Kis Ujság, 1930. március (43. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
i 1920 március 1 Amikor az első nemzetgyűlés HORTHY MIKLÓST kormányzónak választotta A forradalmak után, 1920 február 16-án egy hegyelt első nemzetgyűlés kétéves életének és az új Magyarország történetének legnevezetesebb napja 1920 március elsején, tehát ma tíz éve virradt föl. Az ünnepi hangulatú, méltóságosan csöndes országházban Rakovszky István elnök vezette a kormányzóválasztást, amelyet az ideiglenes államfőről szóló új törvény rendelt el. A nevezetes ülésnek ez volt az egyetlen tárgya. A nemzetgyűlési képviselők leadtak összesen t11 szavazatot és ebből 131 esett Horthy Miklós fővezérre, 7 esett Apponyi Albert grófra.. Küldöttség ment a kormányzóén a nemzeti hadsereg főhadiszállására, a Gellért-szállóba. A küldöttség elnöke Prohászka Ottokár püspök, kereszténypárti képviselő, tagjai, pedig Gyömörey György mostani zalaifőispán, akkori képviselő, Patacsi Dénes és Szijj B Bálint kisgazdák és az ellenzék részéről Ugron Gábor demokratapárti képviselő. A kormányzó autóba szállt s a parlamentbe ment. Egy óra előtt következett ez az ünnepélyes pillanat. Horthy Miklós kormányzó megjelent az ülésteremben és megállt ott, aini a képviselők bizottsági eskütételre szoktak felállni. Rakovszky István megszólalt az elnöki emelvényről: — Kormányzó Ír! Magyarország nemzetgyűlése Önt Magyarország kormányzójává választatta meg. Kérdezem, el méltóztalik-e fogadni Magyarország kormányzói tisztét".* Néhány pillanatnyi csend után megszólalt Horthy Miklós: — Magyarország kormányzói tisztét elfogadom! Az elnök: Ez alkalomból a magyar nemzetgyűlés legszivélyesebb üdvözletét tolmácsolom Kormányzó Úrnak és fölkérem, hogy az esküt letenni méltóztassék. Szabóksy Jenő jegyző felolvasta az eskümintát és a kormányzó ismételte: — Én, Horthy Miklós, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az elő Istenre... — Az eskü lelétetett! — jelentette ki az elnök és ezzel az ünnepi aktus véget ért. A kormányzónak azóta válságosan súlyos időkben többször volt alkalma, hogy bebizonyítsa, mennyire szó szerint értelmezi esküjét. Szájában cigarettával a vonat alá feküdt Győrött pénteken reggel a soproni vámnál borzalmasan összeroncsolt férfi holttestét találták a sínek között A holttest egyik lába hiányzott, belső részeit messze elvitte a vonat. A holttestről megállapították, hogy Bucsik Géza 23 éves munkásé A szájában félig égett cigarettát találtak. A szerencsétlen ember egy hét óta minden reggel megjelent a munka közvetítőben és estig ücsörgött, munkát várva. Négynapos koplalás után kiment a halálkanyarhoz, rágyújtott egy cigarettára és a vonat elé vetette magát. Agyonütötte lakótársát a napszámostul A múlt év decemberében Nyíregyházán egy tizenhatéves napszámostul agyonütötte lakótársát, Kozma István nyíregyházi cipészsegédet. A fiú a gyilkosság estéjén kölcsön akarta kérni Kozmától csizmáját, hogy abban leányismerőséhez menjen. Kozma a fiú kérésére dühösen válaszolt. Ezen annyira felháborodott, hogy a keze ügyébe eső baltával hatalmas csapást mért a cipészsegédre. A baltacsapás valósággal kettészelte Kozma István fejét, majd felhúzta áldozata csizmáját és elmenekült, de harmadnapra jelentkezett, a csendőrségen. A nyíregyházi törvényszék a teljes beismerésben lévő fiatalkorú vádlottat szándékos emberölés bűntettéért