Kis Ujság, 1927. november (40. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-22 / 265. szám
4 Altiszti kinevezések a postán A kereskedelmi miniszter a hivatalos lap vasárnapi közlése szerint a következő postai altiszteket nevezte ki és lépette elő: I. osztályú postaszakaltiszt lett: Varga Imre enyingi II. osztályú szakaltiszt. II osztályú postaszakaltisztek lettek : Gondi László, Elek István, Pomsár Imre, Fekete János monori és Sándor József pusstaapáthi 1. osztályú postaaltisztek. I. osztályú, postaaltisztek lettek : Hóra Beke István, Csáki István, Juhász János nagyszénász, Strassner Károly, Hujdzsán Tódor, Bán Imre, Török László, Rovnan Ferenc, Kocsi János temesvári, Székely Lajos beregböszörményi, Surugl Márk, Zivitzky János, Németh Ernő, Lágler Mátyás, Csőri János, Petrovits István, Molnár István, bikácsi, Kelemen István kishárságyi, Goda István és Kovács István hódmezővásárhelyi II. osztályú postaaltis.p.lek. Ideiglenes minőségű II. osztályú postaaltisztek lettek : Balogh Gábor, Földesi Mihály, Oláh József, Mintek Jenő, Botyánszky György, Farkas János, Mészáros László, Krekussza Sándor, Takács János, Huszár Lajos, Szűcs Péter, Dinnyés József, ifj. Gyúrók Károly, Márkus József, Somogyi István, Kelemen János, Kovács Károly csákberényi, Kiss Sándor,Takács István, Falusi János, Kovács György, Mészáros József, Perecz Imre, Imre József, Maori József, Kovács József baltavári, Kunija Sándor, Szabó Kálmán, Vellai János, Bélán Ferenc, Wagner János, Sötét Lajos, Szabó Sándor, Bogdán István, Horváth Antal kenyéri, Németh József nagysápi, Takács Károly, Búzás Bálint, Szabó István, Pánczél Rudolf, Hunyadi István, Tóth György, Bognár Gyula, Kovács Mihály, Kardos Gábor, Oláh Antal, Kráter Sándor, Mikela Sándor, Dacsó Sándor, Somogyi Sándor, Erbeszkorn György, Piringer Ferenc, Kiss József, Sebestyéni Jázás, Boros István, Bolgár Balázs, Lajtos József, Áieta Gáspár, Laczkó Pál, Molnár Kálmán, Adlovits István, Végh Imre, Szabó Károly, Dombi Áron, Jakkel János, Geff Lajos, Hajdú György és Tóth Pál havibéres kisegítő szolgák, illetőleg napibéres kocsisok. II. osztályú postagarázsmester lett: Kalmár Sándor gépkocsivezető. I. osztályú vonatfelvigyázók lettek: Juhász József és Jtomhányi Mihály II. osztályú vonatfelvigyázók. "Ideiglenes minőségű kocsikezelők lettek: Lőrincz Eichír.", Vadász, Pál, Surján János, Rathgeber István, Safáry Ferenc, Horváth Mátyás, Fegyverneki Sándor és Bózóki János a’90 hetesek. A pórul járt vőlegény ,Gajdár Sándor hódmezővásárhelyi 22 éves napszámosregény megismerkedett Vásárhelyen magát ,Kerecses Máriásnek nevező és kunszentmártoni lakásnak mondó leánnyal. A leány eldicsekedett, hogy 28 hold földje, 8 hold szőlője és egy szép háza van Kunszentmártonban. Kijelentette, hogy szívesen feleségül menne a fiúhoz, akármilyen szegény. Meghívta tehát a legényt, hogy kissáér Kristni Mártonba, hogy a rokonságnak bemutassa. • * A legény örömmel fogadta a szerencsésnek ígérkező házassági ajánlatot. A leány felfogadta házvezetőnőnek Kiss Rozália újszegedi születésű 27 éves nyomorék (púpos)asszonyt, így hármasban érkeztek meg szombaton reggel Kunszeres mártonba. A leányt azt mondta, hogy a házvezetőnő addig maradjon kint az állomásnál, míg szüleivel beszél. Ketten indultak tehát befelé a községbe. Egyik borbélyüzlet előtt a leány azt mondta, hogy ii Sanyi, borotválkozzon megm Avval bementek mindketten az üzletbe. Amint a vőlegényt félig megborotválták, a leány azt mondta, hogy az utcán fog rája várakozni. Annál nagyobb volt a vőlegény csodálkozása, amint az üzletből kijött és menyasszonyát sehol sem találta, hiába kérdezősködött utána, senki sem ismerte. Gajdár Sándor szomorúan keresi Kunszentmártonban »gazdag» menyaszszonyát, mert mondanunk sem kell, hogy mindhármuk útiköltségét a szegény vőlegény fizette. fizessen a Kis ujsÁGb-ra e®y Hétnapra 2 pengőért, nessfelévre @ pengéért! iecemiser !