Kis Ujság, 1930. április (43. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-23 / 91. szám

10 KIS ujsag 1980 április 23 A. SZIBÉRIAI VÁNDOR wwA GELLÉRTHÜEGYI KINCS « Ma Falvas M«Bor „Fenség, esküszöm!...“ Koltaváry Miklós gróf megrendül­ten hallgatta Cirill nagyherceg elbe­szélését szegény édesapja meggy­ilko­­lásáról. A fiatalember szavai olyan megdöbbentő élességgel világítottak rá a szörnyű gaztett részleteire, hogy szinte elállt a gróf szívverése és az izgalom verejtékcsöppjei gyöngyöztek a halántékán. De a nagyherceget is végtelenül ki­merítette a visszaemlékezés és az el­beszélés. Lehunyta a szem­ét, mintha újabb ájulás érte volna és az egész teste reszketett. Miklós gróf újból megigazította a feje alatt a párnát és végigsimította lázas homlokát. —­ Köszönöm — mondta halkan a nagyherceg és felnyitotta a szemét. Látszott rajta, hogy tovább akar beszélni, csak éppen erőt gyűjt a folytatáshoz. Miklós gróf most­ már kötelességé­nek érezte, hogy eltérítse szándékától. — Kedves barátom, nagyon kérem, ne folytassa... Nemcsak önt gyötörte halálra a visszaemlékezés és­ ez a sok beszéd, hanem engem is nagyon ki­fárasztott... Talán pihenjen most egy kicsit... Pihenjen és aludjék ... Most már úgyis tudok mindent... Az eset­leg még szükséges folytatást pedig el­mondhatja holnap is, amikor már­ ki­pihente a mai nap izgalmait és fára­dalmait ... A nagyherceg mosolygott, és újból megszorította Miklós gróf kezét. — Gárdakapitány ill‘. már nem sok mondanivalóm van... De ezt a keve­set még hallgassa meg... Ez még fon­tos és szükséges, hogy mindent értsen és mindent tudjon ... — Ha úgy gondolja... — mondta nagyon halkan Miklós gróf. Ebben a pillanatban belépett a kor­déba Selyem Matyi igazgató úr. — Hogy van a mi drága betegünk? kérdezte kedveskedve. — Remélem, már jobban érzi­ magát’ *— , ö, már sokkal jobban, kedves Igazgató úr —• felelte Cirill, arra cé­lozva, hogy a Miklós gróf előtt tett vallomása következtében nagyon meg­könnyebbült. — Hála Istennek! !— folytatta az igazgató in­. —­ Remélem, most már beléphet a betegszobába a két ápoló hölgy: a szépséges Júlia és az én feleségem ! — Köszönöm a figyelmességét, igaz­gató úr — mondta mosolyogva Cirill. —■ Azonnal bejöhetnek. Csak még­ né­hány percig kérem a­­ türelmüket..... Még valami fontos közölni valóm van a gárdakapitáány úrral. Aztán végte­lenül fogok örülni a két jóságos an­gyal ittlétének! — Rendben van, szólt szigorú hangon az igazgató úr — Öt percet még engedélyezek! De egyetlen pilla­nattal sem többet!... Selyem Matyi elhagyta a kordét. Egy-két pillanatnyi csórni után foly­tatta a nagyherceg: —­ Nem sok mondanivalóm van hátra... Az első napokat, nagynéném házában töltöttem, félig élve. Félig hol­tan. Állandó láz gyötört és már attól tartottak, hogy elpatkolok... Aztán ezt is kihevertem és megkezdtem ete­tem egyetlen céljának beváltását, édes­apám gyilkosának megbosszulását... A nagyherceg most egészen Miklós, gróf felé fordult és úgy beszélt to­vább : — Az első utam az úgynevezett nép­­iztosságokra vezetett, ahol feljelentést tettem édesapám, Cirill Atanáz Teodo­­rovics nagyherceg gyilkosa ellen... Ki­kacagtak és azt mondták nekem: Kö­lyök, nagyherceg már nincs!... így nem fogadhatjuk el a feljelentésedet­. Végre egy tisztességesebben gondol­kodó bolseviki hajlandó volt engem­­ meghallgatni és