Kis Ujság, 1928. május (41. évfolyam, 99-123. szám)
1928-05-16 / 111. szám
1928 május 15 KÖZGAZDASÁG , MEZŐGAZDASÁG Letörik a kontármunkát A kisiparban rendszerré vált a tisztességtelen verseny. Nem vagyunk a szabadipar hazája. Itt kézműipart, de sok egyéb más keresetűző foglalkozást csak az folytathat, akinek erre képesítése és iparengedélye van. Mégis a 240.000 főnyi kézműiparos mellett mintegy 80.000 olyan ipari ízó támaszt versenyt az iparosoknak, aki sem képesítéssel nem rendelkezik, sem iparjogosítványa nincs, mint ilyen sem adót nem fizet, sem szociális terhekben (betegség, baleseti biztosítás) nem osztozik. Az ilyen versenytárs éppen emiatt olcsón — ide rosszul dolgozik, a vállalt munkákra anyagi biztosítékot sem nyújthat és sokezer esetben a jóhiszemű, olcsó árakkal szerzett rendelőt — becsapja. A jogosított és iparigazolvánnyal rendelkező iparosság harcot folytat a szakmák "kontárai ellen. Ez ügyben már évek óta egyre-másra intézik az iparosság érdekképviseletei a felterjesztések egész halmazatát a kereskedelmi kormányhoz, azonban mindez ideig ebben az ügyben kielégítő megoldást nem nyertek. A kereskedelmi és iparkamarák küldöttsége most felkereste ez ügyben Hermann Miksa kereskedelmi minisztert és átnyújtotta neki azt a beadványt, amely a kontárok tevékenységével kapcsolatos kérelmeket tartalmazza. A kereskedelmi miniszter Jezsovics János államtitkár társaságában fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy a kontárok ellen intézkedő kormányrendeletet már a legközelebbi napokban ki fogja bocsájtani. A rendelet utasítani fogja a hatóságokat, hogy a kontárok ellen beadott panaszokat soron kívül tárgyalják le és a visszaélések meggátlására irányuló határozatot 48 órán belül hozzák meg. A rendelet végül pedig gondoskodni kíván a kontármunkák sürgős beszüntetéséről. Árusíthat-e a vendéglős cigarettapapírt ? Felmerült az a kérdés, hogy egy korlátlan italmérési és korlátolt dohányeladási engedéllyel bíró kocsmáros vagy vendéglős jogosult-e az üzletében megforduló és ott Szeszesitalt fogyasztó vendégeinek, akik közben szivart, vagy cigarettát vásárolnak, vagy dohányt veszítek, a dohányhoz szivarkapapírt üzletszerűen elárusítani. Az illetékes iparhatóság megállapította, hogy a kocsmáros jogosult szivarkapapírt eladni, de minthogy a szivarkapapír vagy hüvely adóköteles, ha árusítani akar, akkor azt az illetékes pénzügyőri szakasznál írásban köteles bejelenteni. Magyarországon megszűnt a lovak takonykórja. A földmívelési miniszter május 1-én kiadott ragadósállatbetegségekről szóló kimutatása szerint ettől a veszedelmes betegségtől az ország egész területe mentes volt. Ez a híradás igen nagy jelentőségű, mert évtizedek óta nem fordult elő, hogy az ország egész területe mentes lett volna a takonykórtól. A magyar állategészségügyi igazgatás újabb jelentős sikere, hogy a tenyészbénaság és a fertőző nyirokérgyulladás kiirtása után ettől a veszedelmes betegségtől is megtisztította az ország lóállományát. A takonykor, a lovak egyik legveszedelmesebb, gyógyíthatatlan betegsége, amely az emberekre is átragadhat. Ez a kedvező állategészségügyi helyzet bizonyára külföldön is még nagyobb bizalmat kelt az ország állategészségügyi szolgálata és a veszedelmes betegségektől megtisztított magyar lótenyésztés iránt. Mezőgazdasági és ipari kiállítás Magyaróváron. Szeptember 15-én országos mezőgazdasági, ipari, kézműves- és kulturális kiállítást rendeznek Magyaróváron. Mozgalom a szövetkezeti lenkikészítő üzemek létesítésére. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a kender- és a lentermelés fokozása érdekében megkeresést intézett a len- és kendertermeléssel foglalkozó községekhez és uradalmakhoz, amelyben kérdést intézett hozzájuk, nincs-e szándékukban szövetkezeti alapon gépüzemű kender- és lenkikészítő vállalatot létesíteni. Kevés föld marad ugaron A Statisztikai Hivatal most tette közzé a tavalyi termés számadatait, amelyeket nagyjából már úgyis ismer az ország népe. Érdekesek azonban azok a megállapítások, amelyeket a terméseredmények összehasonlítása kapcsán tesz a hivatal. A termésátlagokat tekintve tavaly a legjobb búzatermés Sopronmegyében, a legjobb rozs-, árpa és zabtermés Csanád-, Arad- és Torontál megyében volt. Leg- több tengeri aránylag Fejér megyében termett, míg a burgonyatermés Veszprém-, a cukorrépatermés pedig Sopron megyében sikerült a legjobban. A földmivelő nép tudásbeli haladását, a mezőgazdaság fejlődését bizonyítja, hogy évről-évre kevesebb föld marad ugaron. Mintegy 15 évvel ezelőtt még a szántóföldnek több mint huszadrésze maradt ugaron, tavaly azonban már 9.176.000 hold bevetett terület mellett mindössze 428.000 hold maradt ugaron. Természetesen ez a terület még mindig igen sok, amelynek csökkentésére az ország termelésének fokozása érdekében is törekedni kell. Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bólizgal■mat, gyomorégést, oldalszúrást, mellszomlást és szívdobogást érez, így ők minél előbb valódi (Ferenc Józsefi) keserű vizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József víz remek természetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerngyetekben. KIS ÚJSÁG A budapesti piaci árak A gabonatőzsdén kedden gyengült az irányzat és úgy a határidő üzleti forgalomban, mint a készárupiacon lemorzsolódtak az árfolyamok. A mai terménytőzsde hivatalos árfolyamai a következők: Búza minőség és származási hely szerint 83.25— 34.90, rozs pestvidéki 30.90—81, egyéb 30.80—30.90, takarmányárpa 30—30.75, sörárpa felvidéki 33—34, egyéb 31.50—32.50, zab 32.80—33.20, tengeri tiszavidéki 28.60—28.80, egyéb 27.60—27.90, korpa 24.25— 24.40 pengő. A budapesti marhavásárra kedden 547 darab vágómarhát hajtottak fel, amelyből 83 darab maradt eladatlan. Az irányzat lanyha volt. Árak: bika magyar 0.72—0.94, tarka 1—1.06, ökör magyar 0.90—1.14, tarka 0.94—1.16, tehén magyar 0.96—1.08, tarka 0.92 —1.06, bivaly magyar 0.72—0.88, növendékmarha 0.76 —0.96, kicsontozni való 0.42—0.48 pengő kilogrammonként élősúlyban. Az élelmiszerpiacon a kedvezőtlen időjárás következtében az árak nemcsak hogy nem csökkentek, hanem jelentékenyen emelkedtek is. A spárga ára 80 fillérről 1 pengő 60 fillérre szökött fel. Az újvidéki rózsa burgonya kilója 1.60—1.80 fillér. A hegyes zöldpaprika darabja 16—24 fillér, a tölteni való édes paprika 40—70 fillér. Az üvegházi karfiol 1.20—1.80, a tök 2.50—3 pengő, a mohácsi és nagykőrösi saláta fejenként 6—12 fillér. A húsárak, a tejtermékek árai és a baromfiárak nagyrészt változatlanok. Hol lesz vásár? Pénteken, május 18-án. Állatvásár és kirakóvásár! Aszód, Pest megye ; Csenger, Szatmár megye ; Csepreg, Sopron megye; Gyula, Békés