Kis Ujság, 1927. október (40. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

.fi Nagy Jegenye András öregbíró a futballgyőzelemről Madarat lehetne fogatni a jegyző úrral, hogy legyőztük az osztrákokat a híres labdarúgásban. Azt mondja : ez ám dicsőség ! No, szippantok rá vagy kettőt, ezt mondom én is : legyőzte ám a somogyi kanász is az osztrák sógort, mégse ment híre a dicsőségének. Negyvennyolcban esett ez. A somogyi kanász is elment honvédnek. Mikor aztán annak rendje-módja szerint beállították a sorba, megkérdezik : van-e fegyvere kendnek? Mert itt ugyan nem kap, nincs a magyar seregnek. Billent egyet a kanász a kalapján : Mire a fegyver? Van az ellenségnek. Csakugyan, még aznap ütközetbe men­tek és a somogyi kanásznak volt fegyvere. Szerzett az ellenségtől, akit segített megverni. Ez ám az igazi dicsőség, hogy tanulják meg ott Pesten is. Aggyík az Isten! ISKOLABETEGSÉG — Nerm érzem magam elég jól, hogy iskolába menjek. — Hol érzel fájdalmakat? — Az iskolában.* ITT AZ IDEJE — Apuka, milyen idős lehet ez a kis­fiú? — No, úgy ötéves. — Akkor hát jövőre a faiskolába kell már mennie?* NEM TÖRTÉNHETIK BAJ Ketten beszélgetnek. Az egyik. Mondja csak kartárs úr, ön is úgy van, hogy ha egy fél éjszakát lumpol, másnap egészen összetörve érzi magát? A másik: Oh nem. Nekem másnap nincs semmi bajom, mert a feleségem a múlt héten leesett a padlásról s úgy összetörte a karját, hogy gipsz­kötésbe kellett tenni.. . OLCSÓ EBÉD Ludverc Ábris dicsekszik: —■ Ma olcsó vendéglőben voltam. Leves, hús, főzelék, tészta és egy felöltő — az egész csak egy pengő.* IDŐMEGHATÁROZÁS — A szakácsnőnk mindig keményre főzi a tojásokat. — Akkor ti még szerencsések vagytok ! Ná­lunk még sohasem volt cseléd olyan sokáig. ♦oo*oo#oosíoo^oosEo«o:soo#oo­ 50o#ooKOO# — Móricka, miért mondtam neked, hogy te egy kis ökör vagy? — Mert még nem nőttem olyan nagyra, mint & papa, ru­ rjyiArnTT^VVVirtAriV%V*iifkrA'*i*­^i" " * * * sorsának javításáról tanácskoznak most Szentesen. Sokezer tanyai ember hallgatja reménykedve a Szentesen­ elhangzó szép szónoklatokat: vasút, országút, posta, templom, iskola és orvos kell a tanyai népnek! Id e száz meg százezer tanyai lakos még arról sem tud semmit, hogy Szentesen gyűlést tartanak az érdekében. A világtól elzárt kis tanyákon élő, dolgozó, küzködő magyarok nem tudják, mi tör­ténik a messzi nagy világban, milyen törvényeket hoz az országgyűlés, mi újat tanulnak szerencsésebb gazdatársaik a termőföld jobb kihasználására. Szomorú, de való, hogy a legtöbb esetben a tanyai ember azt sem tudja, mi az igazi ára terményeinek és így potom áron kénytelen elkótyavetyélni az egész esztendő keserves munkájának minden ered­ményét. Amit most a szentesi gyűléseken elhatároznak, abból csak jó származhatik a tanyai népre. Csak az a baj, hogy amíg a szentesi határozatok meg­valósulnak, addig még sok víz lefolyik a Tiszán. Az idő pedig sürget. Mindennap tanyai gyűlést kell most tartani, és ezeken a gyűléseken részt kell vennie kivétel nélkül minden tanyai embernek Szabolcs megye északi csúcsától Csongrád megye déli határáig. Azt mondhatnák erre, hogy még beszélni se lehet ilyesmiről, mert hiszen Szentesen is csak egyszer egy évben tarthatnak tanyai gyűlést. Hogy lehetne hát mindennap gyűlést tartani és össze­hozni a nagy magyar Alföldön szétszórt tanyák népét? Erre a nehéz kérdésre könnyű a felelet . A 40 esztendős képes KIS ÚJSÁG minden­nap gyűlést tart a tanyai nép érdekében. A KIS ÚJSÁG minden áldott nap szóváteszi a tanyai nép ezer baját és gondját, mindennap megtanítja valami hasznos újításra a tanyai em­bert, mindennap