jegyzőkönyvbe vette » gyülös mn&ytekásitt sokat tudtam mondani. Csak annyit, hogy a gyilkosság előtt szegény édesapám­nak azzal hencegett el, hogy ő ma­gyar származású cirkuszi bohóc!... Az engem meghallgató, jobb lelkületű nép­biztos szeretettel mondta: *Fiam, ez ugyan kevés, de talán megtaláljuk!... Mindenesetre rajta leszek, hogy édes­apád gyilkosát bírái elé­­ állíttassam !! Hosszú: hónapok, esztendők múltak el, minden eredmény nélkül. Állandóan érdeklődtem, de a­ gyilkos személyére vonatkozóan kielégítő választ nem tud­tam kapni. Viselkedésem azonban fel­tűnt és kellemetlen lehetett a bolse­­vikieknek, mert egy szép napon fel­szólítottak, hogy ennyi és ennyi Ha­lcon belül hagyjam el Oroszország te­rületét, mert ellenkező esetben kény­telenek lennének börtönbe vetni... Még egyszer meglátogattam azt az em­berségesebb érzületű bolsevista vezért, aki közölte velem, hogy sikerült ki­nyomoznia édeskám gyilkosát. De azt is­ tudomásomra adta, hogy az illető már nem tartózkodik Oroszország te­rületén. Megelégelte az ottani állapo­tokat és hazament Magyarországba, ahol valószínűleg korábbi mesterségét folytatja... A nagyherceg fáradtan legyintett a kezével: — Minthogy­ úgyis száműztek imá­dott hazámból, elhatároztam, hogy Magyarországba jövök és ott fogok to­vább nyomozni édesapám gyilkosa után... Mert addig nem lesz egy­et­len nyugodt pillanata életemnek, áruig ártatlan édesapám orgyilkos halálát meg nem bosszultam! Legszentebb gyer­meki kötelességem ez, amelynek telje­sítése nélkül még a sírban sem tud­nék pihenni! Cirill szelíden mosolygott. Kedves gárdakapitány úr, most már meg fogja érteni, hogy én, a hazámból száműzött orosz nagyher­ceg, mért jöttem éppen Magyaror­szágra?. . Hogy mért lett belőlem trapézművész, és kötéltáncos. .. Mért járom a falvakat és a városokat egy vándorcirkusz, kontójával... Most már meg fogja érteni!... Miklós gróf hallgatodt és­ lehajtotta a fejét. A nagyherceg élénk hangon így fe­jezte be vallomását: Gárdakapitány ur, felfedtem ön elött egész életemet és minden titko­mat! Tudom, hogy olyan férfiúra bíz­tam rá ezt a féltett kincset, aki méltó erre__ Cirill, a kötéltáncos és tra­pézművész, azért járja a magyar or­szágutakat, azért tanult meg magyarul, hogy megtalálja Cirill Anasztáz Teodo­­rovics nagyherceg orgyilkosát, a va­lamikor orosz bolsevista magyar cir­kuszi bohócot! Egész életem nem más, mint egy detektív állandó izgalma, aki minden új emberben azt a férfit sejti, akit keres. Ezért ismerkedem össze minden cirkuszi művésszel és főként bohóccal, hátha közöttük megtalálom az én emberemet! Mert nem lesz addig egyetlen nyugodt pillanatom sem, áruig meg nem bosszultam szegény édes­apám meggyilkolását . .. A nagyherceg most megragadta Mik­lós gróf kezét: Gárdakapitány ur, nagyon ké­rem, könyörgök önnek, ebben a nagy munkában, ennek a nagy feladatnak teljesítésében legyen a segítségemre!... Ha pedig bekövetkeznék az, hogy sze­­mlésétlenül járok és életemet vesztem, mielőtt ezt a rejtélyt megoldhatnám és megbosszulhatnám az ártatlan em­ber meggyilkolását, nagyon kérem, gár­dakapitány úr, folytassa ön az én munkám­at és fejezze be, amit én nem tudok befejezni.... Gárdakapitány úr, megígéri ezt nekem?... Miklós gróf komoly és csengő han­gon mondta: ’ — Fenség, megígérem! ... Eskü­szöm! ... IVIUváry­­ Miklós gróf­­ért, * mint