megye ; Kaposmérő, Somogy megye (sertésvásár nincs); Köveskál, Zala megye ; Őriszentpéter, Vas megye (ló- és sertésvásár nincs). Szombaton, május 19-én. Állatvásár és kirakodóvásár : Gyula, Békés megye; Szalkszentmárton, Pestmegye ; Szegvár, Csongrád megye. Vasárnap, május 20-án, Állatvásár és kirakodóvásár : Gyula, Békés megye; Kiskunlacháza, Pestmegye ; Kunszentmárton, Szolnok megye; Szegvár, Csongrád megye, Újpest, Pest megye. Értéktőzsde. A keddi tőzsdenapon gyengültek az értékpapírok árfolyamai, de a szilárd alapirányzat végül mégis felülkerekedett. Az utolsó árfolyamok : Magyar Hitel 86.80, Nemzeti Bank 212, Kereskedelmi Bank 118.50, Ingatlanbank 189, Bauxit 424, Kőszén 818, Salgó 72.80, Ganz-Danubius 177, Ganz-Villamossági 150, Lámpa 262, Rima 119.60, Bródi vágón 38, Láng 150.50, Nova 59, Ofa 131, Izzó 120, Pamut 28, Gumi 148, Részvénysör 153, Brassói 43.50, Német mezőgazdasági 53 pengő. Mennyit érnek ma a külföldi pénzek? Egy angol font 27.85—28, száz cseh korona 16.90—16.98, száz dán korona 153.30—153.90, száz dinár 9.98—10.06, száz dollár 569.50—571.50, száz francia frank 22.50— 22.75, száz hollandi forint 230.45—231.45, száz lengyel zloty 64.05—64.35, száz lej 3.49—3.54, száz lira 30.05 —30.25, száz német márka 136.65—137.15, száz norvég korona 153.50—153.65, száz osztrák stiling 80.30 —80.65, száz spanyol pezeta 95.90—96.50, száz svájci frank 110.05—110.45, száz svéd korona 153.30—153.90 pengő. 7 Tiltott liftét miatt letartóztattak az ercsit orvost Az áldott állapottal lévő menyasszony baráta Dr. filiser Zsigmond orvost, a leány anyját és vőlegényét letartóztatták Ercsiben mindenki arról a hármas letartóztatásról beszél, amelyet a székesfehérvári ügyészség rendelt el. Kilenc nappal ezelőtt meghalt gróf Wimpffen uradalmi kocsijának a leánya. Teisinger Erzsébetnek hívták a leányt, aki egy év óta jegyben járt Kiss Ferenc ercsű fiatalemberrel és pünkösd napjára tűzték ki az esküvő napját. A menyasszony , más állapotba került, az anyja ezt észrevette. — Nem engedem meg, hogy szégyent hozz ránk — támadt rá Teisingerné Erzsébetre. — El kell menned doktor Glaser orvoshoz. Majd a vőlegényed elvisz. Ez e hónap elején történt. Kiss Ferenc és Teisinger Erzsébet elmentek az orvoshoz, aki tiltott műtétet hajtott végre a leányon. A leány iszonyú kínok közt meghalt és az orvosi vizsgálat nagyfokú vérmérgezést állapított meg. A haláleset körülményei módfelett gyanúsak voltak. Ezért az adonyi járásbíróságon vizsgálatot tartó dr. Keller Károly vezető ügyész elrendelte a boncolást. Dr. Szucsek László székesfehérvári törvényszéki orvos és dr. Félix István ercsii orvos a holttest felboncolása alkalmával megállapították, hogy a vérmérgezést tiltott műtét okozhatta. Dr. Slalmy Bódog bíró kihallgatta a tanukat Ercsiben. Az elhunyt leány anyja nem tagadta, hogy a menyasszony lánya más állapotba került. Ezt a leány és annak vőlegénye beismerték és az ő — Teisingerné — indítványára a jegyespár elment dr. Glaser orvoshoz, akiről hallotta, hogy végrehajtja az ilyen műtétet. Állítólag Teisingerné erőszakkal, szidással és fenyegetéssel kényszerítette a leányát a tiltott műtétre, amelytől nagyon félt Teisinger Erzsébet. — Úgyis megesküszik velem a Feri — mondotta a leány. — Inkább elköltözök Ercsiből. De a vőlegénye is kényszerítette, hogy kövesse az