közli vele, mi történik a nagy­világban, mindennap hitelesen tájékoztatja a ter­mények piaci áráról. Szentesen csak egyszer egy évben van tanyai gyűlés, de a KIS ÚJSÁG naponta egybegyűjti vala­mennyi magyar tanya népét és a szabolcsi tanyán épenúgy megtudják minden­nap a KIS ÚJSÁG-ból, mi a teendője a tanyai embernek, mint a szolnokmegyei vagy a csongrád­­megyei tanyákon. Minden tanyai embernek olvasnia kell tehát a KIS ÚJSÁG-ot, mert csakis ilyen módon segítheti elő, hogy minél hamarább legyen vasútja, országútja, postája, temploma, iskolája és orvosa a tanyai népnek. mi ad a Kis ujság ? A KIS UJSÁG nem terheli felesleges betű­kazallal az olvasók fejét, hanem röviden és velősen ír mindenről, ami itthon és a külvilágban történik. Olcsó pénzért, rövid idő alatt, hitelesen megtudhatunk mindent a KIS ÚJSÁG-ból, amire csak szüksége van a népnek. A KIS ÚJSÁG minden példánya igazolja, hogy mi nem szolgálunk mást, mint a nép igazságát. Minden gondolatunk az, hogy miként lehet föl­emelni, megsegíteni, megvédeni és boldoggá tenni a magyar családokat. . A lelkünket öntjük bele minden cikkünkbe. Öregek és ifjak a KIS UJSÁG-ot veszik a kezükbe, amely mint nyájas jó barát naponta hűségesen be­kopogtat a magyar családokhoz. Az egész család alig várja már, hogy mikor hozza a postás a kedves KIS ÚJSÁG-ot. Köztudomású dolog, hogy azért a pár fillé­rért, amibe a KIS UJSÁG kerül, nemcsak ezt a jó, szép és hasznos újságot kapják meg az előfizetők és a vásárlók, hanem ingyen kap­ják hozzá a KIS UJSÁG kitűnő mellékleteit is és pedig a MÁTYÁS DIÁK élclapot, a régi Magyar­­ország ezertréfás kedves mulattatóját; a KÉPES CSALÁDI LAPOK színes mellék­letet, tele szebbnél-szebb képekkel, számtalan ér­dekes és tanulságos olvasnivalóval;­­a KERT ÉS GAZDASÁG mellékletet, amely nemcsak a gazdálkodónak nélkülözhetetlen tanács­adója, hanem hasznos szolgálatot tesz mindenki­nek, akinek gyümölcsöse, veteményes kertje, ba­romfiudvara van, vagy aki virágos kertet ültet. A maga és családja sorsát szívén viselő tanyai ember tehát, minél előbb csat­lakozzék a KIS ÚJSÁG táborához, annál is inkább, mert a KIS ÚJSÁG előfizetése nagyon olcsó és pedig egy hónapra ... . ... 2 pengő negyedévre ... ........ 6 •­ Az előfizetési díjat postautalványon erre a címre kell feladni: KIS ÚJSÁG kiadóhivatala, Budapest 4. KIS ÚJSÁG BETEGSÉG —­ Hallottad, mi történt a doktor barátunkkal ? !­­ Nos ! — Félévig kezelt valakit sárgaság ellen, végül kisült, hogy japán az istenadta. A ZSIRÁF LÁBA — Mama, — lelkesedik Danika, — én felel­tem legjobban a természetrajzból! — Gyere, hadd csókoljalak meg, drágám .. . És mit kérdezett a tanító bácsi ? — Hogy hány lába van a zsiráfnak. És én megmondtam, hogy három. — Akkor hát hogyan felelhettél legjobban? — Úgy, hogy a többiek csak kettőt mondtak. * FÉLREÉRTÉS Vendég a pincérhez: — A kutyafáját! Mikor jön már az a deb­receni ? — Mindjárt itt lesz, kérem. Most már Hat­vannál van. * VALLOMÁS — Sajnos, amilyen szépnek, épp oly ostobának teremtett bennünket az Isten ! — Hogy-hogy? -­- Hát úgy, hogy szépek vagyunk, hogy be­lénk szeressenek a férfiak és ostobák, hogy viszont­szeressük őket. KOCSMAS IVOR elkeseredett gondolatai Ki mer kiállani a híres amerikai boxolókkal, akik mindenkit földhöz vágnak? Hát a bor. Az engem mindennap lever a sárga földig. * Fokozni akarják a tejfogyasztást. Én is foko­zom a borfogyasztást.* Angliában havazik. Annál jobb itt Pesten, a jó meleg kocsmában. Beteg volt az anyósom és az orvos óvatosan, érzéseimet kímélve adta tudtomra, hogy készüljek el a legrosszabbra, mert­­ meggyógyul. 1927 október 1

Next