Kis Ujság, 1930. április (43. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

4 KIS ÚJSÁG A tudományos körök is készülnek a Szent Imre-év megünneplésére A Szent Imre-év­vel kapcsolatos ün­nepségek rendezésébe a magyar tudo­mányos világ is belekapcsolódott. En­nek a megmozdulásnak igen jelentős lépése volt az a javaslat, amit a Nem­zeti Múzeum részéről tettek a jubi­leumi év rendezőségének, egy Árpád­­kori történelmi kiállítás megrendezését. A terv igen szép volt. A kiállítás anyagában lepergett volna az egész magyar történelem a nézők előtt, bizo­nyítva, hogy Mag­yarország már ezer­­ esztendővel ezelőtt is milyen magas­­fokú kultúrát képviselt. A ránk nézve nagyértékű műemlékek az évszázadok folyamán szétszóródtak Európa különböző országaiba. Nagy részük Itáliába, Németországba, Auszt­riába és Csehszlovákiába került. Prága ideadta volna Szent István híres ékkö­ves kardját, Marburgból elhozattuk volna Szent Erzsébet ezüstkoporsóját és a szepességi Mak­ócból egy hatalmas • szárnyasoltá­rt, amelyen Szent Imre • életnagyság!! képe van. Ez Szent Imre egyetlen oltárképe az egész világon. Mindezeknek a nagyértékű műkin­cseknek az elhozatala természetesen csak megfelelő biztosítás mellett tör­ténhetett volna meg. A biztosítási ös­­­szeg és a kiállítás egyéb rendezési költségei, a múzeum számítása szerint 50.000 pengőbe kerültek volna. —A Múzeum történeti osztálya már elkészítette a kiállítás részletes tervét, amelyet a hercegprímásnak is bemu­tattak, akinek rendkívül tetszett a nagyszabású kiállítás eszméje és ter­vezete. Ekkor azonban kiderült, hogy a Szem Imre-év rendezőségének nincs 50.000 pengője a kiállítás céljaira, és így az egész kitűnő terv meghiúsult. Ez annál szomorúbb, mert ez a kiállí­tás mint kultur­dokumentum nagyje­lentőségű lett volna. A Magyar Nemzeti Múzeum most úgy határozott, hogy egy egyszerűbb kiállítást rendez: »Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája a Kele­tem cimmel. SZENT IMRE ÜNNEPSÉGEK A VÁCI EGYHÁZMEGYÉBEN hamar és' A. István püspök a váci egyházmegyében tartandó Szent Imre­­ün­nepségek irányítására Matzenauer Oszkár prelátus-kanonokot rendelte ki főmegbizotul. Az ő elnöklete alatt álló bizottság kimondotta, hogy a pest­környéki városok és községek, így Vác is, a Budapesten és Máriabesnyőn tartandó egyházi ünnepségekhez fog­nak csatlakozni. A fővárostól távolabb eső városok, így Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Cegléd, stb. önálló ün­nepségeket rendeznek. Ezeken a helye­ken a Szent Imre-ünnepségek rende­­zésére helyi bizottságok alakultak. Az iskolák, tanintézetek mindenütt külön rendeznek iskolai ünnepélyeket. Vácon az egyházmegye székvárosában május vagy június hónapban külön ünne­pélyt is rendeznek Szent Imre tiszte­letére. SZOMBATHELY SZOBROI EMEL SZENT IMRÉNEK Szombathely város közigazgatási bi­zottsága most tartott ülést, amelyen el­határozták, hogy a város szobrot emel Szent Imre hercegnek a most épülő Frigyes kir. herceg-utcai iskola hom­lokzatán, ugyanebben , az utcában meg­építi a Szent Imre, internátust és a mostani Frigyes, kir. herceg-utcát Szent Imre herceg-utcának nevezik el. A Szent Imre-év ünnepségeiből a soproni iskolák­­ is kiveszik a részüket Május 25-én valamennyi soproni kö­zépiskola növendékei együttes nagy­szabású Szent Imre-ünnepélyt rendez­nek a Kaszinó dísztermében. KENÉZEN VOLT AZ ELSŐ SZENT IMRE-ÜNNEP A háború alatt a vas megyei Kenéz községnek két nagy harangját vitték el a haza oltárára. ”A község 1920-ban saját költségén készíttetett egy haran­got. A nagyharangja azonban még min­dig hiányzott. Fejen kint két]e­ngős adó­zással végre megszerezhették harangju­kat. Fényes ünnepség keretében Gyü­mölcsoltó