Kis Ujság, 1930. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1­930 január 1 Tíz év utolsó napján újból tiltakoztunk a jóvátételi terhek ellen Bethlen kéren az olasz és francia követtel tárgyalt A január 3-án kezdődő hágai jóvá­tételi­ konferenciákra, mint­ a Kis Újság megírta, Bethlen István gróf minisz­terelnök vezetésével , utaznak el a ma­gyar kiküldöttek. A pénzügyminiszté­riumban egész éjjel folyt a munka, a szakelőadók az egész anyag összeállí­­tásával teljesen elkészültek és szerdán reggel jelentették­­ Wekerle Sándor pénz­ügyminiszternek, h­ogy a hágai anyag teljesen együtt van. Egész sereg olyan kimutatás készült, amely a legkirívób­­ban bizonyítja, hogy Magyarország újabb terhek vállalására m­ai helyzeté­ben nem képes. Az állam ösz­­szes jövedelmeiről, az állami egyedáru­­ság bevételeiről, valamint a terhekről és" minden adózásból a legpontosabb kimutatás készült. Szerdán még a kor­mányzat fogja üdvözölni Bethlen mi­niszterelnök és a kormány tagjai is megjelennek az államfőnél. Csütörtökön pedig a magyar dele­gáció Bethlen vezetésével elindul Há­gába. Walko külügyminiszter utazik utoljára a most már véglegesen meg­állapított tervek szerint. A külügyminiszter átvizsgálta a kül­ügyi kormány teljes anyagát a hágai konferenciára vonatkozólag BETHLEN L­ÁTOGATÁSA APP­ONYINÁL Tbe Il­­én kedden felkereste Apponyi Albert gró­fát lakásán. A miniszterelnök sokáig időzött Ap­­ponyinál és a jóvátétellel kapcsolatos összes kérdéseket behatóan megvitatta vele. Eddig tudvalévően Apponyi kép­viselte Magyarországot az optánsper­­ben folytatott tárgyalásokon. A kor­mánynak a hágai konferencián köve­tendő magjatartásáról tanácskoztak. A miniszterelnök ezután visszatért a miniszterelnökségi palotába, ahol He­kerle és Walko miniszterekkel a kora délutáni órákig tárgyalt. Előzőleg a francia és olasz követ folytatott hosz­­szas megbeszélést Bethlen miniszter­elnökkel. A kormányelnök a követek előtt ma is, az év utolsó napján, hang­súlyozottan fejtegette, hogy Magyaror­szág 1943-ig becsületesen tesz eleget minden háborús jóvátételi kötelezettsé­gének.­­ 1943 után azonban a gaz­daságilag tönkretett ország újabb­­ter­heket semmiféle címen sem vállalhat. TITULESCUT ENGEDÉKENYSÉGRE BÍRJA BRIAND Gondolj a holnapra 1 mm Kíitfilii KIS ÚJSÁG A távvezetékes villamost­elepek mlimleiket rónék a községekre! "1 1 +m.+­.-m­xtm ........ A Kis I­jság harcot inait­m olcsó világításért Az egész világon nemrég ünne­pelték ötvenedik évfordulóját an­nak, hogy Edison, a világhírű fel­találó, elkészítené az első villany­lámpát. A Kis Újság is szívesen csatlakoznék az ünneplőkhöz, de a magyar népnek-­a villany miatt manapság annyi gond­ja, baja, kel­lemetlensége van, hogy azt kíván­ják, bár ne is találták volna fel a villanylámpát! Ezt senki sem mondhatja, mert mi is tudatában vagyunk a villamos világítás nagy jelentőségének, de szót kell emel­nünk az ellen, hogy az agyonsa­nyargaló­tt magyar népre újabb ter­heket rakjanak a villamos távveze­tékek építésével és a villamos vilá­gítás bevezetésével. Szerencsétlenebb, alkalmatlanabb idő­ben talán soha nem juthatott volna eszébe a magyar villamostársaságoknak a villamosítás, mint most, amikor az ország népének kenyérre