Kis Ujság, 1927. augusztus (40. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-06 / 177. szám

4 S3E Mi újság a vidéken ? Új csodaforrás Somogyban Már régebb idő­­óta rebesgetik a somogymegyei Zselicszentpálon és környékén, hogy a zselicszentpáli erdőszélen elterülő kristálytiszta forrásvíz vize gyógy­hatású, így egy böszénfai német leány, Schic­erer Róza,­­akinek a köszvény teljesen megnyomorította lábát, többheti fürdőzés után — teljesen meggyógyult. Kívüle még több ember, aki tudott a forrásról — ellátogatott ide és megszabadult a legmakacsabb reumájától. A gyógyult emberek elbeszélték, hogy amikor beléptek a vízbe, egyszerre csak nagy melegségbe (iszapba) süly­­lyedt bele lábuk. Mindegyik­­ többhetes iszapfürdő­­használat után visszanyerte megnyomorított tagjainak épségét és használhatóságát. A gyógyító­ forrás.hire csakhamar elterjedt a szom­széd községekben és így Sziklay István, Simonfa község főjegyzője, kiszállt a forráshoz, azt megvizsgálni. A fő­jegyző a forrás vizéből és az iszapból bőséges mintát küldött fel az országos vegyvizsgáló-állomásnak. Ami­kor kitudódott, hogy már a főjegyző is künn volt meg­vizsgálni a forrást, a szomszéd községek lakosai rajokban lepték el a forrást és környékét. A hivatalos tényezők is érthető érdeklődéssel várják a vegyelemzés eredmé­nyét és nincs kizárva, hogy Somogynak is sikerült a maga Hévvizét felfedezni­.. NAGYKÖRÖS városa gyönyörű levélben üdvö­zölte Rothermere lordot. A levél hivatkozik arra, hogy a város 145 kínos esztendőn át viselte egykor a török rabigát és most a Nyugat segítségét kéri a ránk törő igazságtalanság ellen. VASVÁROTT ritka szép ünnepség volt a múlt vasárnap. Akkor mondta első szentmiséjét P. Márk László Ágoston domonkosrendi áldozópap, Márk Jó­zsef tekintélyes és közszeretetnek örvendő vasvári föld­­birtokos fia. Az ünnepségre oly nagy számban jöttek vidékről is, mintha búcsú lett volna. A domonkos atyák gyönyörűen feldíszített hatalmas temploma zsúfolásig megtelt hívőkkel.Az örömszülők által rendezett ven­dégségen kétszáznál többen vettek részt. ÉRSEKCSANÁD érdemes községi főjegyzőjét, Bieber Lajost a IV. osztályú érdemkereszttel tüntette ki Magyarország kormányzója. HATVANBAN az ősszel állami reáliskola nyílik meg, amellyel a város régi kívánsága teljesedik. BÉKÉSCSABÁN most ért véget a földmíves­­iskolában tanítók részére rendezett tanfolyam. A tan­folyam hallgatói (Baki Vince Szentetornya, Dobozy János Pusztaföldvár, Fekete Szűcs Sándor Doboz­­megyer, Jeszenszky Sándor Kondoros, Koricsánszky­­Ferenc Lábatlan, Esztergom vármegye, Kovács Gyula Kőrösladány, Sprincz Győző Csév, Esztergom vár­megye, Török Mihály Kétegyháza, Zorkóczy Gábor Szentetornya és a két orosházi Zatykó Mihály) az önálló gazdasági iskolai tanári képesítést nyerték. GYŰRTELEK községben most szentelték föl az új kápolnát, amely a Csengertől Mátészalkáig szétszór­tan élő híveknek lesz vallási hajléka. A fölszentelést nagy közönség jelenlétében Székely Gyula püspöki helynök végezte. A Szatmárököritóról, Porosalméról, Tyúkodról, Tunyogról, Kocsordról, Géberjénből és Fülpös­­darócról és Mátészalkáról egybegyűlt hívek áhítattal hallgatták, mikor ma először szólalt meg az új kápolna harangja. IGAL község engedélyt kapott, hogy május 20-án és november 25-én országos kirakó- és állatvásárt tartson. SAJÓKAZA két derék bányászát, Chalupa József aknászt és Imritzi József vásárt egy bányamunkás életének önfeláldozó és bátor