Kis Ujság, 1930. június (43. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

1930 június 1 tózkodott a folyosón, kikérte magá­nak a gyanúsítást, hogy ő értesítette volna arról a rablót, hogy itt a leg­jobb pillanat, a becsületben megőszült bankpénztáros szolgája nincs odahaza, nyugodtan végre­ lehet hajtani a rabló­­támadást. Czinóber eltűnik Pénteken este hat órakor a rendőr­fő­kapitányság hazaengedte Czinóber Józsefet. "Nem azért, mintha ártatlan­nak tartották volna, hanem, mert úgy gondolták, hogy így könnyebben el­árulja magát. Meg akarták figyelni, hová megy gondolták, hogy rövid időn belül találkozni fog a rablóval, hogy osztozkodjanak. Czinóber a főkapitányságról haza­­sietett. Otthon megvacsorázott, azután leányismerősével, Korponay Annával és húgával elment sétálni. Séta után felült a kispesti villa­mosra. A detektívek természetesen mindenüvé követték. A villamoson is együtt utaztak vele, mégis sikerült megszöknie. Amikor leggyorsabban robogott a villamos, leugrott és eltűnt a detek­tívek szeme elöl. Szombat délután öt órakor C­zinó­­bert látták a ferencvárosi­ Haller-téren, mire azonban értesítették a rendőrsé­get, újra eltűnt. Az újságírók természetesen maguk is nyomozni kezdtek az ügyben és a Kis Újság munkatársával együtt ki­mentek a Remete­ utca 5. számú házba, ahol Czinóber apja, Czinóber József festő és mázoló lakik. "Itt megtudták, hogy Czinóberék eme­leten lévő lakása üres, senki sincs otthon, mert Czinóberné anyja meg­halt és a család most Czinóberné nő­vérénél, Bátor József bírósági végre­hajtó feleségénél gyűlt össze az apa kivételével, aki Szolnokra utazott. Jóska sötét múltja A Remete­ utcai házban furcsa dol­gok derültek ki a Jóska fiúról. Czinó­ber Józsefet a bankban szorgalmas, megbízható fiatalembernek ismerték, a Remete­ utcai házban azonban kiderült, hogy két évvel ezelőtt, amikor még ke­reskedelmi iskolai tanuló volt, b­etört az iskolába, hogy kijavítsa a bizonyítványát, levakarta róla a szék­undákat. A Mester­ utcai kereskedelmi iskolá­ban újra Kovács Jánosról beszéltek az emberek. Elmondották, hogy Czinó­ber annak idején Kovács Jánossal és Fábián Sándorral követte el a betörést, Kovács és Czinóber átmásztak a ma­gas kerítésen, Fábián pedig lesben állt, amíg társai elvégzik munkájukat. Kiderült, hogy F­ábián sokáig egy ház­ban lakott Czinóberrel, Kovács pedig odahaza is van a Remete­ utca 3. számú házban. Bardócz Lipót, a kitűnő detektív- felügyelő több detektívvel, éjjel két óra után bezörgetett Kovács Jánosék lakására. Ijedt női hang. Kovács édes­anyja felelt a kopogtatásra, rémülten kérdezte, ki jött és mit akar? Amikor megtudta, hogy az államrendőrség de­­tektívjeivel áll szemben, aki a fiát ke­resi, jajgatni kezdett és egész testé­ben remegve­ ment fia ágyához, hogy felköltse Kovács János nem ébredt föl a detektív zörgetésére, nyugodtan, jóízűen aludt és káromkodni kezdett, amikor fölkeltették.­ Csakhamar meg­halt azonban ereiben a vér, amikor édesanyja mögött, kezében villanylám­­pával megjelent a szúrós tekintetű de­­tektívfelügyelő. Kovács János fölkelt és a detektív azonnal vallatóra fogta. — Mitől véres az inged, Jancsi?