Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

a­ lomra világot vet Krausz tábornok az a megállapítása is, hogy a bécsi külpolitika elhatározta Magyarország felosztását. Két hadügyminiszter követelte egymásután Károlyi letartóztatását és egy diplomatától kapott adat szerint Andrássy járt közben, hogy az meg ne történjen. Ezután a szerbek akkori magatartásáról be­szél, akik szintén csak önállóságot és békét akartak. Az antant elzárta Magyarországot a külföldtől, a képviselőházban elfogult a helyzet, Andrássy és Tisza rettenetes szé­l­­arcokat vívtak (Közbeszólás: ■Családi harc). Ekkor Andrássynak kellett volna az ország élére állani. Vázolta az október 23.-iki ese­ményeket. Fiuméban lefegyverez­ték a magyar katonákat, Debre­cenben megtörtént a «Gotter­­halte» botrány. A képviselőházi ülés belenyúlt az éjszakába és az ellenzék az országház kupolacsar­nokában gyűlt össze.­­ Itt vetődik fel a Nemzeti Ta­x.­­nács eszméje. \ ^ Este tanácskozások voltak, me­lyeken Károlyi kifejtette, hogy mindenütt van már Nemzeti Ta­nács, lehetetlen kitérni a közhangu­lat elől, át kell venni a kormányt. A külügyminiszterségre Károlyi Andrássyt óhajtotta. A szocialis­ták ellene voltak ennek a tervnek, melyet a függetlenségiek és a radi­kálisok­ támogattak. Ekkor értesült Károlyi telefonon Andrássy közös külügyminiszterré történt kine­vezéséről és ekkor alakult meg a Nemzeti Tanács, így volt Andrássy a Nemzeti Tanács megalapítója. Kronologikus sorrendben állítja össze ezután az októberi esemé­nyek képét, melyekkel azt bizo­nyítja, hogy a Nemzeti Tanácsra akkor szükség volt. A leghazafiasabb érzésű férfiak csatlakoztak hozzá, akik valóban az ország javát akar­ták. A katonák hazaözönlenek, nyomor van, fényes nappal rabol­nak, kormány nincs, kellett, hogy valaki a kormányzás munkáját át­vegye. Azok, akik akkor hazafias érzésből csatlakoztak, mert nem csat­lakozni hazaárulás volt, rendet akar­tak és nem fölfordulást. Szemelvé­nyeket olvas föl az októberi napok­ban megjelent «Alkotmány” példá­nyokból Haller István és Túri Béla cikkeit ismerteti, akik Szintén a forradalmat, Károlyit és a köz­társaságot dicsőítették még egy hét­tel a bolsevizmus kitörése előtt is, amikor Batthyány és Lovászy már kiléptek a kormányból, mert látták, hova vezetnek a dolgok. Ek­kor Andrássynak itt kellett volna lennie és energiájával és tudásával segíteni az országot. Külpolitikánkkal foglalkozik. A mi külpolitikánk rettenetes hibá­kat követett el. Két év alatt egyetlen barátot sem szereztünk magunknak. A kis kántánt létrejött körülöttünk, anélkül, hogy mi bármit is tettünk volna megakadályozására. Hiába várunk bármit a nagy ántánttól, a kis-ántánt fegyveres erővel fog lehetetlenné tenni minden engedményt. Az olaszok és jugoszlávok ellen­felek, ezt nem használjuk ki és az ellenfelek kibékülnek. Tapasztalat­lan fiatal gyerekek és tehetségtelen öregek csinálnak külpolitikákat, gró­fok, amikor már nem az elegáns ruha és nemesi előnév a fontos, ha­nem a tudás és képzettség. Protek­ció és osztályérdek nélküli külpoli­tika kell. Vigyáznunk kell. Nagyon sokat hallunk egy korridorról beszélni, ez a következő lépés Magyarország ellen, mely után az ország feldara­bolása következik. Foglalkozik a körülöttünk levő államok helyzetével. Mindenütt a demokrácia, sőt sok helyütt a legszél­sőbb szocializmus az úr, szocialisták és szabadkőművesek a miniszterek és ezek közepén állunk mi itt feu­dális és reakciós ország hírével; ami­kor a demokrácia jelenthetné a területi integritást, jelenthetné a boldogulást. Beszédét azzal fejezi be, melyet az országnak két nagy férfia, Ap­ponyi Albert és Rákosi Jenő hir­detnek az összetartásra való felhí­vással. Ezután­­ Andrássy Gyula gróf­­ beszél személyes kérdésben. Sándor Pál nyájas arccal mérgezett tőrcs­két döfött a szívébe. Tudta, hogy támadások fogják érni, amikor