Kis Ujság, 1928. május (41. évfolyam, 99-123. szám)

1928-05-16 / 111. szám

1928 május 15 KÖZGAZDASÁG , MEZŐGAZDASÁG Letörik a kontármunkát A kisiparban rendszerré vált a tisztességtelen ver­seny. Nem vagyunk a szabadipar hazája. Itt kézmű­ipart, de sok egyéb más keresetűző foglalkozást csak az folytathat, akinek erre képesítése és iparengedélye van. Mégis a 240.000 főnyi kézműiparos mellett mintegy 80.000 olyan ipari ízó támaszt versenyt az iparosoknak, aki sem képesítéssel nem rendelkezik, sem iparjogosít­­ványa nincs, mint ilyen sem adót nem fizet, sem szo­ciális terhekben (betegség, baleseti biztosítás) nem osztozik. Az ilyen versenytárs éppen emiatt olcsón — ide rosszul dolgozik, a vállalt munkákra anyagi bizto­sítékot sem nyújthat és sokezer esetben a jóhiszemű, olcsó árakkal szerzett rendelőt — becsapja. A jogosított és iparigazolvánnyal rendelkező ipa­rosság harcot folytat a szakmák "kontárai ellen. Ez ügyben már évek óta egyre-másra intézik az iparosság érdekképviseletei a felterjesztések egész halmazatát a kereskedelmi kormányhoz, azonban mindez ideig ebben az ügyben kielégítő megoldást nem nyertek. A kereskedelmi és iparkamarák küldöttsége most felkereste ez ügyben Hermann Miksa kereskedelmi minisztert és átnyújtotta neki azt a beadványt, amely a kontárok tevékenységével kapcsolatos kérelmeket tartalmazza. A kereskedelmi miniszter Jezsovics János államtitkár társaságában fogadta a küldöttséget és ki­jelentette, hogy a kontárok ellen intézkedő kormányren­deletet már a legközelebbi napokban ki fogja bocsájtani. A rendelet utasítani fogja a hatóságokat, hogy a kontárok ellen beadott panaszokat soron kívü­l tárgyalják le és a visszaélések meggátlására irányuló határozatot 48 órán belül hozzák meg. A rendelet végül pedig gon­doskodni kíván a kontármunkák sürgős beszüntetéséről. Árusíthat-e a vendéglős cigarettapapírt ? Felme­rült az a kérdés, hogy egy korlátlan italmérési és kor­látolt dohányeladási engedéllyel bíró kocsmáros vagy vendéglős jogosult-e az üzletében megforduló és ott Szeszesitalt fogyasztó vendégeinek, akik közben szi­vart, vagy cigarettát vásárolnak, vagy dohányt vesz­ítek, a dohányhoz szivarkapapírt üzletszerűen elárusí­tani. Az illetékes iparhatóság megállapította, hogy a kocsmáros jogosult szivarkapapírt eladni, de minthogy a szivarkapapír vagy hüvely adóköteles, ha árusítani akar, akkor azt az illetékes pénzügyőri szakasznál írás­ban köteles bejelenteni. Magyarországon megszűnt a lovak takonykórja. A földmívelési miniszter május 1-én kiadott ragadós­­állatbetegségekről szóló kimutatása szerint ettől a ve­szedelmes betegségtől az ország egész területe mentes volt. Ez a híradás igen nagy jelentőségű, mert évtizedek óta nem fordult elő, hogy az ország egész területe mentes lett volna a takonykórtól. A magyar állategészségügyi igazgatás újabb jelentős sikere, hogy a tenyészbénaság és a fertőző nyirokérgyulladás kiirtása után ettől a ve­szedelmes betegségtől is megtisztította az ország ló­állományát. A takonykor, a lovak egyik legveszedel­mesebb, gyógyíthatatlan betegsége, amely az embe­rekre is átragadhat. Ez a kedvező állategészségügyi helyzet bizonyára külföldön is még nagyobb bizalmat kelt az ország állategészségügyi szolgálata és a veszedel­mes betegségektől megtisztított magyar lótenyésztés iránt. Mezőgazdasági és ipari kiállítás Magyaróváron. Szeptember 15-én országos mezőgazdasági, ipari, kéz­műves- és kulturális kiállítást rendeznek Magyar­óváron. Mozgalom a szövetkezeti lenkikészítő üzemek léte­sítésére. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a kender- és a lentermelés fokozása érdekében megkere­sést intézett a len- és kendertermeléssel foglalkozó köz­ségekhez és uradalmakhoz, amelyben kérdést intézett hozzájuk, nincs-e szándékukban szövetkezeti alapon gép­üzemű kender- és lenkikészítő vállalatot létesíteni. Kevés föld marad ugaron A Statisztikai Hivatal most tette közzé a tavalyi termés számadatait, amelyeket nagyjából már úgyis ismer az ország népe. Érdekese­k azonban azok a meg­állapítások, amelyeket a terméseredmények összeha­sonlítása kapcsán tesz a hivatal. A termésátlagokat tekintve tavaly a legjobb búza­termés Sopronm­egyében, a legjobb rozs-, árpa és zab­­termés Csanád-, Arad- és Torontál megyében volt. Leg- több tengeri aránylag Fejér megyében termett, míg a burgonyatermés Veszprém-, a cukorrépatermés pedig Sopron megyében sikerült a legjobban. A földmivelő nép tudásbeli haladását, a mezőgazda­ság fejlődését bizonyítja, hogy évről-évre kevesebb föld marad ugaron. Mintegy 15 évvel ezelőtt még a szántó­­földnek több mint­ huszadrésze maradt ugaron, tavaly azonban már 9.176.000 hold bevetett terület mellett mind­össze 428.000 hold maradt ugaron. Természetesen ez a terület még mindig igen sok, amelynek csökkentésére az­ ország termelésének fokozása érdekében is töre­kedni kell. Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bólizgal­­■mat, gyomorégést, oldalszúrást, mellszomlást és szívdobogást érez, így ők minél előbb valódi (Ferenc Józsefi) keserű vizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József víz remek ter­­mészetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárak­­ban, drogériákban és fűszerngyetekben. KIS ÚJSÁG A budapesti piaci árak A gabonatőzsdén kedden gyengült az irányzat és úgy a határidő üzleti forgalomban, mint a készáru­piacon lemorzsolódtak az árfolyamok. A mai terménytőzsde hivatalos árfolyamai a követ­kezők: Búza minőség és származási hely szerint 83.25— 34.90, rozs pestvidéki 30.90—81, egyéb 30.80—30.90, takarmányárpa 30—30.75, sörárpa felvidéki 33—34, egyéb 31.50—32.50, zab 32.80—­33.20, tengeri tisza­­vidéki 28.60—28.80, egyéb 27.60—27.90, korpa 24.25— 24.40 pengő. A budapesti marhavásárra kedden 547 darab vágó­marhát hajtottak fel, amelyből 83 darab maradt el­adatlan. Az irányzat lanyha volt. Árak: bika magyar 0.72—0.94, tarka 1—1.06, ökör magyar 0.90—1.14, tarka 0.94—1.16, tehén magyar 0.96—1.08, tarka 0.92 —­1.06, bivaly magyar 0.72—0.88, növendékmarha 0.76 —0.96, kicsontozni való 0.42—0.48 pengő kilogrammon­ként élősúlyban. Az élelmiszerpiacon a kedvezőtlen időjárás követ­keztében az árak nemcsak hogy nem csökkentek, hanem jelentékenyen emelkedtek is. A spárga ára 80 fillérről 1 pengő 60 fillérre szökött fel. Az újvidéki rózsa bur­gonya kilója 1.60—1.80 fillér. A hegyes zöldpaprika darabja 16—24 fillér, a tölteni való édes paprika 40—70 fillér. Az üvegházi karfiol 1.20—1.80, a tök 2.50—3 pengő, a mohácsi és nagykőrösi saláta fejenként 6—12 fillér. A húsárak, a tejtermékek árai és a baromfiárak nagyrészt változatlanok. Hol lesz vásár? Pénteken, május 18-án. Állatvásár és kirakóvásár! Aszód, Pest megye ; Csenger, Szatmár megye ; Csepreg, Sopron