án­ya lelte a&z, bal Lesét a szivére helyezte, jobb keze két ujjal pedig esküre emelte. A kordé belseje mintha templom lett volna ebben a pillanatban, ahol olyan eskü hangzott el, amely életre­­halálra egymáshoz kapcsolt két férfi­embert. Néhány pillanatnyi fenséges csönd kristálykupolája borult­­­ fotójuk, amelynek a szentséges varázsában egy­másra talált és szinte egymásba ol­vadt a szőke hajú, fiatal, száműzött orosz nagyherceg és Koltaváry Miklós gróf, akinek haját már­ beporozta az idő... Miklós gróf aztán visszaült a székbe, megfogta a nagybeteg fiatalember ke­zét és őszinte részvéttel mondta: Kedves barátom, legyen meggyő­ződve, hogy mindent el fogok kö­vetni az ön lelki nyugalma érdeké­ben. .. És ezt ne tekintse kedveskedő szónak, üresen kongó mondatnak, amelynek egyetlen célja az, hogy vi­gasztalásul szolgáljon egy betegnek és elősegítse gyógyulását. .. Ezt a ki­jelentésemet akkor­ is állni fogom, ami­kor ön­­ visszanyerte teljes egészségét és amikor semmi szükség nincs már a kegyes­­ szavak gyógyító tejára... ön, kedves barátom, megtisztelt en­gem azzal, hogy sokat szenvedett lelke minden kínját és­­ gyötrelmét őszinte bizalommal feltárta előttem, . „ Ezt a ki­tüntetést én csak azzal hálálhatom meg, hogy minden erőmmel az ön segítségére teszek és jóbarátként állok az oldala mellé további küzdelmeiben... Köszönöm, — mondta hálásan a nagyherceg és könny csillogott ,a sze­mében ... i > Selyem Matyi igazgató ur .lépett be a kordéba és élénk hangon kiáltozott: I­rak, az öt perc elmúlt­. „ A további tárgyalást felfüggesztem! És felszólítom Ivanov gárdakapitány urat, hogy szíveskedjék elhagyni a beteg­szobát ! . . Cirill melegen csengő hangon mondta: tt Én is kérem, gárdakapitány úr ... Nagyon fáradt­ vagyok... Aludni sze­retnék­.­ Köszönöm, hogy meglátoga­tott é­s köszönöm, hogy — Miklós gróf félbeszakította: Kedves barátom­, jó éjszakát! Kezet nyújtott és az igazgató úrral együtt elhagyta a­­ kordét. A lépcsőn találkozott Flóra as­­­szonnyal­ és Júliával, akik a kordéba akartak menni, hogy megkezdjék ápolói szolgál­atu­kat. — Édesapám, ne haragudj, hogy ma egyedül hagylak. — kérlelte Júlia. — De ma kötelességem szegény betegünk segítségére tenni, akinek úgy is fájdal­mas lesz az éjszakája... Miklós gróf megcsókolta leánykáját. — Igazad van, gyermekem... Ma­radj mellette és teljesítsd sziveit pa­rancsát. Szegény betegünk jobban rád van szorulva, mint az édesapád, aki­nek nincsen­ hál Istennek! — semmi baja Júlia Flóra asszonnyal együtt fel­ment a kordéba. Cirill hálás hangon üdvözölte őket. — Drága jó Flóra asszony és kedves Júlia kisasszony; végtelenül megtisztel­nek azzal, hogy itt virrasztanak mellet­tem. Aztán halkabb hangon folytatta: — De most már engedjék meg, hogy pihenjek... Ne haragudjanak azért, hogy elhanyagolom lovagi kötelessége­met és nem szórakoztatom önöket... Nagyon fáradt vagyok... Aludni sze­retnék . .. Flóra asszony félig lecsavarta a petróleumlámpát. Júlia összetette két kezét és a sú­lyos beteg felgyógyulásáért imádkozott. Cirill néhány pillanat alatt elaludt. De nagyon nyugtalan volt az álma. Fel-felriadt, félrebeszél­t. — Orgyilkos’... Gazember.... .Aztán élesebb bangóit kiáltotta: ói fítíS aad­wöteg yf* gyök!... A meggyilkolt Cirill Atanáz Teodorovits nagyherceg száműzött fia! Flóra asszony ijedten mondta: " Nagy, haja "lehet---- Félrebeszél szegény. .. Júlia tovább imádkozott. •Éjfél­ Után mindketten elsziuidiláltak. Mind a két ápolónő, Júlia is, Flóra asszony is. Arra riadtak fel, hogy a beteg na­gyon kiabál, de azért le van hunyva a szeme. — Ez a cirkuszi bohóc a gyilkos!... Ez a bohóc az én édesapám gyil­kosa!... Hívjátok ide­­ a gárdakapi­tány urat, majd ő elbánik vele!... Juli­a halkan, mondta: — Rémes álmai lehetnek szegény­nek ... • — így van ez mindig, ha nagy a láz. — tette hozzá Flóra asszony. A beteg, mintha lassan megnyugo­dott volna, szabályosan, egyformán kezdett, lélekzem­ és már nem dobatta lázas testét az ágyon. Flóra asszony még jobban lecsavarta a lámpát. Jó éjszakát, gyermekem... Jó éjszakát, Flóra néni. .. .És­ úgy, ahogy voltak, ültőhely­ük­ben, mind a ketten elaludtak. Csak az igazgatói kordéban nem jött álom Koltaváry Miklós gróf szemére... Csütörtökön folytatjuk.) APRÓHIRDETÉSEK F­gy szó 1* filfél­, vasárnap 15 filter. IJrIve­tekben küldhető- Cim: Kis Újság, Budapest I. HÁZASSAG ELISMERTEN, csinos, házias nevetésű árva. leány férjhezmennie hetvenöt hold földiül­­tekhozománnyal. Fényképe, címe: Nagy Je­nőnél, Ráfejezi­ ut ötvenhét/b. fjoy FÉRJHEZ MENNÉNEK: gyermekidén űz. vegyasszony hatvanezerrel; majomtulajdonos leánya harmincötezerrel, benősüléssel; nagy­­iparos félárvája húszezerrel, családi házzal. Felvilágosítással szolgál: Nagy Jenő, Rákó­­czi-ut ötvenhét/b. Főlépcsőhöz. tai­i KERESZTFINS árvaleány vagyok, férjhez­­mennék. Hozományom huszonöt hold föld és tizenhatezer pengő készpénzben. Fényképe­met, rímemet megküldi: Deákné. Andrássy- Tit tizenöt. 3227 SOFFÖRISKOLÁK Ne le­gyen pénzének ellensége J­a jó kiképzés­ben akar része­sülni, menjen a már 20 éve fenn­álló Ungár soffer _ ______ iskolába, ah­ol ol­csó tandíj mellett a legtökéletesebb kiképzést kapja, műhelygyakorlattal egybekötve. A ve­zetés gyakorlását időhöz nem kötjük, mert egyetlen iskola, mely saját benzin­kúttal ren­delkezik. Tanítványaink állásba­ jutását előse­gítjük, ha hamarosan akar elhelyezkedni, úgy csak az Ungár soffőriskolát ajánljuk. Úrvezetőknek külön tanfolyam. Ungár sof­­föriskola, Karpfenstein­ u. Lő. (saját ház). Telefon: J, 412-46. ZSOFFŐRISKOLA­, Teréz­ körút 38., Nyugati­nál. Autószakmérnök 25 pengőért levizsgáz­tatja. IVIOLA: soffőriskolában: szakmérnöki ok­­tatás. Javítóműhelyben szerelés, autóvezetés. Tandíj személyautóra, teherautóra 40 pen­gő. Részletfizetés­­ban levizsgáztatjuk. Felelősséggel leggyorsab­bllásba segítjük.. Leg-* jobb szakkönyvünk öt pengő utánvétte­. Vi­dékieknek ingyen lakás, legolcsóbb élelme­zés. A’a^-napiste Viola-utca 45. MOTORISKOLÁBA jöjjön, Rottenbiller-utca 14., autót, motort vezetni, ahol a legjutányo­­sabban levizsgáztatjuk. _________BÚT­OR_________ BÚTOR részletre olcsón. Bútorcsarnok, Bu­dapest, VI., 0-utca 3. ,j VEGYESEK VASALÓSZABÓT, ki­ a szakmában hosszabb ideig dolgozott, felvesz Tóth kelmefestő, Ru­­dolf-tér 3., Budapest. Ugyanott elsőrendű va­salónőket felvesznek. ELEK ur! Azonnal menjen Komáromba. Ki­adó:__ JOBB HÁZBÓL való finn bádogostanoncnak fizetéssel azonnal felveszünk. Magyar Mini­­más, Rózsa-utca 85. MINDENFÉLE VARRü^fK~k5-és já­ték vétele, eladása, kölcsönzése részletre. Deutsch­ Lujza-utca 20. TOKIÓ TYUKSZEMIRTO ára 50 fillér, hajo­lása bámulatos. Kapható gyógyszerárakban. Késátli ISffinjy AaM' Cegléá!

Next