magatartással véghez­vitt megmentéséért a magyar bronz érdemkereszttel tüntették ki. KURD községben, Tolna vármegyében, minden hét csütörtöki napján, illetve ha ez ünnepnapra esne, szer­dán állatvásárral egybekötött kirakodóvásár lesz. JÁSZBERÉNYBEN az elemi iskola gondnoksága igen érdekes, a tanyai nép érdekét szolgáló javaslattal folyamodott a közigazgatási bizottsághoz. A tanyai­iskolák szorgalmi idejének leszállítását kérték olyan­képen.., hogy a kisebb iskolások szeptember 15-től június 15-ig, a nagyobb iskolások azonban — akik már a gazdasági munkában segédkeznek — október 1-től május 31-ig járjanak iskolába. A szülőknek segédkező tanulók kényszerű mulasztása így kiküszöbölhető lenne. PÁPAI járásban az iskolán kívüli népművelés terén kifejtett buzgalmukért a következő iskolák részesültek jutalomban: Adásztevel, Bakonykoppiny, Bakony­­szentiván, Béb, Békás, Borsosgyőr, Felsőgörzsöny, Homokbödöge, Kúp, Lovászpatona, Marcalgergeli,Mar­­caltő, Mezőlak, Nagygyimót, Nemesszalók, Nóráp, Pápakovácsi, Pápanyőgér, Pápasalamon, Pápateszér, Takácsi és Tapolcafő. A képes KIS ÚJSÁG­­ hónapra pengő A KIADÓHIVATAL CÍME: BUDAPEST, IV., DALMADY­ UTCA 3. KIS ÚJSÁG 1927 augusztus 6 A meggyilkolt amerikái magyar leány : - ■■■urrJEfr- —- - ■ • Vörösmarti Margit boldog élete és szörnyű halála Megemlékezett a­­Kis Újság arról a borzalmas gyilkosságról, amelyre csak most, esztendők múltával derített fényt a prágai rendőrség. Vörösmarti Margit kassai magyar lány a borzalmas gyilkosság áldozata, a tettes pedig egy prágai újságíró. Rajta kívül azonban egész bűnszövetkezet fogott össze, hogy kiforgassa vagyo­nából a szép lányt, majd, hogy bűnüket elleplezzék, együttesen eltették láb alól. HAZAHOZTA A HONVÁGY AMERIKÁBÓL Még a háború előtt egészen fiatalon vándorolt ki szüleivel együtt -Kassáról Vörösmarti Margit, aki mű­veltségével és kellemes modorával igen jól el tudott helyezkedni az Újvilágban. Egy amerikai milliárdos családjához került, hol jóformán családtagnak tekin­tették, ellátták mindennel, úgy hogy a fizetését meg­takaríthatta. Összegyűjtötte a családtól kapott aján­dékokat, ámde mégsem érezte magát boldognak Ame­rikában. Szive visszahúzta arra a földre,­­ahol született és gyermekkorát leélte­. Két évvel ezelőtt, 1925-ben meg­takarított vagyonával, értékes ékszereivel érkezett haza Kassára a viruló fiatal lány, aki egyelőre vagyonából élt. Egészen új állapotokat talált természetesen a cseh uralom alatt és a végzet összehozta egy kalandos életű, jófellépésű és szép fiatalemberrel, Michalko Jánossal, aki újságírónak adta ki magát. Igen érdekes ennek a fiatalembernek az előbbi élete is. Mint diák vett részt a háborúban, 1919-ben pedig a magyar kommunisták csapatai ellen küzdött és az egyik ütközetben megsebe­sült. Érdemeinek elismeréséül magas katonai rangot kapott. A cseh kormány tovább is gondoskodott róla, mert főispoai titkárnak nevezte ki, majd pedig egy kassai lap megindításával támogatta. A tehetséges Michalko rövidesen Prágába került, ahol sűrűn érint­kezett politikusokkal, és igen nagy jövőjű embernek tartották. HÁZASSÁGKÖTÉS PAP ÉS ANYAKÖNYVVEZETŐ NÉLKÜL Az »előkelő» életet élő fiatalember valósággal el­­szédítette a magyar leányt, akinek házasságot is ígért Michalko. Jól esett neki, hogy képviselőkkel, főtiszt­viselőkkel és más »nagyurakkal» mutatkozott min­denütt a vőlegénye és mivel­­szerelmes is volt a fiatal­emberbe, hajlandónak mutatkozott feleségül