megye; Gyula, Békés megye ; Kaposmérő, So­­mogy megye (sertésvásár nincs); Köveskál, Zala megye ; Őriszentpéter, Vas megye (ló- és sertésvásár nincs). Szombaton, május 19-én. Állatvásár és kirakodó­vásár : Gyula, Békés megye; Szalkszentmárton, Pest­megye ; Szegvár, Csongrád megye. Vasárnap, május 20-án, Állatvásár és kirakodó­­vásár : Gyula, Békés megye; Kiskunlacháza, Pest­megye ; Kunszentmárton, Szolnok megye; Szegvár, Csongrád megye, Újpest, Pest megye. Értéktőzsde. A keddi tőzsdenapon gyengültek az értékpapírok árfolyamai, de a szilárd alapirányzat végül mégis felülkerekedett. Az utolsó árfolyamok : Magyar Hitel 86.80, Nemzeti Bank 212, Kereskedelmi Bank 118.50, Ingatlanbank 189, Bauxit 424, Kőszén 818, Salgó 72.80, Ganz-Danubius 177, Ganz-Villamos­­sági 150, Lámpa 262, Rima 119.60, Bródi vágón 38, Láng 150.50, Nova 59, Ofa 131, Izzó 120, Pamut 28, Gumi 148, Részvénysör 153, Brassói 43.50, Német mezőgazdasági 53 pengő. Mennyit érnek ma a külföldi pénzek? Egy angol font 27.85—28, száz cseh korona 16.90—16.98, száz dán korona 153.30—153.90, száz dinár 9.98—10.06, száz dollár 569.50—571.50, száz francia frank 22.50—­ 22.75, száz hollandi forint 230.45—231.45, száz lengyel zloty 64.05—64.35, száz lej 3.49—3.54, száz lira 30.05 —30.25, száz német márka 136.65—137.15, száz­ nor­­vég korona 153.50—153.65, száz osztrák stiling 80.30 —80.65, száz spanyol pezeta 95.90—96.50, száz svájci frank 110.05—110.45, száz svéd korona 153.30—153.90 pengő. 7 Tiltott liftét miatt letartóztattak az ercsit orvost Az áldott állapottal lévő menyasszony baráta Dr. filiser Zsigmond orvost, a leány anyját és vőlegényét letartóztatták Ercsiben mindenki arról a hármas letartóztatásról beszél, amelyet a székesfehérvári ügyészség rendelt el. Kilenc nappal ezelőtt meghalt gróf Wimpffen ura­dalmi kocsijának a leánya. Teisinger Erzsébetnek hív­ták a leányt, aki egy év óta jegyben járt Kiss Ferenc ercsű­ fiatalemberrel és pünkösd napjára tűzték ki az esküvő napját. A menyasszony , más állapotba került, az anyja ezt észrevette. — Nem engedem meg, hogy szégyent hozz ránk — támadt rá Teisingerné Erzsébetre. — El kell men­ned doktor Glaser orvoshoz. Majd a vőlegényed elvisz. Ez e hónap elején történt. Kiss Ferenc és Teisin­ger Erzsébet elmentek az orvoshoz, aki tiltott műtétet hajtott végre a leányon. A leány iszonyú kínok közt meghalt és az or­vosi vizsgálat nagyfokú vérmérgezést állapí­tott meg. A haláleset körülményei módfelett gyanúsak vol­tak. Ezért az adonyi járásbíróságon vizsgálatot tartó dr. Keller Károly vezető­ ügyész elrendelte a boncolást. Dr. Szucsek László székesfehérvári törvényszéki orvos és dr. Félix István ercsii orvos a holttest felboncolása alkalmával megállapították, hogy a vérmérgezést til­tott műtét okozhatta. Dr. Slalmy Bódog bíró kihallgatta a tanukat Ercsi­ben. Az elhunyt leány anyja nem tagadta, hogy a menyasszony lánya más állapotba került. Ezt a leány és annak vőlegénye beismerték és az ő — Teisingerné —­ indítványára a jegyespár elment dr. Glaser orvoshoz, akiről hallotta, hogy végrehajtja az ilyen műtétet. Állítólag Teisingerné erőszakkal, szidással és fenyege­téssel kényszerítette a leányát a tiltott műtétre, amely­től nagyon félt Teisinger Erzsébet. — Úgyis megesküszik velem a Feri — mondotta a leány. — Inkább elköltözök Ercsiből. De a vőlegénye is kényszerítette, hogy kövesse az