Boldogasszony ünnepén szentelte fel Varga Gábor pecöli plé­bános a harangot, amely a Szent Imre herceg tiszteletére, a 900 éves jubi­leum emlékére készült. Százhúsz koszo­rúslány, Pecöl, Kenéz Megyehid köz­ségek leventéi kísérték a templom elé felkoszoruzott diadalszekéren az új harangot. A vidéken ez volt az első Szent Imre-juli­eumi egyházi ünnepély. SZEM HAZAKERÜLŐ IMR­E-ER­EKLY­ÉK St­ráter dr. aacheni felszentelt püs­pök értesítette a magyar Szent Imre jubileumi év főrendezőségét, hogy za­rándoklatot fognak rendezni­­ Buda­pestre. Egyúttal azt is közli a püspök, hogy e zarándoklatuk emlékére az aacheni templomban őrzött Szent Imre-ereklyék egy részét a magyar katholikusoknak ajándékozzák. 1930 április I Még na kérjen f késes árbecvzéket JL íSM ilK^ REMÉNYI 1 nagy magyar^ hangsze Budapest, "’­SSfi Király­ Utca 58 60. Hegedű, Gramofon, Rádió, Hamonik­a legnag­yobb vá.1* sztéfcban Bölcsődal Furcsa háborúba keveredtek a fog­­orvosok az egyik színműíróval. Fo­dor László Bölcsődalt cím­ű víg­­játékában gúnyos hangon beszélt a fogászat nemes­ tudományáról. A darab főszereplője egy nőért otthagyta a rák­kutatás tudományát és fölcsapolt, plombálm, reggeltől estig­. Azt mondják a darabban az újdonsült fog­is orvosról, hogy rosszabb mesterségei­ választott, mintha estétől reggelig szeszes italt inna. A budapesti törvényszéken a Törekv­­tanács vonta felelősségre Fodor írót, aki hivatkozott arra, hogy az írónak jogában áll szabadon írni ilyen kér­désekről A Fogorvosok Szövetségének elnökei méla megvetéssel szólt arról a tár­­­gyaláson, hogy ő ezt a színpadi mun­kácsitól meg se tekintette, azonban a rengeteg fogorvos megsértődött a be­állítás miatt. Végül is, szép szelíden kérte a vádlott legszigorúbb megbün­tetését. A törvényszék a jámbor óhajt nem teljesítette: Fodor Lászlót fölmentette. Hanem alighanem, jaj lesz ennek az írónak, ha egyszer megfájdul a foga! A KIS I­JSAC LEVELESLÁDÁJÁBÓL min < Nem a szerelők gondatlansága okozta a Józsefkörúti tüzet A kisüstit elnyeli a­­ nagyüst A képviselőházban állandóan be­szédek hangzanak el a kisgazda­­társadalom felsegítéséről. A kor­mány tagjai nyilatkoznak, a szóno­kok tudomásul veszik a miniszter urak válaszát, azután: Maros vize folyik tovább csendesen ... Azaz, hogy — dehogy!... A kormányrendeletek áradata sújtja a népet, a folyam megduzzad és hömpölyögve söpri el azt a kevés valami jót­ is, amit a forradalmak, a­ megszállás és Trianon gonosz szellemei véletlenül még épségben hagytak. Dézsmát követel a Szeszforgalmi Ahelyett, hogy a nép javát szolgál­nak odafent — írják a ceglédkörnyéki kisgazdák elkeseredett hangon a Kis­­Újságnak, — még azt a kicsit is elve­szik, amit kora hajnaltól késő estig tartó verejtékes munkával kitermelt az •agyontiport magyar rögből. — Eddig a kisgazda — kezdődik a levél — egy-két hold földecskéjének minden értékesíthető termékét igyeke­zett felhasználni. Még a h­ulladékgyü­­mölcsöt is, amiből kisüstön szeszt fő­zetett. Epret, almát, szilvát, törkölyt lehetett így értékesíteni, most azonban mindez kárba veszhet, sőt a trágya­dombra kerül, mert jött az új rendelet, amely a szegény ember rovására osz­togat parancsot megint.­­ — A nevezetes rendelet szerint mint erre már rámutattunk — a kis­gazda, ha bármily gyümölcsanyagból állít elő pálinkát, nem rendelkezhetik vele addig, míg a Gyüm­ölcsszesz­forgalmi Részvény­­társaságnál be nem jelenti és a '­­ százalékot előre be nem fizeti. — A Gyümölcsszeszforgalmi Rt.