menni hozzá. Michalko kezelte közben menyasszonya vagyonát és ötvenezer cseh koronát, ami magyar pénzben több mint százmilliónak felel meg, el is költött Vörösmarti Margit pénzéből. Együtt Prágába mentek, ahol egy napon Michalko barátaival összejátszva megtartotta az esküvőt. Egy dr. Fialka­ nevű ember öltözött fel papnak, Michalko másik barátja pedig anyakönyvvezetőnek ne­vezte ki magát, úgy hogy Vörösmarti Margit hosszabb ideig szentül hitte, hogy törvényes érvényes házassá­got kötött Michalko Jánossal. GYILKOSSÁG A VÁG PARTON * Az újságíró megismerkedett Vörösmarti Margit rokonságával, így többek között, Sikorszky Miklós tiszt­viselővel, aki Vörösmarti Margit testvérének, Helénnek volt a férje. Michalko elhatározta bűntársaival, hogy me­gkapar­­ja Vörösmarti Margit egész vagyonát azt az összeget is, amely Sikorszkynénál volt. Vörösmarti Mar­git, azonban gyanút fogott és visszakövetelte pénzét férjé­től. Elszámolásra szólította fel, amit Michalko egyre halogatott. Mikor azonban az asszony sürgetése mind kellemetlenebbé vált, elhatározta, hogy véglegesen meg­szabadul tőle. Barátaival együtt kirándultak a Vág folyó mellé, ott Michalko meggyilkolta Vörösmarti Margitot, majd bűntársaival együtt elásta. A gyilkosságban részt vett többek között Sikorszky Miklós, az asszony sógora is. Azután Sikorszkynétól megpróbálták kicsalni Vö­rösmarti Margit pénzét, ami szerencsére nem sikerült. Nehogy azonban a világ gyanút fogjon, elhíresztelték, hogy Vörösmarti Margit visszautazott Amerikába, ahon­nan nem is akar visszatérni. Mindent elkövettek a cin­kosok, hogy szörnyű bűnüket ellepl­ezzék. Nem riad­tak vissza attól sem, hogy leveleket hamisítsanak Vörös­marti Margit nevében. A rokonok azonban nem hagy­ták nyugodni Vörösmarti Margit rejtelmes eltűnésének titkát, gyanút fogott a rendőrség és annyi idő után került tömlőcbe az egész bűnszövetkezet. ÚJ VALLOMÁS A GYILKOSSÁGRÓL Prágából jelentik . A jelek szerint­ Vörösmarti Margitot nem is Michalko, hanem Chlepetár doktor ölte meg halálos befecskendezéssel. Ezt vallja legújabb kihallgatása alkalmával Sikorszky is. Sikorszky további vallomásában elmondotta, hogy az álházasság után a leány Heléna, nevű nővéréhez Mi­chalko levelet írt Kassára, amely levél hamis volt. Margit írását utánozta s ebben 16.000 cseh koronát kér tőle. Később, amikor felfedték előtte, hogy az egész házas­ságkötés alkalmával komédiát játszottak vele, a leány azzal fenyegetődzött, hogy fel fogja őket jelenteni. Amikor a leány holléte felől érdeklődtek, Michalko azt felelte, hogy Margitot elintézték, amiből arra követ­keztetett, hogy a leányt Michalko dr. Chlepetárral együtt megölte. Sikorszky, vallomása szerint, erre aziránt érdeklődött, hogy mi lesz, ha a holttestet megtalálják. Michalko azt felelte, hogy Chlepetár kitűnő orvos és gondoskodott arról, hogy a holttestet ne találják meg. Michalko és Chlepetár, akiket ma­ szembesítettek Sikorszkyval, konokul tagadnak. Chlepetár orvos csak annyit ismert be, hogy a házasságkötésnél ő is közre­működött, de a leányt csak ez egyszer látta. DETEKTÍVEK KERESIK VÖRÖSMARTI MARGIT HOLTTESTÉT Vörösmarti Margit holttestét pénteken sem sike­rült megtalálni annak ellenére, hogy a Sikorszkyval kiküldött detektívek egész nap kutattak a hely után, ahol Michalko és Chlepetár a holttestet Sikorszky állítása sze­rint elásták. A detektívek Sikorszkival Szentiványi- Csorba-tó állomásról indultak ki s onnan követték a Vág