élére áll a keresztény pártnak, pedig ő a keresztény politikának a szélsőségek­től való megóvását akarja. Sándor Pál, hogy a zsidóság forra­dalmi szereplését mentse, mindenkit be­­piszkol. Tudja, hogy voltak zsidók, akik nem voltak forradalmárok. Ha az országnak sok Vázsonyija lett volna, ma nem lenne anti­szemitizmus. Foglalkozik az összeomlás okai­val. A forradalom legfőbb bűne az, hogy miatta nem volt kato­nánk az ország védelmére. Azért kaptunk oly rossz békefölté­teleket, mert harcképtelenné vol­tunk téve. Ő tisztán látta 1918-ban a forra­dalom kitörését, egyáltalán nem volt vak. A különbéke ajánlatot azért tette, hogy ezzel megakadá­lyozza a forradalmat, mert azt hitte, hogy a forradalmi hangula­tot az okozza, hogy a nép azt hiszi, hogy a kilátástalan háborút folytatni akarjuk. Szó sincs arról, hogy ő Károlyi letartóztatását megakadályoz­ta volna. Szigorú vizsgálatot kért ellene és azért beszélt a letartóztatása ellen, mert nem akarta, hogy nemzeti hőst, martírt csináljanak belőle. Tisza ellen politikailag harcolt, családi ügyekről azonban szó sem lehetett, ellenkezőleg, a családi vi­szony romlott a politika miatt. Tiszát azért támadta, mert politi­káját károsnak tartotta. Ami a Nemzeti Tanács megalaku­lását illeti, nagyon jól tudták, hogy ő a magyar külügyminiszter,céget nem fogadja el, hiszen eredményt épp attól remélt, hogy ha a mo­narchia presztízsével lép fel. Ami­kor még a király és nemzet viszonya is tisztázatlan volt, nem támadhat­tak külügyminiszterek a földből. Nem gyávaságból ment Bécsbe, mert ott is elég veszedelmes volt a helyzet. Akik pedig itt maradtak, azok nem voltak exponált politiku­sok, mint ő és Sándor Pál sem az ügynek, melyet védeni akart, sem a zsidóságnak nem használt felszó­lalásával, mely benne a keresztény­­párt vezérét érte. (Nagy zaj.) Sándor Pál viszonválasza után Bleyer Jakab szólalt fel. Magyar­­ország feldarabolása a francia bru­talitás műve. A német irány felé kell törekednünk, mert csak egy bará­tunk van, Németország. A nemzeti kisebbségek kérdéséről beszél és sür­geti új nemzetiségi törvény be­nyújtását. Az ülést ezután az elnök bere­keszti. KIS itö*V - Szerkétszáz koronáért veszik át a búzát. — Később még olcsóbb lesz — •A­ kötádízezesi miniszter érte­sítette mindazokat a bizományo­sokat, kik múlt évi termésű búza­­és rozsnak az állam részére leendő vásárlására megbízást kaptak, hogy június 20-án s azt követő napokon feladás alá kerülő, vagy raktárra vett búzakészlet minden egyes métermázsája után a jelen­legi 1300 korona helyett már csak 1200 korona, rozs után pedig az eddigi 1000 korona hlyett 900 ko­rona vételár lesz részükre megtérítve. A július 5-ike után feladott kész­letekre vonatkozólag pedig kijelen­tette, hogy ily készletek átvételére kötelezettséget már nem vállal. A már most is kedvező s napról­­napra javuló terméskilátások foly­tán érdekében áll tehát a gazda­­közönségnek, hogy nélkülözhető múlt évi készleteit minél előbb adja el az államnak, mert az idei búza­árak ezeknek az egyébként is ma­gasan megállapított áraknak csak hányadát fogják elérni. ~­ 1921. június 1. si nemzetgyűlés képviselőházzá alakul T új főrendiház. — Két évvel meghosszabbítják a nem­zetgyűlés mandátumát. A politikai pártosoST élénken fog­lalkoztatja atz alkotmányreform kapcsán^felmerü­l e az a kívánság, hogy a nemzetgyűlés két évvel hosz­­szabbítsa meg önmagát és az új fő­rendiházi törvény életbeléptetése után alakuljon át képviselőházzá és az új főrendiházzal együtt alakítson új országgyűlést. A kormány — értesülésünk sze­rint — ennek a kérdésnek eldönté­sét teljesen rábízza a nemzetgyűlés akaratára és nem emel kifogást a nemzetgyűlés ily irányú döntése ellen. A nemzetgyűlés különben július­ban és augusztusban szünetet tart, de még szü­net előtt letárgyalja, a pénzügyi javaslatokat és a sajtó­törvényt. A