Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-02 / 99. szám

3 szavakkal kelt ki azok ellen, akik a felekezeti békét meg akarják oly cél­­zatos híresztelésekkel bontani, me­lyek szerint itt a protestánsokat előnyben részesítené a kormányzat a katolikusokkal szemben. Végül a királykérdésre tért ki a miniszterelnök és kijelentette, hogy az egységes párt is a királyságot akarja, de csak akkor akar dönteni erről a kérdésről, amikor külső be­folyástól menten tehetjük meg. Vé­gül kérte a választókat, hogy vi­gyék az egységes párt zászlóját dia­dalra. A miniszterelnök után Egri Nagy János mondotta el programbeszé­dét, majd Gömbös Gyula szólalt fel. A gyűlés után Bethlen István gróf miniszterelnök küldöttségeket­­ fogadott a városházán, közöttük­­ egyes felekezetek küldöttségeit. Tisztelgett előtte a két zsidó hit­község küldöttsége is, melynek ve­zetői előtt a miniszterelnök kijelen­tette, hogy a kormány nemcsak bírni akar, hanem bírni is fog a szenve­délyekkel, mert a kormány nem a vallást ül­dözi, hanem a vallástalanságot. Déli 1 órakor a Korona-szálló éttermében bankett volt, melyen Bóthory György főispán a kormány­zóra, Babóchay Sándor pártelnök Bethlen István grófra ürítette po­harát. A miniszterelnök válaszában a génuai tanácskozásokkal foglalkozott. — Génuában — mondotta — a mi törekvésünk az volt, hogy min­dent megtegyünk a magyar köz ér­dekében, ami megtehető. Sajnos, ezalatt idehaza egyesek mindent el­követtek, hogy tekintélyünket le­járassák. Kft U15&G G­limában igenis egy új Európa kialakítása folyik. Még hosszú és nagy munkára lesz szükség, hogy ez az új Európa kialakuljon, de nekünk magyarok­nak arra van szükségünk, hog­y azok a­ férfiak,­akik odamennek, a nemzet által nyújtható legnagyobb tekintéllyel menjenek oda. Vagy részt veszünk Európa kialakításá­ban, vagy hajónk fölött a hullámok fognak összecsapni. Kém erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nem­csak a tudományok kifejezője, ha­nem a lélek pallérozottságának. A kultúra jelenti az önfegyelmet a magán- és a közéletben. A közéleti ■önfegyelmet sajnos, nélkülözzük országunkban, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés és hasonló bűnök előtérbe nyomulását. Örömmel látom, hogy ebben a városban megvan az egy­ség a szívekben és megvan a lelkek­­nek az a pallérozottsága, amelyre a magyar jövő szempontjából szük­ségünk van. Éltetem ennek a vá­rosnak polgárságát és elsősorban Szmrecsányi érsek őnagyméltósá­­gát, aki e város kultúrájának élén áll. A lakoma után a miniszterelnök kíséretével együtt a várost tekin­tette meg, majd részt vett a MOVE sportünnepélyén s az érseknél tett rövid látogatás után este 7 órakor visszautazott Budapestre. A belügyminiszter a király kérdésről. Klebelsberg Kunó gróf belügy­miniszter Sopronban mondott pro­grambeszédet. Nem akar pártpolitikai fejtege­tésekbe bocsátkozni — mondotta — mert ma az ország nehéz hely­zetében a haza megmentésének kérdése más szempontokat köve­tel. És ezért a mostani választási mozga­lomba a királykérdést bele­vinni nem szabad. A király­kérdés nemzeti kérdés és nem pártkérdés. A királykérdés gyakor­latilag nem is a mi belügyünk, ha­nem középeurópai, sőt általános­­■ európai kérdés. Belpolitikáiig is­­ nagy veszedelmeket jelent a király-­­ kérdés felvetése, mert míg a Dunántúl legitimista, addig a Tisza vidéke inkább szabad királyválasztó. Mint ellenségek, nem acsarkodhatunk örö­kösen egymással. Aki a királykérdést ma fesze­geti, az vétkezik a nemzettel szemben. Azután felekezeti kérdésekről szól és utalt arra, hogy ő már 1919 decemberében ki­mondotta azt, hogy nem kap­ható általános és agresszív antiszemitizmusra. Az ellen is tiltakozik, hogy a protes­tánsok és katolikusok között ellensé­geskedést szítsanak. A városi és falusi érdekek közötti ellentétek megszüntetését van hivatva el­végezni az Egységes Párt. Végül a választójog reformjában elfoglalt ismeretes álláspontját körvona­lazta. Ennek kapcsán annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a