folyását. Sikorszky szerint a holttestet azért nem találták meg, mert Csorbató állomás irányából nem tudja magát kellőképen tájékozni. Sikorszky egyébként azt állítja, hogy az idén májusban is járt a kritikus helyen, hogy megnézze, nem mosta-e el idő­közben a holttestet a Vág árja. A holttest akkor még az eredeti helyen volt. Michalko továbbra is váltig tagad s azt állítja, hogy Sikorszkynak kell tudnia a leány sorsáról. Michalko azt vallja, hogy Vörösmarti Margit rejtélyes eltűnése annak idején annyira lehangolta, hogy majdnem ön­­gyilkosságot követett el. Michalkot egyébként ma a prágai törvényszék fogházába vitték át." ­ A tönkrement óbudai színigazgató mellbelőtte magát a népjóléti minisztérium kapujában Megrendítő eset történt pénteken délben Budapes­ten. A népjóléti minisztérium kapujában mellbelőtte ma­gát Kabdcbó- Kaposi Ernő, az óbudai Kisfaludy-szính­áz igazgatója. A szerencsétlen ember vérbeborulva esett össze. Eszméletlen állapotban vitték be a minisztérium folyosójára és végigfektették a piros szőnyegen. Az elő­hívott orvos megállapította, hogy a golyó a szív mellett hatolt be és a tüdőt érte. Az öngyilkos színigazgató álla­pota életveszélyes. A mentők a Rókus-kórházba vitték. Kaposi zsebében kis cédulát találtak, melyre lakás­ügyének aktaszáma volt följegyezve. A szerencsétlen­ségről értesítették Fass József népjóléti minisztert, aki elrendelte, hogy haladéktalanul nézzenek utána a szín­igazgató ügyének. A rendőrség nyomozása megállapította, hogy a 47 éves nagyváradi születésű színigazgató nyomora miat követte el szomorú cselekedetét. Az óbudai Határ­utca 2. számú ház második emeletén a 26-os számú lakásban lakott feleségével és öt gyermekével. Hóna­pok óta éltek heten ebben az egyszoba-konyhás lakás­án. Kaposi ugyanis átadta a Kisfaludy-színházat és a Petőfi-színkörrel próbálkozott, de minden pénzét el­veszítette ezen a vállalkozáson. Kaposi 1900-ban lett színész. A Feld-színházban lépett fel először, ahol igen nagy sikert aratott. Ezután vidékre szerződött. Különösen sokáig játszott Győrött, ahol nagyon szerette a közönség. Megtakarított pénzén 1914-ben kibérelte az óbudai Kisfaludy-színházat. Itt kultúrmunkát igyekezett végezni. A magyar társulat megmagyarosította az egész környéket. A színház egy ideig jól ment és Kaposi rövid idő alatt annyi vagyont gyűjtött, hogy villát is vásárolt és kocsit, lovat tartott. A színházban magyar írók darabjait játszatta. A színház azonban pár évvel ez­előtt hanyatlani kezdett, úgy hogy Kaposi minden pénzét ráfizette. Egymásután adta el villáját és érté­kes holmiját, kocsiját, lovát, hogy színészeinek gázsi­ját kifizethesse. Két évvel ezelőtt Óbudán megnyitotta második színházát. De ez a vállalkozása sem sikerült, úgy hogy színészeinek gázsiját sem tudta fizetni. Azóta nyomorgott és többiíszben fordult a népjóléti minisztériumhoz, felemlítve érdemeit. Kérvényeiben la­kást, majd állást, vagy na­pi segélyt kért. Néhány hét­tel ezelőtt egy ötkilós csomagot kapott, amelyben külön­böző élelmiszerek voltak. A Színigazgató emiatt ment be a népjóléti minisztériumba, mert meg akarta mondani, hogy nem könyöradományt kért, hanem dolgozni akar. Úgy látszik, hogy az öngyilkosságra, amit már régen forgathatott a fejében, végleg pénteken határozta el magát. Kaposi tragikus sorsa komoly megdöbbenést keltett és rajta és családján majd segíteni igyekeznek. Az orvosok remélik, hogy a színigazgató életét meg tudják menteni.

Next