mentelmi bizottság ma délben ülést tartott. Orbók Attila ügyében a mentelmi jog megsértését nem látja, de mivel számos esetben elő­fordult, hogy a bíróság és a köz­­igazgatási hatóságok nemzetgyű­lési képviselőket elővezetés terhé­vel idéztek meg, a bizottság felkéri az igazságügyminisztert, és belügy­minisztert, hogy az ajája rendelt hatóságokat nyomatékosan figyel­meztesse, hogy a bűnvádi perrend­tartás negyvenedik szakasza értelmé­ben a nemzetgyűlési képviselőket elő­vezetés terhe mellett megidézni nem lehet. Grieger Miklós a nemzetgyűlés elyik­ ülésén beszédet mondott, me­lyet Károlyi Imre gróf magára nézve sértőnek ta­lált. A bizottság kimon­dotta, hogy a plénum előtt tett kije­lentésekért a nemzetgyűlési képviselőt csak a nemzetgyűlés vonhatja felelős­ségre. A kiadatás megtagadását java­solja a bizottság Szalay János eseté­ben is, bűncselekmény hiánya miatt. A bizottság a mentelmi jog felfüg­gesztését javasolja kihágásért Jár­­my József esetében. Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését teljesen téves alapon kérték a ható­ságok, mert kiderült tárgyalás köz­ben, hogy nem a nemzetgyűlési képviselő, hanem egy Sándor Pál nevezetű biztosítási ügynök követte el azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt Sándor Pál men­telmi jogának felfüggesztését kérik. Gaertnert megbüntette a bíróság. A Tisza-pöpny főtárgyalásának harminc­hatodik napja. Gaddisóán dr. elnök a mai fő­­térgyalás megnyitása után Schus­­ter Gyula dr. elmeorvos-szakértőt, mint Gaertner Marcel ellenőrző szakértőjét eskette meg. A szakértői eskü letétele után Gaertner Marcel állt föl és a követ­kező kijelentést tette : — Méltóságos elnök úr! Talán föl lehetne esketni az újságírókat is, mert már eleget hazudtak. Elnök: üljön le, rendreutasítom. Gaertner: Huszonegy hónapja szenvedek ártatlanul, uram! Elnök: Ha nem viselkedik tisz­tességesen, azonnal meg fogom bün­tetni. Gaertner: Nem félek én a bünte­téstől. Eleget szenvedtem már ártat­lanul. Elnök : Ezennel kihirdetem a ha­tározatot . Csütörtökön fegyelmi bün­tetésül magánzárk­ában marad, sö­tétben, huszonnégy órát böjttel és bilincsekben. Gaertner: Köszönöm és most kihirdetem az én határozatomat. Holnaptól kezdve nem jelenek meg a tárgyaláson. Elnök: Elrendelem, hogy Gaert­ner Marcell botrányos magaviselete miatt vezessék ki a tárgyalóteremből és további intézkedésig a vádlot­tak szobájában őrizzék. Ha ott nem viselkednék rendesen, bilincseljék meg. Gaertnert erre a csendőr kivezeti. Ezután folytatta a bírósági Var­sai Ferencné tegnap félbeszakított tanúkihallgatását. Varsainé Sztanykovszky költe­kezéseiről és a Kovács vizsgáló­bírónál lefolyt kihallgatásairól tesz váltom­ást. Kohlmann Anna szakácsnő lé­nyegtelen vallomása után Sztanykovszky Tibor második fe­leségét, Rothmüller Olgit hallgatták ki. Részletesen elmondja házé­­aá­guk tört­énet­ét, majd kijelenti, hogy meg van győződve róla, hogy a férje nem részes a Tisza-gyilkosság­­ban. Beszél Hüttner és Sztany­kovszky levelezéseiről s ekkor az­ elnök ismerteti a két lefoglalt le­velet. Tanú: Egy a­lkalommal a férjem odahaza volt Paim detektív kísé­retében. Ott volt az édesanyámnak egy ismerőse, egy előkelő uriasz-­szony. Kérdezte, nem volna-e a családnak valami kívánsága, mert több úriemberrel beszélt a dologról. Én kértem az uramat, vonja vissza a vallomását. A férjem ezt el­mondta a detektívnek, majd Sztup­­kának is. Másnap a detektív és a férjem hazajöttek és a detektív mondta, hogy Friedrich akciót indít az uram­ érdekében és most tőrbe lehetne csal­ni. Vigyek egy levelet hozzá és kérjek ennek fejében tőle sok pénzt. És ha pénzt ad, akkor Fr­ed­­rik meg van fogva, mint felbujtó. Én ezt a levelet hazahoztam, meg­mutattam az édesapámnak, aki azonban összetépte és azt mondta, hogy ne merjek tenni egy lépést se, mert akkor nem tudja, mit csinál

Next