-Én kezdődik az új előfizetés, ne ha a pénzt már ms beküldi, akkor december 1-ig :s Ingyen megküldjük mindennap a címére a KIS UJSÁG-ot és összes kedvelt mellékletek ! Néma Illessen elöl A pénzt postautalványon erre a címre kell feladni KIS ÚJSÁG MÍÜÉéliÍ¥£lf?!!!S KIS ÚJSÁG 1927 november 22 román nemzeti parasztpárt meg akarta tagadni az álét és az iront Bukaresti politikai és társadalmi körökben, még kisssé bátortalanul ugyan, de nyíltan beszélnek a Bratianu-kormány küszöbön lévő lemondásáról. A miniszterelnök a maga hajthatatlan természetéhez híven, még nem foglalkozik ezzel a gondolattal, de már a miniszterek bizalmas hívei nem titkolják, hogy Manoilescu fölmentése, az ellenzéknek egyre terjedő népszerűsége és leginkább a fenyegető gazdasági csőd visszalépésre fogja kényszeríteni Bratianu mostani kormányát. Valószínű, hogy a miniszterelnök előbb csak néhány minisztertársának kicserélésével kísérletezik, de ez a kísérlet nem járhat eredménnyel, mert a súlyos természetű király kérdést, a kereskedelem és ipar pangását nem, oldja meg. A nemzeti parasztpárt valamennyi pártszervezetének parlamenti és vidéki kiküldöttei vasárnap Bukarestben tanácskozásra gyűltek össze. A kormány széleskörű intézkedéseket tett, mert zavargásoktól tartott és a főváros utcáin erős csendőrjáratok cirkáltak. Maniu Gyula nyitotta meg a tanácskozást s beszédében ismertette Románia bel- és külpolitikai helyzetét. Hosszú vita fejlődött ki arról, hogy mi módon lehetne a mai kormányzati rendszert megbuktatni. Csak erről tárgyaltak egész nap. A tanácskozáson Károly herceg ügyét is szóvá tették, Maniu azonban azzal vágta el a további vitát, hogy ez a kérdés most sem időszerű, mihelyt azzáválik, akkor majd a parasztpárt állást fog foglalni. Késő este volt, mire a szavazás a benyújtott határozati javaslat fölött megtörténhetett. Az egyhangúlag elfogadott határozat tiltakozik a Bratianukormány erőszakoskodásai ellen, követeli a gyülekezési és sajtószabadságot, erős szavakkal, kárhoztatja, a kormánynak azt a rendeletét, amellyel a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári nagygyűlését betiltotta és hangoztatja,hogy Bratianu diktatúrája, a román nép életérdekei ellen tör. Említi a határozat, hogy a nemzeti parasztpárt a Bratianu-kormány erőszakos uralma ellen a régenstanácstól kért segítséget, minthogy azonban a régenstanács nem szívlelte meg a párt panaszait, most minden rendelkezésérer álló törvényes eszközzel a parlamentben és a törvényhozáson kívül arra fog törekedni, hogy a Bratianu-kormányt megbuktassa, azután kiírja az általános választásokat. Ha a Bratianu-kormány továbbra is törvénytelen eszközökkel akarja■ uralmát fenntartani, akkor a nemzeti parasztpárt felhatalmazza a párt végrehajtóbizottságát, hogy hívja fel a lakosságot az ellenállásra és szervezze meg azt országszerte, hogy a népet rábírja az adófizetés és az újonckiállítás megtagadására. Kalapból itták a bort az első kocser vásáron Kocser község közönségének és vezetőségének régi vágya teljesült, mikor a felsőbb hatóságok megajándékozták a községet évenként egy vásár tartásával. A kívánság alaposságát és a kérés megadásának helyességét fényesen bebizonyította az első kocséri vásár, amit nem is vasárnap, hanem november 14-én, hétfőn tartottak. Kocsér község közönségének a községtől mintegy fél kilométer távolságban, van egy 100 hold területű földbirtoka. Ezt jelölték ki a vásártartás céljaira. , Már vasárnap este felé érezhető volt a község utcáin és főterén, hogy hétfőn nagy nap lesz. A szélrózsa minden irányából jöttek a kocsik és hajtották az eladásra szánt, jószágokat. Nem is lehet ezen csodálkozni. Mindenki tudja, hogy mekkora gazdasági érdekeltsége van ennek a községnek a környékén. Hétfőn reggelre hatalmas méretekben alakult kd a vásártér. A nagyforgalmú körösi és kecskeméti vásárok képe tárult a szemlélő elé. Minden volt ott, bőven. Jószág, ipari cikkek, kínálat, kereslet. Egyedüli kellemetlenséget az erősen esős idő okozta, így is mintegy 1200 lovat, ugyanannyi szarvasmarhát, s a hasznos háziállatoknak nem kisebb arányú tömegét hordták össze. A kínálat nagyságához méltó volt a kereslet is. A felhajtott jószágok harmad-negyedrésze gazdát