-nak jelentést kell tenni mindarról, hogy ki miből és mennyi szeszt főzetett, mennyit kapott, mennyit adott be. Kér­dezem sokszáz szegé­nyior­su társam ne­vében, hogy tulajdonképpen kié, hát az a kis föld, amelyen nagyapáink, apáink dolgoztak és mi dolgozunk? Kié az a kicsike termék ámít a jó Isten verej­­tékes, fáradságos munkánk után meg­adott, a miénk-e, vagy meg kell oszta­nunk a 'Gyüm­ölcsszeszforgalmi Rész­vénytársasággal. Hát kicsoda ura-lja az a Gyü­mölcs­­szeszforgalmi R. T. Erre kérünk kielégítő választ. Mert ezentúl trágyára kerül a cefrének szánt gyü­mölcshulladék, de mi nem ajándé­kozunk belőle másnak! Elveszik a szegénytől a kenyeret Még csak annyit említünk meg, hogy sok-sok nyomorgó családos anya feles­ben vállalja a hulladékgyümölcs, kü­lönösen az eper szedését, mely na­gyobb mennyiségekben hever a földön. Magával viszi apró gyermekeit is. Az apróságokat jó puha kenyér ígérge­tésével serkenti a munkára és veggel­ül­, estig görnyedve csusszák-másszák a földet. Szemen kint szedegetik, gyűj­tik az epret és m­ig ők serényen fára­doznak, az apa napszámos munkával keresi a kenyeret. Keservesen izzadjuk ki a szesz* adó költségeit, de, hogy még ki­csinyke termékeinkből részvénytár­saságokat is boldogítsunk — ilyen bolondok nem vagyunk! Akaratun­kon kívül megkárosodik az állam is, mert sok-sok­­ pengő 76 filléres hektófok szeszadótól esik majd el. Egy bizonyos. A szeszfőzés alapo­san meg fog csappanni, de a trá­gya — hála Istennek — szaporodni fog! A cegléd környéki kisgazdák Újra elh­urcoltak három hittérítőt a kínai banditák Kínai banditák a Kiangszi tartomány­ban ismét elhurcoltak három hittérítőt. Az elhurcoltak között két, amerikai misszionárius és egy kínai missziós­­nővér van. A misszió székhelye Yuant­­csauban volt. A misszió sanghaj­ i fő­nökségének küldött távirat szerint a banditák megrohanták Yuancsau vá­rosát és teljesen kifosztották a missziót A három elhurcolt misszionárius sorsá­ról semmi hír sincs. m > Tömegesen jelentkeznek a munkások Megírta, a­ Kis Újság,, hogy szomba­ton délelőtt veszedelmes tűz pusztí­tott­ Budapesten a József­ körút 2. szá­m­ú ház­ tetején. A tűznek három halá­los áldozata is volt. Szombat dél óta szinte megszakítás nélkül folyik a nyo­mozás a főkapitányságon azoknak az okoknak és­ körülményeinek a tisztá­zására, amelyek a bérpalota tetőzeté­nek pusztulását és a három szerelő­munkás halálát okozták. Vasárnap egész napon át folyt a megmenekült ilafnagel Károly művezető kihallga­tása. A kihallgatások során Ilafnagel gon­datlansága mellett semmi adat sem merült fel, ezért elbocsátották a főka­pitányságról. Megállapították, hogy a három sze­rencsétlen ember megmenekülhetett volna, ha nem veszítik el lélekjelen­létüket. A tűzvizsgálat meglepő ered­ménye egyébként kétségtelenné tette, hogy Hufnagel Károlyt nem terheli semmiféle gondatlanság, s ezért ellene minden további eljárást megszün­tettek. A tető javítását a háztulajdonos azonnal meg akarta kezdeni. Erre a hírre hétfőn reggel többszáz munkás jelentkezett a helyszínen, és szinte bí­rókra keltek egymással, hogy ki­jelent­­kezhessék hamarább. Rendőrségnek kellett kivonulni, oly nagy számban gyülekeztek össze­­ a munkanélküliek. Alig húsz napszámost alkalmazhattak csak és rendőrt kellett a kapuba állí­­­tani. M ÁM Minden 1 második 8 sorsjegy S %%IV~íh­ Ma nyer! §___ *8****^ fn M tism maammanadt Legnagyobb ||jɧ ^s“Ss^41>i­. nyeremény • , szerencsés §§& a esetben Bimmi Jutalom és nyeremények : ------------------------—Í---------------«*u*w £ Af­ gnn fél-Ét 300.000! K 1 missió S 200­ 000 I 36 008 | — : ■ —­­ | P8B00 100.000 1 25 000 1 43.000 É | készpénz | pt­gótettaiJ gQ Q00 | nyeremény,közel I 1——— | I stb. pengő | 8 milliól _—— készpénz || pengd készpénzíj | HKSZÖS ápr.16 || A sorsjegyek hi­vatalo­s ára a főár­u­si­tó­kn­ál: Kd­lajÉÉ**** ■ Egész I Fél Wt Negyed | Nyolcad 124 pengő|I2 pengője penyri 13 pengőj [UNK] t

Next