választó­közönség olyan parlament­tel ajándékozza meg a nemzetet, amelyre a mostani súlyos helyzet­ben múlhatatlanul szükség van. Reméli, hogy a második nemzetgyű­lés színvonala és működése az elsőt lényegesen felül fogja múlni. A belügyminiszter tiszteletére este bankett volt. A miniszter teg­nap és ma a határszéli rendőrható­sági közegeket kereste föl. A keresztény ellenzék II. Ottót akarja visszahozni Vasárnap Szombathelyen és Kő­szegen a keresztény ellenzék nép­gyűlést tartott, amelyen Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert gróf is részt vettek. Cziráky József gróf program­beszéde után Apponyi Albert gróf bírálta a kormány választójogi ren­deleteit és minden állampolgár ré­szére teljes egyenlőséget követelt. Sürgette az építőmunka megindítá­sát, aminek egyik alapfeltétele a jogbiztonság. A törvényen alapuló közhatalom legyen felelősségre von­ható. Könyörtelenül üldözni kell minden visszaélést. A munkásvéde­lem terén törvényhozási intézkedé­sek kellenek. A gazdasági újjá­születés csakis az erkölcsi újjá­születés után indulhat meg. Utána Andrássy Gyula gróf is­mertette hosszabb beszédben a ke­resztény ellenzék programját. Kü­lönösen külpolitikai és­ gazdasági szempontból intézett éles támadást a kormány ellen és válaszolt Bethlen István gróf miniszterelnöknek arra a támadására, hogy ő, Andrássy, árt a nemzet érdekeinek. Rátért ezután arra a vádra, hogy a legiti­mista politikusok a király birtokai­nak jövedelméből propaganda­célokra költöttek, úgy tudja, hogy a királyi vagyonkezelőség a múlt év nyarán néhány száz­ezer koronát utalt ki erre a propagandára. Lingauer Albin felszólalása után Sopron város küldöttsége felaján­lotta a mandátumot Andrássy Gyula grófnak, aki azt el is fo­gadta. A kőszegi népgyűlésen Apponyi Albert gróf azt állította, hogy a­­ kormány politikája ellentétben áll­­ a szent korona és a nép jogával. A hagyományos erkölcsi tekintély­­ helyreállítása fogja meghozni a tel­­jes jogrendet. Andrássy Gyula gróf hangoztatta, hogy politikájának egyik fő célja II. Ottónak visszahoza­­tala a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával. Perényi Zsigmond báró programbeszérse. A sőarpai választókerület egysé­gespárti képviselőjelöltje, Perényi Zsigmond báró április hó 30-án, vasárnap délután 3 órakor mon­dott programbeszédet Tarpán a Kossuth­ téren több ezer főnyi kö­zönség előtt. Perényi báró beszéde, amely a jelenlegi politikai helyzetet és a kibontakozás felé vezető uta­kat, illetve a közeljövő politikájá­nak célját és irányát fejtegette, nagy megelégedést keltett. Beszé­dének főleg az a része váltott ki meleg tetszést, melyben a magyar igazságnak külföldön való ismerte­tését tárgyalta, azonkívül a magyar gazdasági élet fejlesztéséről és a többtermelés szükségességéről szóló fejtegetése talált meleg fogadtatásra. Blassay Nagykanizsán, Rassay Károly Nagykanizsán mondott programbeszédet vasár­nap. — Azért küzdök — mondotta — hogy a törvénytisztelet legyen úrrá s újból helyreálljon az alkotmányos rend és szűnjön meg az önkény. Csak demokratikus és titkos választás utján lehet összehozni olyan parlamentet, amely kifejezője az egész magyar nép akaratának. Beszélt ezután a különböző atro­citásokról és többek közt kijelen­tette, hogy amíg a bűntényeket meg nem torolják, amíg a bűntényt el-­­­követő gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az ország­ban jólét nem lehet. Rassay után Sümegi Vilmos és Anck György szólaltak fel. A nyugodt lefolyású gyűlést egy kisebb csoport meg akarta zavarni, de a jelenlevő munkásság és polgár­ság erélyes fellépése elvette a za­vargók kedvét a további rendza­varástól. Batthyány ma is októbrista. Szentesen Batthyány Tivadar gróf mondott programbeszédet. A nagy­gyűlésen beszédét azzal kezdte, hogy egyenlő jogot követel minden polgár számára,­ Kossuth Lajos programjának híve, aki a sajtó­­szabadságot helyezte minden jog elé. Majd ezután élesen támadta a kormánynak a választójogi intéz­kedését, kijelentette, hogy