Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-02 / 99. szám
3 szavakkal kelt ki azok ellen, akik a felekezeti békét meg akarják oly célzatos híresztelésekkel bontani, melyek szerint itt a protestánsokat előnyben részesítené a kormányzat a katolikusokkal szemben. Végül a királykérdésre tért ki a miniszterelnök és kijelentette, hogy az egységes párt is a királyságot akarja, de csak akkor akar dönteni erről a kérdésről, amikor külső befolyástól menten tehetjük meg. Végül kérte a választókat, hogy vigyék az egységes párt zászlóját diadalra. A miniszterelnök után Egri Nagy János mondotta el programbeszédét, majd Gömbös Gyula szólalt fel. A gyűlés után Bethlen István gróf miniszterelnök küldöttségeket fogadott a városházán, közöttük egyes felekezetek küldöttségeit. Tisztelgett előtte a két zsidó hitközség küldöttsége is, melynek vezetői előtt a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány nemcsak bírni akar, hanem bírni is fog a szenvedélyekkel, mert a kormány nem a vallást üldözi, hanem a vallástalanságot. Déli 1 órakor a Korona-szálló éttermében bankett volt, melyen Bóthory György főispán a kormányzóra, Babóchay Sándor pártelnök Bethlen István grófra ürítette poharát. A miniszterelnök válaszában a génuai tanácskozásokkal foglalkozott. — Génuában — mondotta — a mi törekvésünk az volt, hogy mindent megtegyünk a magyar köz érdekében, ami megtehető. Sajnos, ezalatt idehaza egyesek mindent elkövettek, hogy tekintélyünket lejárassák. Kft U15&G Glimában igenis egy új Európa kialakítása folyik. Még hosszú és nagy munkára lesz szükség, hogy ez az új Európa kialakuljon, de nekünk magyaroknak arra van szükségünk, hogy azok a férfiak,akik odamennek, a nemzet által nyújtható legnagyobb tekintéllyel menjenek oda. Vagy részt veszünk Európa kialakításában, vagy hajónk fölött a hullámok fognak összecsapni. Kém erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nemcsak a tudományok kifejezője, hanem a lélek pallérozottságának. A kultúra jelenti az önfegyelmet a magán- és a közéletben. A közéleti ■önfegyelmet sajnos, nélkülözzük országunkban, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés és hasonló bűnök előtérbe nyomulását. Örömmel látom, hogy ebben a városban megvan az egység a szívekben és megvan a lelkeknek az a pallérozottsága, amelyre a magyar jövő szempontjából szükségünk van. Éltetem ennek a városnak polgárságát és elsősorban Szmrecsányi érsek őnagyméltóságát, aki e város kultúrájának élén áll. A lakoma után a miniszterelnök kíséretével együtt a várost tekintette meg, majd részt vett a MOVE sportünnepélyén s az érseknél tett rövid látogatás után este 7 órakor visszautazott Budapestre. A belügyminiszter a király kérdésről. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter Sopronban mondott programbeszédet. Nem akar pártpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni — mondotta — mert ma az ország nehéz helyzetében a haza megmentésének kérdése más szempontokat követel. És ezért a mostani választási mozgalomba a királykérdést belevinni nem szabad. A királykérdés nemzeti kérdés és nem pártkérdés. A királykérdés gyakorlatilag nem is a mi belügyünk, hanem középeurópai, sőt általános■ európai kérdés. Belpolitikáiig is nagy veszedelmeket jelent a király- kérdés felvetése, mert míg a Dunántúl legitimista, addig a Tisza vidéke inkább szabad királyválasztó. Mint ellenségek, nem acsarkodhatunk örökösen egymással. Aki a királykérdést ma feszegeti, az vétkezik a nemzettel szemben. Azután felekezeti kérdésekről szól és utalt arra, hogy ő már 1919 decemberében kimondotta azt, hogy nem kapható általános és agresszív antiszemitizmusra. Az ellen is tiltakozik, hogy a protestánsok és katolikusok között ellenségeskedést szítsanak. A városi és falusi érdekek közötti ellentétek megszüntetését van hivatva elvégezni az Egységes Párt. Végül a választójog reformjában elfoglalt ismeretes álláspontját körvonalazta. Ennek kapcsán annak a