orvoshoz és fizette az orvosi költségeket. Úgy az elhúnyt leány anyja, mint a vőlegénye, súlyosan terhelő vallomást tettek dr. Glaser Zsigmond orvosra. Erre az ercsűi orvost az ügyészség letartóztatta. Dr. Glasert saját autóján vitték be a székesfehérvári ügyészség fogházába. A letartóztatás ellen a gyanúsított orvos felfolyamodással élt és ügyével a napokban foglalkozik a vádtanács. Az orvos állhatatosan tagad, ártatlanságát hangoztatja a másik két vádlottal szemben is. „Elmegyek oda, ahonnan nincs visszatérés, de ahol nem lesznek gondjaim.. Rózsaszínű búcsúlevelet hagyott a hídon és a Dunába ugrott Az öngyilkosvédő rendelet, megjelenése nem hozott csökkenést az életúntak szomorú statisztikájában. Szombaton lépett életbe a rendelet és az elmúlt három nap alatt ismét többen keresték a halált. Ez is mutatja, hogy az emberek nem azért lesznek öngyilkosok — mint egyes helyeken mondották — hogy nevük belekerüljön a lapokba, hanem a megélhetési gondok, a nyomasztó gazdasági helyzet csábítja őket az öngyilkosságba. Az öngyilkosrendelet életbelépése óta a legmegrendítőbb öngyilkosság az volt, amelyet egy árva leány követett el. Fábián Irén 24éves magántisztviselőnő ezelőtt négy esztendővel, 1924 tavaszán jött fel Erdélyből Budapestre. Édesapja állami tisztviselő volt Kolozsvárott és a háromtagú család boldogságát hosszú ideig semmi sem zavarta. Fábiánék egyetlen gyermekük taníttatására nagy gondot fordítottak. A tehetséges leány elvégezte a nyolc gimnáziumot és az érettségi után az egyik kolozsvári bank tisztviselőnője lett. Az első súlyos csapást az édesapa halála jelentette Fábián Irénre nézve. Fábián József 1923 novemberében elhúnyt, hátrahagyva beteg feleségét és árváját. Fábián hirtelen elhalálozása után az özvegy betegsége csak súlyosbodnia, Fábián Irén kilépett a hivatalából és édesanyja ápolására fordította minden, idejét. Eladták lakásukat, bútoraikat, Budapestre jöttek, ahol Fá- Jáftijé hat hónapig feküdt az Új Szent Jájoos-itél’Lázban. A gondos ápolás sem használt azonban, az asszony meghalt. A betegség, kórházi kezelés sok pénzt emésztett fel és a temetés után alig maradt annyi pénze az árvának, hogy egy-két hónapig szerényen megélhessen. Rokonai támogatására volt utalva addig, míg sikerült egy vállalatnál állást kapnia. Ezelőtt egy fél esztendővel a vállalat megszűnt és azóta Fábián Irén állás nélkül volt. A rokonok szegény, nyugdíjas emberek, akik főutcai lakásukban két albérlőt tartanak, hogy valahogy meg tudjanak élni. Az önérzetes leány nem akart rokonai terhére lenni. Ismerősei előtt már napok óta hangoztatta, hogy öngyilkos lesz. Fábián Irén vasárnap reggel azzal távozott rokonai lakásáról, hogy állás elnyerése ügyében átmegy Pestre. Hiába várták azonban ebédre, vacsorára, csak nem jött és éjszakára sem tért haza. Mint utóbb kiderült, a szerencsétlen leány egész nap állás után szaladgált és amikor mindenütt elutasították, elkeseredésében az összekötő vasúti hídról a Dunába vetette magát. Az öngyilkosság az esti órákban történt és mire segítségére siethettek volna, már elnyelték a hullámok. A hídon egy terméskő alatt rózsaszínű levél feküdt. Az öngyilkos Fábián Irén búcsúlevele volt ez. — Az élet számomra már csak teher lett volna —– írja az életút nő, — elmegyek oda, ahonnan nincs visszatérés, de ahol nem lesznek gondjaim, ullá.