a botbüntetés és a numerus clausus eltörlését kívánja, követeli a katolikus autonómia meg­valósítását. Külpolitikai téren a nyugati civilizáció barátságát kell megszereznünk. Kijelentette, hogy októbrista ma is, mert szerinte az októbrizmus jelentette 1918-ban Ma­gyarország állami önállóságának visszanyerését. Az Egységes Párt gyűlései. Almásy László, a pomázi kerület kormánypárti jelöltje vasárnap tartotta programbeszédét Tahitót­­falun. Beszélt a nemzeti magyar királyságról, az összeomlott és meg nem alakítható monarchiáról s a jövendő országgyűlés feladatairól s a közeli múltnak mulasztásairól. Végül a Szentendre és visegrádi villamos kiépítéséről és az élet­­veszélyes váci rév helyreállításáról. Dr. Steier György államtitkár, a bácsalmási választókerület egy­ségespárti jelöltje, kerületében pro­grambeszédet tartott, békés mun­kára és egyetértésre hívta fel Bács­­madaras, Tataháza és Mátételke polgárságát, hogy azt a programot, amelyet a kormány zászlajára írt, az ország érdekében megvalósít- ■ hassák. Teljes megegyezés Vázso­­nyiék és Rassayék közt. Hosszas tárgyalások és buzgó közvetítések után ma este sikerrel fejeződtek be azok a tárgyalások, amelyek a fővárosi liberális pártok között már régóta húzódnak. Kül­döttségek egész sora vonult fel Vá­­zsonyihoz, kérve, hogy valamilyen módon egyezzenek meg a liberális pártok, nehogy a szakadás és egye­netlenség a választások eredményé­ben, helyesebben eredménytelensé­gében bosszulja meg magát. Rassay, Vázsonyi, dr. Glücksthal és Baracs Marcel a késő esti órák­ban fejezték be a tanácskozásokat. A megállapodás szerint az északi kerületben Vázsonyi, Ugrón, Sándor Pál, Szterényi és Bródy Ernő lesz az első öt helyen, míg a déli kerület első három helyét Rassay, Bárczy és Rupert foglalják el. A megegyezés további pontja, hogy a budai kerületet teljesen át­engedik a demokratáknak, akik valószínűleg Benedek Jánost és Szilágyi Károly dr.-t fogják lista­vezetőknek jelölni. A pestkörnyéki kerület sorsa fölött még nem dön­töttek, most folynak a tárgyalások Egyesült Demokrata és Szabadelvű Párt. Vázsonyi Vilmos dr. a követke­zőket mondta munkatársunknak a tárgyalások efejezése után. — Hosszas tárgyalások után teljes eredménnyel oszlattuk el a liberális pártok között való ellen­téteket. Elemi erővel követelte ezt a közönség, amely a liberalizmus veszedelmét látta az egymás ellen való küzdelemben. Küldöttségek egész sora, a társadalom minden rétege követelte a megegyezést, de elsősorban megkívánták ezt azok az elvek, amelyekért vala­mennyien küzdünk.­­ Most már egyesült erővel megyünk a harcba és csupán kisebb részletkérdések megállapítása van még hátra. Az egyesült listát az Egyesült Demokrata és Szabadelvű Párt fogja kiadni, amelyben úgy Rassayék, mint a demokraták a legteljesebb egyet­értésben fognak közreműködni a liberalizmus diadaláért. Mftm­* 3 Sátorlakók a Deák Ferenc-téren (Rosta Ferenc hetedmagával az utcán.) A Gizella-téri, Eskü-téri nyári lakások után a Deák Ferenc-térre is kiköltözött most egy család. Pos­ta Ferenc a feleségével és két gyer­mekével, valamint leányával és an­nak két kis gyermekével báró Pong­­rácz Jenő és akai Akay Alajos postatakarékpénztári tisztviselők Wesselényi­ utca 13., III. emelet 1. számú lakásukban laktak albérlet­ben. Rosta Ferenc leányát, Kiss Józsefnét a főbérlők nem jó szem­mel nézték, mivel annak férje a diktatúra alatt Friedrich István mátyásföldi gyárában főbizalmi volt. A diktatúra bukása után Kiss József Pécsre menekült, majd a baranyai bevonulás után külföldre távozott. Kiss József­né a férje ellen ekkor beadta a válópert, amelyet azonban mind a mai napig sem in­téztek el. Tegnap értesítették a családot, hogy a lakásban tovább nem lakhatik és ha május 2-ig a lakást el nem hagyják, úgy kar­hatalommal fogják őket onnan el­távolítani. Ezt azonban nem akar­ták bevárni és május 1-én bútorai­kat kivitették a Deák Ferenc-téri illemhely elé. Úgy látszik, rend­szerré kezd válni már az utcán való lakás.

Next