reményének adott kifejezést, hogy a választóközönség olyan parlamenttel ajándékozza meg a nemzetet, amelyre a mostani súlyos helyzetben múlhatatlanul szükség van. Reméli, hogy a második nemzetgyűlés színvonala és működése az elsőt lényegesen felül fogja múlni. A belügyminiszter tiszteletére este bankett volt. A miniszter tegnap és ma a határszéli rendőrhatósági közegeket kereste föl. A keresztény ellenzék II. Ottót akarja visszahozni Vasárnap Szombathelyen és Kőszegen a keresztény ellenzék népgyűlést tartott, amelyen Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert gróf is részt vettek. Cziráky József gróf programbeszéde után Apponyi Albert gróf bírálta a kormány választójogi rendeleteit és minden állampolgár részére teljes egyenlőséget követelt. Sürgette az építőmunka megindítását, aminek egyik alapfeltétele a jogbiztonság. A törvényen alapuló közhatalom legyen felelősségre vonható. Könyörtelenül üldözni kell minden visszaélést. A munkásvédelem terén törvényhozási intézkedések kellenek. A gazdasági újjászületés csakis az erkölcsi újjászületés után indulhat meg. Utána Andrássy Gyula gróf ismertette hosszabb beszédben a keresztény ellenzék programját. Különösen külpolitikai és gazdasági szempontból intézett éles támadást a kormány ellen és válaszolt Bethlen István gróf miniszterelnöknek arra a támadására, hogy ő, Andrássy, árt a nemzet érdekeinek. Rátért ezután arra a vádra, hogy a legitimista politikusok a király birtokainak jövedelméből propagandacélokra költöttek, úgy tudja, hogy a királyi vagyonkezelőség a múlt év nyarán néhány százezer koronát utalt ki erre a propagandára. Lingauer Albin felszólalása után Sopron város küldöttsége felajánlotta a mandátumot Andrássy Gyula grófnak, aki azt el is fogadta. A kőszegi népgyűlésen Apponyi Albert gróf azt állította, hogy a kormány politikája ellentétben áll a szent korona és a nép jogával. A hagyományos erkölcsi tekintély helyreállítása fogja meghozni a teljes jogrendet. Andrássy Gyula gróf hangoztatta, hogy politikájának egyik fő célja II. Ottónak visszahozatala a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával. Perényi Zsigmond báró programbeszérse. A sőarpai választókerület egységespárti képviselőjelöltje, Perényi Zsigmond báró április hó 30-án, vasárnap délután 3 órakor mondott programbeszédet Tarpán a Kossuth téren több ezer főnyi közönség előtt. Perényi báró beszéde, amely a jelenlegi politikai helyzetet és a kibontakozás felé vezető utakat, illetve a közeljövő politikájának célját és irányát fejtegette, nagy megelégedést keltett. Beszédének főleg az a része váltott ki meleg tetszést, melyben a magyar igazságnak külföldön való ismertetését tárgyalta, azonkívül a magyar gazdasági élet fejlesztéséről és a többtermelés szükségességéről szóló fejtegetése talált meleg fogadtatásra. Blassay Nagykanizsán, Rassay Károly Nagykanizsán mondott programbeszédet vasárnap. — Azért küzdök — mondotta — hogy a törvénytisztelet legyen úrrá s újból helyreálljon az alkotmányos rend és szűnjön meg az önkény. Csak demokratikus és titkos választás utján lehet összehozni olyan parlamentet, amely kifejezője az egész magyar nép akaratának. Beszélt ezután a különböző atrocitásokról és többek közt kijelentette, hogy amíg a bűntényeket meg nem torolják, amíg a bűntényt el-követő gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az országban jólét nem lehet. Rassay után Sümegi Vilmos és Anck György szólaltak fel. A nyugodt lefolyású gyűlést egy kisebb csoport meg akarta zavarni, de a jelenlevő munkásság és polgárság erélyes fellépése elvette a zavargók kedvét a további rendzavarástól. Batthyány ma is októbrista. Szentesen Batthyány Tivadar gróf mondott programbeszédet. A nagygyűlésen beszédét azzal kezdte, hogy egyenlő jogot követel minden polgár számára, Kossuth Lajos programjának híve, aki a sajtószabadságot helyezte minden jog elé. Majd ezután élesen támadta a kormánynak a választójogi intézkedését, kijelentette, hogy