­­— Az orrom vérzett. — Mutasd. Mutatja és csakugyan vérzik az orra. Új ruha a széken — Most mondd meg hamar, hogy hol jártál délelőtt? — Délelőtt? — So­rold fel, egy-kettő! — Reggel elmentem Sétálni a Körútra. — Minek? — Szok­tam. — Kivel sétáltál? — Egyedül. —­ S aztán mit csináltál? — Hazajöt­tem. — Hány órakor jöttél haza, Já­nos? — Féltizenegykor. -- Merre jár­tál? — A Körúton és a Ludovika-kert­­ben. — És mikor jöttél haza? — Ti­zenkét órakor. Az ellenmondásra felpattant a de­tektív és megfogta az új ruhát, ami a széken hevert. — Ez honnan van? — Ez... Ezt vettem. — Mikor? — Ma délelőtt. — • Mennyiért? — Száznegyvenért. — Honnan, volt pénzed? — Munkát kaptam és előlegül fizették. — Nem kaptál munkát, két év óta munka nél­kül vagy. És ha kaptál volna, akkor sem fizetnek 140 pengő előleget egy asztalossegédnek. Jancsinak remegni kezdett a hangja. — Úgysem érnek vele semmit. — Fe­lelj! — A Tali bácsitól kaptam a pénzt. — Ki az a Pali bácsi? — Egy gazdag úr. — Mi a vezetékneve ? — Nem tudom. Hát akkor honnan is­mered? — A Ludovika-kertből. — És hogy lehet, hogy nem tudod a nevét?­ És hogy lehet, hogy ennyi pénzt adott neked? — Mindig együtt jártunk, elvitt moziba, színházba. . Mennyi pénzt kaptál? — 600 pengőt. — Mit vettél rajta? — Ezt a ruhát vettem a Rákóczi-úton 140 pen­gőért, mellette a kalapot 12 pengőért, a cipőt 15 pengőért, vettem három nyakkendőt darabonkint 2 pengőért és vettem néhány gallért is, körülbelül 5 pengőért. —• Ez csak 174 pengő, hol van a többi pénz? — Anyámnak rs adtam, 150 pengőt. — Az még min­dig­ csak 324 pengő, hol a többi? — Egy pár pengőm még maradt. A szürke ruha zsebéből vadonat­új bőrtárca került elő és benne a ban­kók. Jancsi elmondta, hogy kölnivizet, borotvaszappant, ecsetet és sok egyéb apróságot vett délelőtt.­­ Egy új ezüstóra lánca is fityegett a nadrágzsebbel. — Hát ez honnét van? — Ezt kap­tam.­­ Egyszerre mint a villámcsapás pat­tant fel a detektív szava: — Most pedig hozd ki azt a revol­vert! — A revolvert?... a revolvert?... nincs itt a revolver. — Hát hol van? —­ Odaadtam a Pali bácsinak. — Miért adtad oda? —­­Ő kért, hogy szerezzek neki egyet 50 pengőért. — Hogy néz ki az a Pali bácsi? — 40—42­ év kö­rüli, kétoldalt őszes halántéka. — Hát hol voltál még délelőtt? — A Fábián­nál is voltam.­­— Miért voltál? — Meg­fizettem neki az 50 pengőt, mert ő adta el a revolvert. — Csak azért vol­tál ott? — Hát miért lettem volna? A detektív most megkezdte a szekré­nyek átkutatását. Százasok kerültek elő. — Mennyit kaptál, Jancsi? Hatszá­zat? — Nem, hétszázat. — Mennyit adtál anyádnak? — Háromszázat. — Az előbb százötvenet mondtál. — Nem tudtam hirtelenében. — Hol van az irattáskád? — Nekem nem volt olyan. — Ne mondd, a házban látták. A padlásra vitted a csomagot? — Igen. — Mi van benne? — A pénz. — Az egész? — Az egész. A fiú fölvezette a detektíveket a padlásra, ahol a lépcső alatt meg­találták az irattáskában az ezrese­ket, százasokat, ötveneseket, mind a százhatvanezer pengőt. A revolver, amelynek segítségével a vakmerő rablást elkövette, az ezresek között volt. A fiút közrefogták, az egyik detektív kezébe vette a kincset és megindultak a betörővel a­ főkapitányság felé. Majdnem négy óra volt, amikor, a Kovács mindent bevall és megmutatta, hová dugta el a rengeteg ezresbankot rendőrtisztviselők megkezdték Kovács kihallgatását. Egykedvűen­ mondta : — Hát igen, Czinóber volt a társam. Elmondotta, hogy gyermekkoruk óta együtt vannak Czin Néberrel, elválhatat- lan