és egyrendbeli lopás vétségéért jogerősen négyévi fogházra ítélte. A Szentes polgársága villanyról, de nem enged a kivitel terrorjának ♦ 23SSS3SH Megírta a Kis Újság, hogy Szentes képviselőtestülete pénteken tárgyalja a villamos távvezetékbe való bekapcsolódás ügyét Hetek óta másról sem beszél a város, mint arról, várjon sikerül-e Chalchis Ixtros felsőházi tagnak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szentesi fiókja elnökének és Bugyi Antalnak, a bank alelnökének keresztülhajszolni a távvezetékbe való bekapcsolódás tervét, melyet az első perctől fogva heves ellenzéssel fogadtak a kispolgárok, mert meggyőződésük, hogy a mostaninál sokkal kedvezőbb feltételeket is kicsikarhat Szentes a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságtól (Salgó) és a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságtól MÁK . Nem kell a villany, előbb utakat építsenek Délelőtt, kilenc órakor nyitja meg Hégyesi Imre, polgármester a rendkívüli közgyűlést és bejelenti, hogy Markos Viktornak, a város villamossági szakértőjének megadta az engedélyt, hogy felszólalhasson a közgyűlésen óriási felzúdulás támad a bejelentés nyomán az ellenzék soraiban. A 18-asok elkeseredetten kiállják: — Mi nem adjuk meg! Nem tagja a képviselőtestületnek, ne beszéljen! A zaj c lám láva! a polgára-c ler 'e'l'é Csensz Béla műszaki főtanácsost, hogy ismertesse a város vezetőségének javaslatát, melyben elfogadásra ajánlja a Salgó- MÁK ajánlatát. — • Nem kell, előbb utakat építsenek! — kiáltják az ellenzéken. A polgármester csenget és Csensz műszaki tanácsos belekezd a terjedelmes javaslat ismertetésébe.Az ellenzéken tiltakoznak az ellen, hogy a képviselőtestületi tagokat kifárasszák a mindenki által ismert javaslattal. Az ellenzék követeli, hogy a javaslatot, melyet Szentesen mindenki ismer, mondják ki felolvasottnak és kezdjék meg a vitát. A polgármester azonban a közbekiáltások ellenére tovább olvastatja a javaslatot. Szegény Csensz tanácsos olvassa is szorgalmait, egy óra buzgó olvasás után azonban beszárad a torka és átadja az előterjesztést Józsi aljegyzőnek, aki tizenegy óra után tíz perccel fejezi be a nagy írni felolvasását, mtpofitégyesi polgármester elfogadásra ajánl. — Drágább lesz a villany ára, mint most, ezért nem fogadjuk el a javaslatot! kiáltják az ellenzékiek. A polgármester nagy nehezen tud csendet teremteni és megadja a szót Mátéffy Kálmánnak. „De nagyon sürgős ive ”, Mátéffy nem fogadja el a javaslatot, mert hátrányos Szentes polgárságára. Javasolja, hogy a közgyűlés adja viszsza az ügyet a polgármesternek és itta, sitja, hogy új tárgyalásokat kezdjen a Salgóval és a MÁK-kal. Meggyőző,lése, hogy előnyösebb feltételeket is el lehet érni a MÁK-nál és a Salyónál. Kötelezzék a villanykamtéit, hogy kettős ára-~szóiga Itatásra rendezkedjék be, nehogy folytonos sötétség fenyegesse a várost. Adja a kartelsz-tizenkét fillérért is majd az áramot, ha látja, hogy másként nem jön létre, üzlet ,ezért nem szabad elfogadni a mostani 15,75 filléres egységárajánlatot! A miniszter különben sem hagyja jóvá ezt a szerződést, mert Heves vármegyéét sem hagyta jóvá, pedig ott nem is lő.75, hanem 13 fillér volt az egységár. Hegyesi polgármester ellenzi Alfnéffy halasztási indítványát. — Most döntsön a közgyűlés! — mondja. — De nagyon sürgős! — hangzik az ellenzéken. — Októberben adta be