sem lelik. Három nagy villamosító vállalat mű­ködik az országban: a Rimamurdny- Salgótarjáni, a Magyar Általános Kő­­szénbánya és a Divnagőzh­ajózási Tár­saság. Villamosa még a Komlói Álta­lai Szénbánya Hivatal, az Ikervári villamosm­ű és a Bajai Városi Villa­­m­osmű. Közülük négynek saját szén­bányáik vannak és nem tudják, mit csináljanak a szenükkel. Villamosíta­nak tehát, hogy villanyt­elegeiken el­használhassák a szenüket, mely kü­lönben menthetetlenül a nyakukon ma­radna. Azt hinné az ember, hogy ezek a vállalatok megelégszenek szerény ha­szonnal a villanyüzlet terén, nem akarnak mást, mint szénbányáik üzem­­bentartását és szolid polgári hasznot a­ villany­üzletbe befektetett tőke után. Nagyot téved, aki ezt gondolja. Az egységárak, amelyeket fizettet­nek, magasak, nincsenek arányban a közönség megcsappant teherbíró­­képességével, nincsenek arányban azokkal az áldozatokkal, amelyeket a községek, városok a távvezeték megépítéséért hoznak. A távvezetékeket mindenütt a vil­lamosító társaságoknak kellene kiépí­­teni, mert az ő érdekük, hogy legyen távvezeték, hogy szállíthassák az ára­mot a községekbe, mert ha nincs táv­vezeték, nincs áram­, nincs fogyasztó, aki fizet. A távvezetékek kiépítési költ­ségeihez mégis mindenütt hozzájárul­nak a községek és a városok, melyek a költségek jelentékeny részét viselik. Tudunk olyan esetről is, amikor a táv­­vezeték-építés költségeinek kamatait is a­­ községekkel fizettették meg! Hogy k­itetséges ez? Egy, hogy a villamostársaságok bő­beszédű emberei elhitetik a közigazga­tás uraival, hogy közérdek, kulturális érdek a villany bevezetése, villany nél­kül .sülét Ázsia: marad Magyaror­szág, melynek a fejlődés útjára kell lépnie, ha lépést akar tartani a roha­mosan fejlődő szomszéd államokkal. Ez mind szép, de mert igaz, a vil­­lanytársaságoknak nem szabad olyan éheseknek lenni, hogy a távvezetékek kiépítésének­ költségeit is a községekkel végeredményben tehát a fogyasz­tókkal fizettetik meg. Ahol a "köz­­igazgatási hatóságok nem állanak a sarkukra, a villanytársaságokkal''szem­ben, ott a képviselőtestületek tagjai­ban legyen annyi bátorság, hogy nemet mondanak és megaka­dályozzák a községre hátrányos szerződés elfogadását. Hátrányosak ezek a szerződések a köz­ségekre,­­ tehát a­ fogyasztókra még ha látszólag előnyösek, akkor is. Ha sorra visszautasítanák a ma­gyar községek és városok a villany­társaságok által benyújtott ajánlatok tárgyalását, szóba sem állnának a villanyosító társaságok­kal azzal, hogy most nincs pénz villanyra, azok" nem hagynák füst­be menni a jó üzletet! A mainál lényegesen könnyebb felté­telek mellett is jó üzlet a villamosítás. A villanyosító társaságok visszatérné­nek ajánlataikkal, ha a községek és városok néhány hónapig kitar­tanának és akkor a villamosító vállalatok mindjárt engednének áraikból. Fizetnének a távvezetékek építésének költségeit is, amelyek pedig elég magasak, 5300—6000 pengőt tesz­nek ki kilométerenként. -30 közfogyasztásra berendezett vil­­lanytelep van hazánkban. Ezeket meg akarják szüntetni a villamosító válla­latok, azt akarják természetesen, hogy fi­a -30 község és város is kapcso­lódjék be a távvezetékbe. Az indok így olcsóbb az áram. Tény, hogy