaláson. Elnök: Elrendelem, hogy Gaertner Marcell botrányos magaviselete miatt vezessék ki a tárgyalóteremből és további intézkedésig a vádlottak szobájában őrizzék. Ha ott nem viselkednék rendesen, bilincseljék meg. Gaertnert erre a csendőr kivezeti. Ezután folytatta a bírósági Varsai Ferencné tegnap félbeszakított tanúkihallgatását. Varsainé Sztanykovszky költekezéseiről és a Kovács vizsgálóbírónál lefolyt kihallgatásairól tesz váltomást. Kohlmann Anna szakácsnő lényegtelen vallomása után Sztanykovszky Tibor második feleségét, Rothmüller Olgit hallgatták ki. Részletesen elmondja házéaáguk történetét, majd kijelenti, hogy meg van győződve róla, hogy a férje nem részes a Tisza-gyilkosságban. Beszél Hüttner és Sztanykovszky levelezéseiről s ekkor az elnök ismerteti a két lefoglalt levelet. Tanú: Egy alkalommal a férjem odahaza volt Paim detektív kíséretében. Ott volt az édesanyámnak egy ismerőse, egy előkelő uriasz-szony. Kérdezte, nem volna-e a családnak valami kívánsága, mert több úriemberrel beszélt a dologról. Én kértem az uramat, vonja vissza a vallomását. A férjem ezt elmondta a detektívnek, majd Sztupkának is. Másnap a detektív és a férjem hazajöttek és a detektív mondta, hogy Friedrich akciót indít az uram érdekében és most tőrbe lehetne csalni. Vigyek egy levelet hozzá és kérjek ennek fejében tőle sok pénzt. És ha pénzt ad, akkor Fredrik meg van fogva, mint felbujtó. Én ezt a levelet hazahoztam, megmutattam az édesapámnak, aki azonban összetépte és azt mondta, hogy ne merjek tenni egy lépést se, mert akkor nem tudja, mit csinál