ajánlatát a Salgó és a ALAK — folytatja a polgármester— azzal, hogy még októberben döntsünk, mert különben nem tartja az ajánlatot. Most már le kell tárgyalni az ügyet. — Nem tárgyaljuk! Ha októbertől ráért mostanig, ráér ezután is mindaddig, amíg nem kapunk kedvezőbb ajánlatot. Nem tárgyalunk, gyerünk laza! — zúgaz ellenzék, Vajda Antal dr. a következő felszólaló. " Alakítsák át megfelelőképpen a város régi telepét — mondja , neni kell a távvezeték. Vagy ha már bekapcsolódik Szentes a távvezetékbe, akkor fizesse meg a kartel a régi városi villanytelep géműnek árát. Hangzatos frázis, hogy nemzetgazdasági okok is a távvezetékre való bekapcsolódást követelik. Egy kis szépséghiba Azt mondják a távvezeték hívei ■— folytatja Vajda - , hogy már csak azért sem szabad fenntartani a régi városi telepet, mert a gépeket hajtó nyersolajért külföldre megy a pénz, míg a salgótarjáni villanyközpont hazai szenet fogyaszt. Ez igaz, csakhogy ha bekapcsolódunk a távvezetékbe, akkor is külföldre megy a pénz, a Salgó és MÁK belga és cseh részvényeseinek zsebébe. Csergő Károly alispán után Sebestyén Béla református lelkész beszél. — Nem akarom igen kemény szavakkal bírálni a szakértő urakat — mondja —, de szépséghiba van az a működésükben. A város szakértői mégsem lehetnének valóságos védőügyvédjei a Súlyának. Chathers Lajos után Bálint József, a kisgazdapárt elnöke tiltakozik a javaslat elfogadása ellen. Küskabos Szabó Imre is ellenzi a távvezetékbe való bekapcsolódást. Kotár Pál Imre azt mondja, hogy ugyanazok az urak, akik másfél évjelött agyondicsérték a szentesi villanylelepet, most szidják és távvezetékre esküsznek. ■ A egyesi polgármester lezárja a vitát és szavazásra teszi fel a kérdést. A közgyűlés név szerinti szavazással elfogadta azt a javaslatot amely 30 évre a villanykartel adófizetőivé teszi Szentes polgárságát. Ha a város tisztviselői, akiknek kötelességük a polgármester javaslatát elfogadni, nem szavaztak volna, mindössze három szótöbbséget kapott volna a távvezeték-s javaslat. Szentesen percek aluli híre terjedt, hogy a képviselőtestület megszavazta a távvezetékbe való bekapcsolódást. A hír óriási izgalmat keltett. A város polgársága nagy elkeseredéssel, vette tudomásul a döntést és percek alatt kialakult a vélemény, hogy inkább lemondanak a villanyról, petróleumlámpát fognál égetni, de nem engednek a villanykörte terrorjának. KIS ÚJSÁG 1930 március 1 . Egymást támadták a képviselő ezten a fővárosi javaslat szónokai A képviselőhöz pénteken is folytatta a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az ajánlási rendszerről szóló szakaszhoz Bárdos Ferenc és Malasits Géza szociáldemokraták után Petrovácz Gyula kereszténypárti szólalt fel. .Szükségesnek tart bizonyos intézkedéseket, mert nem akar vörös Budapestet látni. Propper Sándor ezzel szemben azt hangoztatta, hogy nem akarnak fekete Budapestet falni, csakis olyat, amilyent Budapest népe akar. Barnes Marcelldemokrata, majd Beyer Károly szociáldemokrata beszéltek. Ne féltsék — mondotta Bever — a polgári társadalmat a szociáldemokráciától, mzert maga a polgárság sem fél tőle. Bakoss József demokrata kijelenő, hogy amíg a közszabadságok nem érvényesülnek, addig a szocialistákkal együtt haladnak és az emberi ■jogokért együtt harcolnak. Kobhenstein Mór, majd Györki Imre szocialisták beszéltek ezután a szakasz