barátok. Már gyermekkorukban merész rablási tervekről tanácskoztak. Egy héttel ezelőtt Czinóber lelken­dezve újságolta barátjának, hogy végre itt az alkalom a régi tervek valóra vál­tására. A Leszámitolóbaak harmadik emeleti helyiségében öreg pénztáros borítékozza a 161.000 pengőt, ő — Czinóber — segít neki. Részletesen megbeszéltek mindent. Czinóber meg­mondta Kovácsnak, hogy merre­ kell bejönnie és merre menekülnie, hogy a szobában szekrény áll, ebbe őt is, Petriket is becsukhatja. Pénteken reggel kilenc órakor már a bank mellékhelyiségében szorongott Kovács János. Féltizenegykor szólt be hozzá Czinóber, hogy most már jöhet. A felszólítás után hidegvérre, elkövette a rablást. Arra a kérdésre, miért ra­bolt, azt felelte, hogy nyaralni akartak menni tengeri fürdőre, ahhoz pedig sok pénz kell. A kihallgatás után így szólt: — Ne vigyázzanak rám nagyon, úgy sem szököm meg ... Egyik detektív megjegyezte: — Most már levetheted a szép ruhát, a finom nyakkendőt, a drága cipőt, amit vettél".. — Majd csak kikerülök egyszer és akkor ügyesebb leszek, — felelte a rabló, akit szombaton délben elvittek a­ Leszámítoló Bankba és eljátszatták vele a rablási jelenetet. Kovács Jánost szembesítették Tóth István sof­őrrel is, aki gyanúsnak találta péntek déli izgatottan viselkedő utasát. A soffőr határozottan felismerte­­ benne azt, aki véres tízpengőssel­­ fizette neki péntek délben a fuvart. Tóth Istvánt, aki első nyomra vezette a rendőrséget, szombaton délben be­hívták a Leszámítoló Bankba. Azt üzenték neki, hogy meg akarják jutal­mazni. Adott is neki az egyik cégvezető összesen­­ száz pengőt. Száz pengőt kapott a Leszámítoló Banktól Tóth István aki százhatvanezer újzengős rabló nyomára vezette a rendőrséget . .. Kovács János nem felelt. A detektív most az édesanyjához fordult és kérte, őszintén mondja meg, amíg nem késő, hogy nem­ dugott-e el valamit a fiú. Az édesanya nem tudott arról, hogy fia elrejtett volna valamit, kérő szavak­kal fordult hozzá, mondja meg az igazságot. — Jancsi, máért nem mondod meg, ha eldugtál valamit? Tudod, hogy va­lami cekkert láttak nálad! — mon­­dotta a fiának. Közben a detektív megkérdezte, merre van a padlásuk. A fiatal Kovács elsápadt és ijedten mondta: — Majd én megmutatom. ^ Ugye a ...................................................................................................................................................................................................... ­* KIS ÚJSÁG 8 | PÜNKÖSD HETÉBEN ||§ Junius 2-től 7-Ig | Eladunk jpE^Cfl v sok ezer darab különböző elsőrangú II | j| minőségű selyem P§||| Uij| / a ^kiválóbb szabásban és legvál- hH H tl­tozatosabb mintákban, melyeknek Ezen alkalmat ne mulassza el senki! H Nyári panama If *60 I xp«r apacs­ing 3 ■ I £ | | fehér és drapp szinben-----------P 1 Len­szon lólé ip Ferfi iBrilizitsg 13.50 strand- és sportkabát ....... TM fehér és drapp I. vászonból 16.80 IVf Olcsó női kalapvásárunk pünkösdig tart! Júniusban a legközelebbi pénteken csak 1 napig kitűnő nyári UPB "48 __ női és férfi la "48 Flanell-takaró 5 Oxford kabát 3 I kockás v. virágos 190X140 nagys. ________selyem zsinórozással_______ Postai megrendeléseket utánvétellel szállítunk. Árjegyzéket díjmentesen küldünk. E ______________________________________g­tilk:‹§‹«iE8 wüfi 74. ___________

Next