orvoshoz és fizette az orvosi költségeket. Úgy az elhúnyt leány anyja, mint a vőlegénye, súlyosan terhelő vallomást tettek dr. Glaser Zsigmond orvosra. Erre az ercsűi orvost az ügyészség letartóztatta. Dr. Glasert saját autóján vitték be a székesfehérvári ügyészség fogházába. A letartóztatás ellen a gyanúsí­tott orvos felfolyamodással élt és ügyével a napokban foglalkozik a vádtanács. Az orvos állhatatosan tagad, ártatlanságát han­goztatja a másik két vádlottal szemben is. „Elmegyek oda, ahonnan nincs visszatérés, de ahol nem lesznek gondjaim.. Rózsaszínű búcsúlevelet hagyott a hídon és a Dunába ugrott Az öngyilkosvédő rendelet, megjelenése nem hozott csökkenést az életúntak szomorú statisztikájában. Szom­baton lépett életbe a rendelet és az elmúlt három nap alatt ismét többen keresték a halált. Ez is mutatja, hogy az emberek nem azért lesznek öngyilkosok — mint egyes helyeken mondották — hogy nevük bele­kerüljön a lapokba, hanem a megélhetési gondok, a nyomasztó gazdasági helyzet csábítja őket az öngyil­kosságba. Az öngyilkosrendelet életbelépése óta a leg­­megrendítőbb öngyilkosság az volt, amelyet egy árva leány követett el. Fábián Irén 24­­éves magán­tisztviselőnő ezelőtt négy esztendővel, 1924 tavaszán jött fel Erdélyből Bu­dapestre. Édesapja állami tisztviselő volt Kolozsvárott és a háromtagú család boldogságát hosszú ideig semmi sem zavarta. Fábiánék egyetlen gyermekük taníttatá­sára nagy gondot fordítottak. A tehetséges leány el­végezte a nyolc gimnáziumot és az érettségi után az egyik kolozsvári bank tisztviselőnője lett. Az első súlyos csapást az édesapa halála jelentette Fábián Irénre nézve. Fábián József 1923 novemberében el­­húnyt, hátrahagyva beteg feleségét és árváját. Fábián hirtelen elhalálozása után az özvegy betegsége csak súlyosbodnia, Fábián Irén kilépett a hivatalából és édesanyja ápolására fordította minden, idejét. Eladták lakásukat, bútoraikat, Budapestre jöttek, ahol Fá- J­áftijé hat hónapig feküdt az Új Szent Jájoos-itél’Láz­ban. A gondos ápolás sem használt azonban, az asszony meghalt. A betegség, kórházi kezelés sok pénzt emésztett fel és a temetés után alig maradt annyi pénze az árvá­nak, hogy egy-két hónapig szerényen megélhessen. Rokonai támogatására volt utalva addig, míg sikerült egy vállalatnál állást kapnia. Ezelőtt egy fél esztendővel a vállalat megszűnt és azóta Fábián Irén állás nélkül volt. A rokonok sze­gény, nyugdíjas emberek, akik főutcai lakásukban két albérlőt tartanak, hogy valahogy meg tudjanak élni. Az önérzetes leány nem akart rokonai terhére lenni. Ismerősei előtt már napok óta hangoztatta, hogy ön­gyilkos lesz. Fábián Irén vasárnap reggel azzal távozott roko­­­­nai lakásáról, hogy állás elnyerése ügyében átmegy Pestre. Hiába várták azonban ebédre, vacsorára, csak nem jött és éjszakára sem tért haza. Mint utóbb ki­derült, a szerencsétlen leány egész nap állás után szalad­gált és amikor mindenütt elutasították, elkeseredésé­ben az összekötő vasúti hídról a Dunába vetette magát. Az öngyilkosság az esti órákban történt és mire segít­ségére siethettek volna, már elnyelték a hullámok. A hídon egy terméskő alatt rózsaszínű levél feküdt. Az öngyilkos Fábián Irén búcsúlevele volt ez. —­ Az élet számomra már csak teher lett volna —– írja az életú­t nő, — elmegyek oda, ahonnan nincs visszatérés, de ahol nem lesznek gondjaim, ullá.

Next