ellen. llódossy Gedeon Györki beszéde közben valamit közbeszólt, amire Györki így válaszolt: — A magának nincs joga beszélni, maga is szolgál a komimus alatt. Ilódossy Gedeon: Nem szolgáltam, az egész idő alatt a Svábhegyen voltam egy villában. Györki Imre: Nem az egész idő alatt, csak a bolsevizmus igen rövid ideje alatt. A nagyobbik részében bent maradt hivatalában. ."Várnai Dániel szocialista után Scitovszky Béla belügyminiszter válaszolt az eddig elhangzott felszólalásokra. A szocialistáknak az az igyekezetük, — mondotta — hogy a polgári pártok ne tudjanak kellőmódon beszervezkedni. Erre nagy zaj tört ki a szocialistáknál, amire a belügyminiszter folytatja : Kötelességünk meggyőződésünket érvényesíteni. Ezután az elnök javaslatára csütörtökre, márciusi bikára halasztották az ülést. HADIFOGOLY-POSTA Aki eltűntekről, hadifoglyokról tud, írja meg nekünk: Kis Újság Budapest 4 fajtárs1 Mi* faás? rsla? 61. gyalogezred: Rabb Benedekné, a Kis Újság hevesi olvasója, férjét keresi. Rabb Benedek Egerből Indult a harctérre a 60. gyalogezred 12. századával. Utolsó levelét a galíciai frontról írta 1916 április 10-én. 68. gyalogezred: Nagy Gábor Tiszasüly, fia után érdeklődik. fia, Nagy József, a 08. gyalogezred 13. századának 2. szakaszánál szolgált, Szolnokról indult a harctérre. Utolsó levelét a galíciai frontról írta 1915 május 17-én. 14. gyalogezred: Mihátovics Jánosné balassagyarmati olvasónk édesapját keresi. Édesapja, Lichner János, Léváról a 14. gyalogezreddel az orosz frontra került 1911-ben. Utoljára 1914. aug. 19-én ift. Szandomirnál, a Visztulamenti csatában tűnt el. 3. népfelkelő gyalogezred: Pribék Imréné (Sarkad) férje után érdeklődik. férje, Pribék Imre, a 3. honvéd gyalogezred 12. századánál szolgált. 1916 július 7-én tűnt el Volhyniában, a volcseki erdőben. 17. népfölkelő gyalogezred: Matyók Péterné, a Kis Újság bányai olvasójának férje, a 17. népfölkelő gyalogezreddel került a harctérre. Matyók Péter Versedről indult utoljára a frontra. Utolsó levelét 1918 október 20-án írta. 2/24. ezred: Zsakovszky I.örmene kaposvári olvasónk, férje a 2.24. ezrednél szolgált A morvaországi Iglauból indult a harctérre 1915-ben. Utoljára Galíciából irt levelet 1915 február 11-én. Állitólag orosz fogságba került és Kerrensbe vitték. Hadifogly élt, emlékezzetek! Alekszandrov, özv. Aleskovits Jánosné (Pécs: l'ia titanerdeklődik. Pia, Mestrovits Mihály, a pécsi 19. honvéd gyalogezred 5. századával 1915 június 7-én ment ki a harctérre. Orosz fogságba esette 1915 szeptember 21—25. között. Az oroszok Alekszandrovba vitték és ottszénbányában dolgozott. 1918-ban irt utoljára. Ha, Pintér István, a Kis Újság szekszárdi olvasója, unokafivérét keresi. Unokafivére, Pintér István, a 11. gyalogezred 9. századánál szolgált. 1915 június 28-án Galíciában orosz fogságba esett. Mint orosz hadifogoly, Ufóba került. Innen írta utolsó, levelét 1919 januárjában. Volosz.1: Kresmanovits Imréné (Nagybaracska) férje a 30. honvéd gyalogezred 5. munkásosztagánál szolgált Przemyslnél orosz fogságba esett. 1918-ban irt utoljára Voloszl-Tomsztovból. Krasznojarszk: Schlensfer Lipót pécsi olvasónk fia, Sehlenger Miksa, a pécsi 19. honvéd gyalogezreddel került az orosz harctérre. Vorhyniában esett orosz fogságba 1916-ban. Egy ideig rendesen irt a fogságból. Utolsó levelét 1918-ban irta a szibériai Jurasznojarszkból. I