cserélt. Az állatvásárnál még nagyobb méretű volt az ipari vásár. A környékből hatalmas tábor iparos és kereskedő vonult ki. Szép számmal voltak képviselve a körösiek is. Az iparcikkeknél különösen nagy volt a forgalom. Nem is csoda. A környezőalvak lakossága a vasúthiány és rossz utak miatt nem járhat be a nagy városba vásárolni. A kirakott iparcikkeknek egyes árusítóknál a fele elfogyott. A község agilis vezetősége igyekezett emlékezetessé tenni az első vásárt. Volt, rezesbanda, kocsmárosok és ami a fő, ingyen borosztás. Az örvendező nép még kalapokból is itta a jó ingyen nedűt. Egy 12 méter magas póznára kész ruhát és kendőt szereltek fel. A fiatalság közt nagy volt a verseny, ki tud felmászni az ingerlő javakért. A győztes egy 15 éves törteli fiú volt. Ő lett a nap hőse. Megkapta a szép gúnyát, a kendőt, még pénzzel is jutalmazták. Rendőri szempontból is minden szépen ment. Verekedés nem fordult elő. A község vezetősége 25 ezer pengő költséggel, amelyből 15 ezer pengőt a vármegye visel, a tavasszal kikövezted a vásártérre vezető utat, s már most szó van arról, hogy akkor pótvásár engedélyezését is szorgalmazzák. 1 gyermeke maradt a vándorköszörűsnek, akit meggyilkoltak a tápiósülyi istállóban Titokzatos rablógyilkosság történt Tápiósüly községben, ahol a hét elején megjelent két vándorköszörűs, Strausz József és sógora, Stank János újhartyáni vándorköszörűsök, akik a napokban Monoron is dolgoztak. Kedden este, amikor beesteredett, a két köszörű, miután egész nap dolgoztak, bekopogtattak Szabó Illés gazdához, akitől éjjeli szállást kértek. A gazda megengedte nekik, hogy lovukat bekössék istállójába és ugyanott jelölt ki helyet számukra is. Reggel borzalmas látványban volt része a háznépének. Amikor benyitottak az istállóba, ott látták vérében fetrengve az egyik köszörűst, Strausz Józsefet, aki nagy kínok közt, érthetetlen szavakkal válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Szabó Illés nyomban elhivatta dr. Nonn János,körorvost,aki azonban már csak az időközben beállott halált tudta megállapítani. Megérkeztek a csendőrök is és a megindított nyomozás során megállapították, hogy a szerencsétlen végű Strausz József halálát tizenkilenc késszúrás okozta. Ezenkívül át volt vágva jobbkezének valamennyi újja, amely nyilván úgy történhetett, hogy védekezés közben megmarkolta a rést, amelyet a gyilkos kirántott kezéből. Zsebei ki voltak forgatva, pénze, minden értéke eltűnt, úgy hogy nyilvánvalóan rablógyilkosság történt. A nyomozás megállapította, hogy a meggyilkolt társa, Stank János a gyilkosság éjszakájánvéresen, izzadtan, feldúlt lelkiállapotban beállított Tápiószecsőn lakó rokonaihoz és elmondotta, hogy siessenek Tápiók súlybi, mert őt és sógorát az éjszaka megtámadták és az a gyanúja, hogy sógorát, akinek ne sikerült vele együtt elmenekülnie, meggyilkolták. Ő is csak annak köszönheti megmenekülését, hogy idején tudott felugrani a lovukra, amelyen egyenesen idevágtatott. Sluilk hihetetlenül hangzó elbeszélése végén még megmutatta szecsői rokonainak azt a két sebet, amely az állólagos támadótól kapott a fején és jobbkezén. Simk a megrendítő közlés után ismét lóra ült és eltűnt a faluból. Megállapították, hogy visszament Szabó Illés házába — még mielőtt a gyilkosságot felfedezték volna — a lovat a jászol elé kötötte, maga pedig az állomási vendéglőben borozott egy órahosszat, majd beutazott a fővárosba. Strausz Józsefet utolsó útjára kikísérte Tápiósüly egész népe, amely annál is inkább nagy részvéttel viseltetik iránta, mert tizenegy ágú családot hagyott árván. Özvegye a napokban várja tizenkettedik gyermekének születését. A vizinnál Palóc kisgazdák jártak állatkertben. Mega az igazgató kalauzolta őket. A kutyanegyed egyik ketrece előtt így szólt: -r- Nézzék, kedves barátaim, itt van az állatiéert legnagyobb csodája. Az apa : szibériai farkas, az anyai német komondor, az ivadék pedig ez a helyes kis farkas, kutya. —- Hát ez is valami ! — böki rá az egyik palóc. •—-■ Nálunk van egy vizimanár, oszt annak Pesten tűzoltó a fia.