táv­Briand Francia külügyminiszter hét­főn Titu­lescu román delegátussal hosz­­szasan tárgyalt a jóvátételi kérdésről. Briand, hír szerint, minden ékesszó­lását latba vetette, hogy egyezkedésre bírja Titulescut a keleti jóvátétel kér­désében. A legnagyobb nehézségeket ál­lítólag már sikerült kiküszöbölni, vezetékes áramszolgáltatásnál minde­nütt a világon olcsóbb az áram, mint a helyi telepeknél. Magyarországon, sajnos, nem ez a helyzet. Amíg nem adják olcsóbban a vil­lamosító vállalatok a távvezetékes ára­mot, addig nem szabad megszüntet­ni a régi léte­zékét, nem szabad bekapcso­lódni a távvezetékbe. Nem szabad már csak azért sem, mert ha a helyi tele­pen baj van, azt öt perc alatt, tíz perc alatt ki lehet javítani, de ha a távvezetékkel van baj, -­ akkor az aztán nagy baj. Alig van olyan hónap, — panaszolja az egyik előfizetőnk —, hogy a táv­vezeték bekapcsolása óta egy-két órás sötétség ne volna, de előfordult már egész napos áramszünet, is. Ez azért van, mert a távvezeték hosszú kilo­­méterjeit nem lehet percek alatt meg­vizsgálni, a távvezetéken nem lehet egy­ kö­sőre megtalálni a hibát. A távvezetékes villamos világítás örö­meiről sokat tudnak beszélni a kapos­váriak, akik sohsem felejtik el, hogy amikor a nemzet nagy fia Apponyi Albert gróf ez év májusában­­Kapos­váron járt, háromórás sötétség borult a városra és nem lehetett megkezdeni a tiszteletére tervezett vacsorát. A fő­ispán, a polgármester s a város többi urai gyertyával a kezükben szaladgál­tak magukon kívül a Turul-szálló csar­nokában, — itt várták terítve az asz­talok a magas vendéget, — és a hala­kat tépték, amiért megszüntették a régi, de jó kaposvári villanytelepet és bekapcsolódtak a távbeszélőbe. Jó üzlet a villamosítás­a a villa­mosító társaságoknak. Ez ellen nincs kifogásunk, de csak addig, míg nem akar­ják jogtalanul megrövidíteni a f­o­­gyasztóközönséget. Amíg­­ ilyen törek­véseket látunk, éberen fogunk őr­ködni, hogy lesújtsunk azokra, akik nem állnak feladatuk magaslatán és — hozzánem értésből — kiszolgáltatják a magyar népet a villamosító vállalatok éhségének. A Kis Újság villamosítási ügyekben mindenkinek rendelkezésére áll. Min­­den villamosítási ügyet megvizsgálunk, a tanácsadás természetesen díjtalan. Rengeteg panasz érkezett eddig is hozzánk villamosítási ügyekben, de munkánk csak akkor lehet eredményes, ha minden panasz el­jut hozzánk. Arra kérjük tehát ol­vasóinkat, hogy írják meg villamo­sítási panaszaikat erre a címre: A KIS ÚJSÁG szerkesztőségének, Budapest­­. „Kétszer kettő , négy, Meister szappant végy !“ a Meister Szappangyár Sáska községben pusztít a szembetegség A tapolcai járáshoz tartozó Sáska községiben az utóbbi időben több fel­nőtt és több gyermek betegedett meg. Lodher Nándor dr. tapolcai körorvos megállapította, hogy a faluban 25 trachomás beteg van, akiknek fele is­kolás gyerek. A veszedelmes betegséget a nyáron Fejér m­egyében dolgozó mun­kások egyike hurcolta be a községbe. A hatóságok minden intézkedést meg­tettek a járvány továbbterjedésének megakadályozására. H tartamára összes osztályunkra eladó­­ urakat és­­ hölgyeket , továbbá pénztárnoknőket és cso­­m­agolókat alkalmazunk. Jelentke­zés a reggeli órákban Calvin-tér 7

Next