a botbüntetés és a numerus clausus eltörlését kívánja, követeli a katolikus autonómia megvalósítását. Külpolitikai téren a nyugati civilizáció barátságát kell megszereznünk. Kijelentette, hogy októbrista ma is, mert szerinte az októbrizmus jelentette 1918-ban Magyarország állami önállóságának visszanyerését. Az Egységes Párt gyűlései. Almásy László, a pomázi kerület kormánypárti jelöltje vasárnap tartotta programbeszédét Tahitótfalun. Beszélt a nemzeti magyar királyságról, az összeomlott és meg nem alakítható monarchiáról s a jövendő országgyűlés feladatairól s a közeli múltnak mulasztásairól. Végül a Szentendre és visegrádi villamos kiépítéséről és az életveszélyes váci rév helyreállításáról. Dr. Steier György államtitkár, a bácsalmási választókerület egységespárti jelöltje, kerületében programbeszédet tartott, békés munkára és egyetértésre hívta fel Bácsmadaras, Tataháza és Mátételke polgárságát, hogy azt a programot, amelyet a kormány zászlajára írt, az ország érdekében megvalósít- ■ hassák. Teljes megegyezés Vázsonyiék és Rassayék közt. Hosszas tárgyalások és buzgó közvetítések után ma este sikerrel fejeződtek be azok a tárgyalások, amelyek a fővárosi liberális pártok között már régóta húzódnak. Küldöttségek egész sora vonult fel Vázsonyihoz, kérve, hogy valamilyen módon egyezzenek meg a liberális pártok, nehogy a szakadás és egyenetlenség a választások eredményében, helyesebben eredménytelenségében bosszulja meg magát. Rassay, Vázsonyi, dr. Glücksthal és Baracs Marcel a késő esti órákban fejezték be a tanácskozásokat. A megállapodás szerint az északi kerületben Vázsonyi, Ugrón, Sándor Pál, Szterényi és Bródy Ernő lesz az első öt helyen, míg a déli kerület első három helyét Rassay, Bárczy és Rupert foglalják el. A megegyezés további pontja, hogy a budai kerületet teljesen átengedik a demokratáknak, akik valószínűleg Benedek Jánost és Szilágyi Károly dr.-t fogják listavezetőknek jelölni. A pestkörnyéki kerület sorsa fölött még nem döntöttek, most folynak a tárgyalások Egyesült Demokrata és Szabadelvű Párt. Vázsonyi Vilmos dr. a következőket mondta munkatársunknak a tárgyalások efejezése után. — Hosszas tárgyalások után teljes eredménnyel oszlattuk el a liberális pártok között való ellentéteket. Elemi erővel követelte ezt a közönség, amely a liberalizmus veszedelmét látta az egymás ellen való küzdelemben. Küldöttségek egész sora, a társadalom minden rétege követelte a megegyezést, de elsősorban megkívánták ezt azok az elvek, amelyekért valamennyien küzdünk. Most már egyesült erővel megyünk a harcba és csupán kisebb részletkérdések megállapítása van még hátra. Az egyesült listát az Egyesült Demokrata és Szabadelvű Párt fogja kiadni, amelyben úgy Rassayék, mint a demokraták a legteljesebb egyetértésben fognak közreműködni a liberalizmus diadaláért. Mftm* 3 Sátorlakók a Deák Ferenc-téren (Rosta Ferenc hetedmagával az utcán.) A Gizella-téri, Eskü-téri nyári lakások után a Deák Ferenc-térre is kiköltözött most egy család. Posta Ferenc a feleségével és két gyermekével, valamint leányával és annak két kis gyermekével báró Pongrácz Jenő és akai Akay Alajos postatakarékpénztári tisztviselők Wesselényi utca 13., III. emelet 1. számú lakásukban laktak albérletben. Rosta Ferenc leányát, Kiss Józsefnét a főbérlők nem jó szemmel nézték, mivel annak férje a diktatúra alatt Friedrich István mátyásföldi gyárában főbizalmi volt. A diktatúra bukása után Kiss József Pécsre menekült, majd a baranyai bevonulás után külföldre távozott. Kiss Józsefné a férje ellen ekkor beadta a válópert, amelyet azonban mind a mai napig sem intéztek el. Tegnap értesítették a családot, hogy a lakásban tovább nem lakhatik és ha május 2-ig a lakást el nem hagyják, úgy karhatalommal fogják őket onnan eltávolítani. Ezt azonban nem akarták bevárni és május 1-én bútoraikat kivitették a Deák Ferenc-téri illemhely elé. Úgy látszik, rendszerré kezd válni már az utcán való lakás.